Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-10 / 231. szám

Testvérlátogatás 6 Arad, a vértanuk városa (2 Délmagyarország munkatársától) Arad vértanuk vérével megszentelt földjén ma is mártírok élnek ... A kisebbségi magyarság máftírsorsát hordozzák Aradon élő véreink és a bécsi döntés óta az aradi 13 árnyéka még súlyosabban nehezedik reájuk. Naponta hallunk és olvasunk megdöbbentő attrocitásokról, amelyek a román kézen visszamaradt erdélyi területen élő magyarokat érik- Véresrevert magyaíok ezreit dobják ót az új határon és felgyújtott faluk vörös fénye világít bele a mártírfáj"dnlmakkaj teli, sötét éjszakóba • . . Abban a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, mondotta be a rádió, hogy az aradi korzón egy román katonatiszt felpofozott egy magyar uriasszonyt, azért, mert magyarul hallotta beszélni . . . Igy nehezedik rá Araéra, az aradi magyarságra a vértanuk árnyéka, s így lesz egyre több és több vértant! odaát, a visszamaradt erdélyi városokban . . . A Délmagyarország legutóbbi számában Temesvárra, a Bánság fővárosába látogattunk el, hogy lélekben meghajtsak testvéreink előtt az együttérzés örökké égő fáklyáját, most a vértanuk gyönyörű városát keressük fölí Aradot, ahol Fab magyarok szenvednek az elnyomatás súlyos igájában . .. Arad — marad . .. E sorok írójának, aki másfél évtizedet tölffctt el Aradon román uralom alatt, könny szökött a szemébe, amikor legutóbb, egy szegedi asszonygyűlésen az újonnan alakuló nőegyesület asszonyai egy szívvel, egy lélekkel tüntettek Arad mellett. — 'Arad a mi igazi testvérvárosunk! — — mölndották —> s azért kell imádkoznunk, hogy 'Arad ismét magyar város lehessen . . . Szomorú szójátékká vált azóta az a néha Tréfásan, néha maliciózusan hangoztatott szólásmondás: „Arad — maradT4 Oly sokszőr hallottuk ezt Aradon a rabság legsötétebb esztendejében, amikor a főhatalom kezdett rájönni arra, hogy a trianoni festett határok nem lehetnek örökéletflek. Többé nem is reménykedett abban senki, hogy Arad haladhat, fejlődhet Igen átlátszó s érthető politikai ökokból lassanként elvittek mindent Aradról, ami életütemet, lüktető elevenséget vitt a város életébe- Az aradi iparvállalatok elköltöztek, vagy megszűntek s a város kereskedelmi életének titmUsa egyre erőtlenebb lett. A pénzpiac is fsak a legszükségesebb élettevékenységet folytatta s a válalkozási kedv teljesen megszűnt Száz évvel ezelőtt 32 gazdag iparosüéh dolgozott Aradon- Ma egyetlen iparSsintézmény tartja a lelket a város népes kisiparos társadalmában! az Iparosotthon, amelyet alig 10 évvel ezelőtt teremtett meg magárak az elárvult aradi magyar iparosság. Hol vannak ma már a város nagy fejlesztői, építői, vagy ezek utódait Hajdan Tábajdy, Varjassy építették, eleven, fSrgalmas kulturcentrummá fejlesztették A Fádot. Kevés városnak van szélesebb, levegősebb főútvonala, mint a gyönyörű aradi sugárút parkjaival és impozáns üzletsoraival. Ki ae gyönyörködött volna el a Marospart pompás, aszfaltozott sétányában, aki Aradon járt? A történelem újjlenyomatai is megtalálhatók a város lelkén. A romantikus „várallé" fasorai mögött rejtőzik a híres aradi vár kazamatáival és borongós történelmi árnyékaival... K sorok írója még szorongó szívvel kísérte néhány évvel ezelőtt a vértanuk sírjának felkutatására vezetett ásatásokat, amelyeket a katolikus főgimnázium kiváló történész-tanára! Kara Győző vezetett. Felejthetetlenek azok a baröok, amelyeket az ereklyékért folytatott Arad magyarsága- 2 román hatóságok a fel* színre került, megszentelt csontokat újra el rkafták ásatni és gúnyosan „bálványimádás"* eak, „fétis-gyűjtés"-neV nevezték azt az imádságos rajongást, amellyel a mindenükből kifosztott aradi magyarok a vértanúk csontjai előtt leborultak . . . Hiszen nem maradt más kincsük, mint a vértanuk emléke, nem volt más vigasztalójuk, mint az aradi 13 árnyéka ... Kulturális és társadalmi élet Az egészen nj kor történelmi epizódjainak emlékei is feltalálhatók Aradon, a Vadászkürt-száltodában és a vármegyeházán. A Vadászkürtben vitáztak annakidején a nemzetiségi politika kérdéseiről, követeléseiről P op-C s i c s ó István ügyvéd és G o 1 d i s László teologiai professzor. Két évtizeddel ezelőtt pedig az aradi vármegyeházán zajlottak le azok az alkudozások, amelyeket J á s z i Oszkár folytatott az erdélyi román nép vezetőivel. Ezek a tárgyalások akkor nemcsak Arad, de az egész Erdély sorsát eldöntötték 22 esztendőre. A kultúrtörténet ls nyilvántartja Aradot. Ott született a magyar lirai költészet egyik legkimagaslóbb egyénisége: Tóth Árpád és valamikor ott kezdett rajzolgatni az ácsceruzával egy csenevész kis inasgyerek, akiből később — Munkácsy Mihály lett . . . Három festményét ma (A Délmagyarország munkatársától) Naponta jönnek levelek és jönnek asszonyok, férfiak, gyerekek a szerkesztőségbe: nem tudunk-e valahol megüresedett helyet, ahol dolgozhatnának, ahol a kenyérkereset biztonságával mehetnének neki a télnek? A társadalom minden rétegéből adódnak munkakeresők. Iskolázott emberek, leépített munkások, a gyalupad, vagy más munkaasztalok mellől elszegényedett iparosok: férfiak, nők, gyerekek, fiatalok, öregek. — Mi a helyzet a szegedi munKafrönton? — Ezt a kérdést intéztük a munkaközvetítő hivatalhoz, hogy megtudjuk: mi az oka annak, hogy az itt-ott érezhető konjunktúra ellenére is egyre nő a munkakeresők, az elhelyezkedni nem tudók száma— Nem sok jót mondhatunk ebben a tekintetben — volt a válasz. — A közismert okok miatt igen sok helyen elmentek a munkások, viszöut a munkaadók nem mertek cs nem mernek felvenni új alkalmazottakat, nehogy egy helyett esetleg két, vagy több munkást legyenek kénytelenek fizetni. Ugyancsak ezekre az okokra vezethető vissza a nyersanyag kérdése is, amelyből most nem rendelkezik olyan mennyiség fölött az ország, hogy ennek a hiánynak hatása meg ne volna érezhető a munkaalkalmak tekintetében. Általános visszaesés tapasztalható az elhelyezkedés ügyében, van azonban három iparág, amelyben még jónak mondhatók a munkalehetőségek: a vasípau ruházati ipar ós az élelmezési, főleg a sütőipar keres egyre több munkást. Ezekben az ipar'ágakban az a helyzet, hogy sokkal több munkást keresnek, mint amennyi van, sokkal több kellene, mint amennyi jelentkezik. Természetesen ez vonatkozik az említett iparágakkal kapcsolatos szakmákra a kovács, lakatos, cipész, szabó és az élelmezési iparág válfajai. ban egyre több munkást keiesnek a munkaüf lmagy arorsz a ci c Csütörtök, 1940. OKTÓBER 10. • $ is őrzi a nemes szépségű kuiturpalota képtára. Az aradi magyarság kulturális életének gócpontjai: az eigybázi intézmények, a felekezeti iskolák, élükön a római katolikus főgimnáziummal, amelyhez uj gazdasági szakiskolát létesített az elmúlt esztendőben az egyházközség áldozatkészsége. Ugy a katolikus többségű polgárság, inint a protestáns felekezetek körében a társadalmi és felekezeli intézmények egész sora működik. Aridon székelt a romániai magyar ágostai hilvubásu evangélikus egyház feje s a világi vezetőség feje: jószáshelyi Purgly László aradme'yci földbirtokos, akit egészen közeli rokoni kapcsolatok fűznek Magyarország kormányzójának craládjához s aki jelenleg Budapesten tárgyal a 'Kisebbségellenes kérdések ügyében. A nagymultu Kölcsey Egyesület rra is betölti kulturális rendeltetését s az egyesület által lélosltett szabadegyetemi előadások ismeretterjesztő és népnevelő hatása nagy magyar értéket jelent. Arad városképének karakterisztikus jellemzője a Minorita-templom bazilika-stilusu, főútvonali homlokzata. Nemesvonaiu kupola koronázzál a templomot s a kupola előtt, a port(kusz fölött két hatalmas kőangyal áll őrt a házak felett , . , Ezek a kőangyalok szimbólumai a Hitnek, amely őrködik ma is a vértanuk városa fölött s ez a hit az, amely megőrzi Aradot a jövendő számára.,, í-i.) adók. Ezeknek az iparágaknak konjunktúráját azonban nem képes ellensúlyozni nagyobb mértékben azt a visszaesést, amely egyéb téren ma-? tatkozik. A többi ipari ágakban, valamint aa egyéb szabad foglalkozásokban Ugyanis sokkal több a jelentkező, mint amennyi munkást resnek. Jelenleg 503 férfi szakmunkást és 447 férfi segédmunkást, valamint 129 szakmunkásnőt és ,194 segédmunkás nőt tart nyilván a munka* közvetítő hivatal. Van ezeken kívül meg háfcom tanonc: összesen tehát 1276 nyilvántartott, munkanélküli van Szegeden. Voltak olyan esz** tendők, amikor ez a szám magasabb volt, azijnban lefelé tendált, a munkanélküliek számai fokozatosan apadt, lassanként sikerült legnagyobb részét elhelyezni akár időlegesen, akáfl pedig végleges munkahelyeken. Most az ai helyzet, hogy a munkanélküliek, a munkára; jelentkezők száma napról-napra nő. Bizonyod enyhülést hozott az utóbbi időben, hogy igeit sok gazdasági mindenest kerestek a földbirtokokra. Ezt az elhelyezkedést igen sok alkalmi munkás vállalta, a szakmunkások azonban érthetően nem kívánnak elhelyezkedni, mint gaz* dasági mindenesek. A kertészetek és egyeli gazdasági jellegű intézmények tömegesen ve* szik fel a gazdasági cselédeket és mindeneseket, ez az elhelyezkedési lehetőség azonbatí mégis Csak korlátozott nemcsak számbeli értelemben, hanem abban a vonatkozásában is, hogy ipari szakmunkások nem jelentkeznek ezekre a helyekre mái csak azért sem, mert igen sok földmunkás is van, akiknek helyét az ipari munkások nem akarják elfoglalni. Mindebből az tűuik ki, hogy a munkanélküliség főleg ipari fronton mutatkozik legszembetűnőbben s így rendkívül foutos még a tél beállta előtt olyan intézkedések életbeléptetése, amelyek biztosítani tudják az ipai-i munkásság elhelyezkedését és kenyérkeresetét. ÉRTI ^ST rnE]M az-i. t közönséget vgysxáUodái RoyabNi rnE]M az-i. t közönséget vgysxáUodái átvettem. Kérem szíves pártfogását Evma 0 Pécsi „Nádor"- szálloda és a Ueilll EifiO Harhánuffuoauiíirdővol! Inlaidonosa H szegedi munkapiac helyzete Egyet ipart szakmákban szaporodott, másoknál csökkent a munkanélküliek száma —- 4226 munkanélkülit tartanak nyilván Sxegeden