Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-10 / 231. szám

Testvérlátogatás 6 Arad, a vértanuk városa (2 Délmagyarország munkatársától) Arad vértanuk vérével megszentelt földjén ma is mártírok élnek ... A kisebbségi magyarság máftírsorsát hordozzák Aradon élő véreink és a bécsi döntés óta az aradi 13 árnyéka még sú­lyosabban nehezedik reájuk. Naponta hallunk és olvasunk megdöbbentő attrocitásokról, ame­lyek a román kézen visszamaradt erdélyi terü­leten élő magyarokat érik- Véresrevert magya­íok ezreit dobják ót az új határon és felgyúj­tott faluk vörös fénye világít bele a mártírfáj­"dnlmakkaj teli, sötét éjszakóba • . . Abban a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, mondotta be a rádió, hogy az aradi korzón egy román katonatiszt felpofozott egy magyar uri­asszonyt, azért, mert magyarul hallotta be­szélni . . . Igy nehezedik rá Araéra, az aradi magyarságra a vértanuk árnyéka, s így lesz egyre több és több vértant! odaát, a visszama­radt erdélyi városokban . . . A Délmagyarország legutóbbi számában Te­mesvárra, a Bánság fővárosába látogattunk el, hogy lélekben meghajtsak testvéreink előtt az együttérzés örökké égő fáklyáját, most a vér­tanuk gyönyörű városát keressük fölí Aradot, ahol Fab magyarok szenvednek az elnyomatás súlyos igájában . .. Arad — marad . .. E sorok írójának, aki másfél évtizedet töl­ffctt el Aradon román uralom alatt, könny szö­kött a szemébe, amikor legutóbb, egy szegedi asszonygyűlésen az újonnan alakuló nőegye­sület asszonyai egy szívvel, egy lélekkel tün­tettek Arad mellett. — 'Arad a mi igazi testvérvárosunk! — — mölndották —> s azért kell imádkoznunk, hogy 'Arad ismét magyar város lehessen . . . Szomorú szójátékká vált azóta az a néha Tréfásan, néha maliciózusan hangoztatott szó­lásmondás: „Arad — maradT4 Oly sokszőr hal­lottuk ezt Aradon a rabság legsötétebb eszten­dejében, amikor a főhatalom kezdett rájönni arra, hogy a trianoni festett határok nem le­hetnek örökéletflek. Többé nem is reményke­dett abban senki, hogy Arad haladhat, fejlőd­het Igen átlátszó s érthető politikai ökokból lassanként elvittek mindent Aradról, ami élet­ütemet, lüktető elevenséget vitt a város életé­be- Az aradi iparvállalatok elköltöztek, vagy megszűntek s a város kereskedelmi életének titmUsa egyre erőtlenebb lett. A pénzpiac is fsak a legszükségesebb élettevékenységet foly­tatta s a válalkozási kedv teljesen megszűnt Száz évvel ezelőtt 32 gazdag iparosüéh dol­gozott Aradon- Ma egyetlen iparSsintézmény tartja a lelket a város népes kisiparos társa­dalmában! az Iparosotthon, amelyet alig 10 év­vel ezelőtt teremtett meg magárak az elárvult aradi magyar iparosság. Hol vannak ma már a város nagy fejlesztői, építői, vagy ezek utó­dait Hajdan Tábajdy, Varjassy építették, ele­ven, fSrgalmas kulturcentrummá fejlesztették A Fádot. Kevés városnak van szélesebb, leve­gősebb főútvonala, mint a gyönyörű aradi su­gárút parkjaival és impozáns üzletsoraival. Ki ae gyönyörködött volna el a Marospart pom­pás, aszfaltozott sétányában, aki Aradon járt? A történelem újjlenyomatai is megtalálha­tók a város lelkén. A romantikus „várallé" fasorai mögött rejtőzik a híres aradi vár kaza­matáival és borongós történelmi árnyékaival... K sorok írója még szorongó szívvel kísérte né­hány évvel ezelőtt a vértanuk sírjának felku­tatására vezetett ásatásokat, amelyeket a kato­likus főgimnázium kiváló történész-tanára! Kara Győző vezetett. Felejthetetlenek azok a baröok, amelyeket az ereklyékért folytatott Arad magyarsága- 2 román hatóságok a fel* színre került, megszentelt csontokat újra el rkafták ásatni és gúnyosan „bálványimádás"* eak, „fétis-gyűjtés"-neV nevezték azt az imád­ságos rajongást, amellyel a mindenükből ki­fosztott aradi magyarok a vértanúk csontjai előtt leborultak . . . Hiszen nem maradt más kincsük, mint a vértanuk emléke, nem volt más vigasztalójuk, mint az aradi 13 árnyéka ... Kulturális és társadalmi élet Az egészen nj kor történelmi epizódjainak em­lékei is feltalálhatók Aradon, a Vadászkürt-szál­todában és a vármegyeházán. A Vadászkürtben vitáztak annakidején a nemzetiségi politika kér­déseiről, követeléseiről P op-C s i c s ó István ügyvéd és G o 1 d i s László teologiai professzor. Két évtizeddel ezelőtt pedig az aradi vármegye­házán zajlottak le azok az alkudozások, amelye­ket J á s z i Oszkár folytatott az erdélyi román nép vezetőivel. Ezek a tárgyalások akkor nem­csak Arad, de az egész Erdély sorsát eldöntötték 22 esztendőre. A kultúrtörténet ls nyilvántartja Aradot. Ott született a magyar lirai költészet egyik legkima­gaslóbb egyénisége: Tóth Árpád és valamikor ott kezdett rajzolgatni az ácsceruzával egy cse­nevész kis inasgyerek, akiből később — Mun­kácsy Mihály lett . . . Három festményét ma (A Délmagyarország munkatársától) Na­ponta jönnek levelek és jönnek asszonyok, fér­fiak, gyerekek a szerkesztőségbe: nem tudunk-e valahol megüresedett helyet, ahol dolgozhatná­nak, ahol a kenyérkereset biztonságával me­hetnének neki a télnek? A társadalom minden rétegéből adódnak munkakeresők. Iskolázott emberek, leépített munkások, a gyalupad, vagy más munkaasz­talok mellől elszegényedett iparosok: férfiak, nők, gyerekek, fiatalok, öregek. — Mi a helyzet a szegedi munKafrönton? — Ezt a kérdést intéztük a munkaközvetítő hiva­talhoz, hogy megtudjuk: mi az oka annak, hogy az itt-ott érezhető konjunktúra ellenére is egyre nő a munkakeresők, az elhelyezkedni nem tudók száma­— Nem sok jót mondhatunk ebben a tekin­tetben — volt a válasz. — A közismert okok miatt igen sok helyen elmentek a munkások, viszöut a munkaadók nem mertek cs nem mernek felvenni új alkalmazottakat, nehogy egy helyett esetleg két, vagy több munkást le­gyenek kénytelenek fizetni. Ugyancsak ezekre az okokra vezethető vissza a nyersanyag kér­dése is, amelyből most nem rendelkezik olyan mennyiség fölött az ország, hogy ennek a hiánynak hatása meg ne volna érezhető a munkaalkalmak tekintetében. Általános vissza­esés tapasztalható az elhelyezkedés ügyében, van azonban három iparág, amelyben még jó­nak mondhatók a munkalehetőségek: a vasípau ruházati ipar ós az élelmezési, főleg a sütőipar keres egyre több munkást. Ezekben az ipar­'ágakban az a helyzet, hogy sokkal több mun­kást keresnek, mint amennyi van, sokkal több kellene, mint amennyi jelentkezik. Természe­tesen ez vonatkozik az említett iparágakkal kapcsolatos szakmákra a kovács, lakatos, cipész, szabó és az élelmezési iparág válfajai­. ban egyre több munkást keiesnek a munka­üf lmagy arorsz a ci c Csütörtök, 1940. OKTÓBER 10. • $ is őrzi a nemes szépségű kuiturpalota képtára. Az aradi magyarság kulturális életének góc­pontjai: az eigybázi intézmények, a felekezeti is­kolák, élükön a római katolikus főgimnáziummal, amelyhez uj gazdasági szakiskolát létesített az elmúlt esztendőben az egyházközség áldozatkész­sége. Ugy a katolikus többségű polgárság, inint a protestáns felekezetek körében a társadalmi és felekezeli intézmények egész sora működik. Ari­don székelt a romániai magyar ágostai hilvubá­su evangélikus egyház feje s a világi vezetőség feje: jószáshelyi Purgly László aradme'yci földbirtokos, akit egészen közeli rokoni kapcso­latok fűznek Magyarország kormányzójának cra­ládjához s aki jelenleg Budapesten tárgyal a 'Ki­sebbségellenes kérdések ügyében. A nagymultu Kölcsey Egyesület rra is betölti kulturális rendeltetését s az egyesület által lélo­sltett szabadegyetemi előadások ismeretterjesztő és népnevelő hatása nagy magyar értéket jelent. Arad városképének karakterisztikus jellemző­je a Minorita-templom bazilika-stilusu, főútvo­nali homlokzata. Nemesvonaiu kupola koronázzál a templomot s a kupola előtt, a port(kusz fölött két hatalmas kőangyal áll őrt a házak felett , . , Ezek a kőangyalok szimbólumai a Hitnek, amely őrködik ma is a vértanuk városa fölött s ez a hit az, amely megőrzi Aradot a jövendő számára.,, í-i.) adók. Ezeknek az iparágaknak konjunktúráját azonban nem képes ellensúlyozni nagyobb mér­tékben azt a visszaesést, amely egyéb téren ma-? tatkozik. A többi ipari ágakban, valamint aa egyéb szabad foglalkozásokban Ugyanis sokkal több a jelentkező, mint amennyi munkást resnek. Jelenleg 503 férfi szakmunkást és 447 férfi segédmunkást, valamint 129 szakmunkásnőt és ,194 segédmunkás nőt tart nyilván a munka* közvetítő hivatal. Van ezeken kívül meg há­fcom tanonc: összesen tehát 1276 nyilvántartott, munkanélküli van Szegeden. Voltak olyan esz** tendők, amikor ez a szám magasabb volt, azijn­ban lefelé tendált, a munkanélküliek számai fokozatosan apadt, lassanként sikerült legna­gyobb részét elhelyezni akár időlegesen, akáfl pedig végleges munkahelyeken. Most az ai helyzet, hogy a munkanélküliek, a munkára; jelentkezők száma napról-napra nő. Bizonyod enyhülést hozott az utóbbi időben, hogy igeit sok gazdasági mindenest kerestek a földbirto­kokra. Ezt az elhelyezkedést igen sok alkalmi munkás vállalta, a szakmunkások azonban ért­hetően nem kívánnak elhelyezkedni, mint gaz* dasági mindenesek. A kertészetek és egyeli gazdasági jellegű intézmények tömegesen ve* szik fel a gazdasági cselédeket és mindenese­ket, ez az elhelyezkedési lehetőség azonbatí mégis Csak korlátozott nemcsak számbeli érte­lemben, hanem abban a vonatkozásában is, hogy ipari szakmunkások nem jelentkeznek ezekre a helyekre mái csak azért sem, mert igen sok földmunkás is van, akiknek helyét az ipari munkások nem akarják elfoglalni. Mindebből az tűuik ki, hogy a munkanélkü­liség főleg ipari fronton mutatkozik legszembe­tűnőbben s így rendkívül foutos még a tél beállta előtt olyan intézkedések életbeléptetése, amelyek biztosítani tudják az ipai-i munkásság elhelyezkedését és kenyérkeresetét. ÉRTI ^ST rnE]M az-i. t közönséget vgysxáUodái RoyabNi rnE]M az-i. t közönséget vgysxáUodái átvettem. Kérem szíves pártfogását Evma 0 Pécsi „Nádor"- szálloda és a Ueilll EifiO Harhánuffuoauiíirdővol! Inlaidonosa H szegedi munkapiac helyzete Egyet ipart szakmákban szaporodott, másoknál csökkent a munka­nélküliek száma —- 4226 munkanélkülit tartanak nyilván Sxegeden

Next

/
Oldalképek
Tartalom