Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-26 / 117. szám

rekamiek fotelek Olcsón l\Aye lliyfTC lakberendező Gr. Apponqi A. u. 21. j o | wlbllfcli hwoimeiterné' te»efoni»-as. ját otthon, Váradon ünnepelhesse, meg kellett elégednie, bogy a régi váradi fiuk Gödöllőn gyülekeztek ősszé a fehér papok kertjében. Szegeden korábban U j j József dr.-nál volt ügyvédjeiölt, később a hires, nagy bűnügyek egész sorában működött, tudását, fölkészült segél mindenütt ismerték. az ügyvédek ügyvédje lelt. Hét évvel előbb fungált utoljára mint gyakorló-ügyvéd, de amig elmeheteit barátai Közé. még azon tul is a jogtudósok középpontja volt. Lassan, csöndesen búcsúzott évek óta. Először le kellett mondania a mórakerti padról, a lassú sétákról, a kávéházi asztaltól, néhány hónap előtt a nyomtatott betűről, — amely az életet jelentette számára —, csak csöndesen és szomorúan feküdt ágyában és emlékezett. Egy hét elölt már nem kért szivart és ez a végső bucsu volt. Tegnap hajnalban, egyetlen hangos szó nélkül, amilyen az egész éleíe volt, alig észrevehetően, békésen elaludt. Életéhez méltóan és kívánsága szerint vasárnap reggel 9 órakor csöndesen, hangos beszédek, szines virágok nélkül, halk imával kisérik el utolsó útjára, ahol csönd és béke van, ahol kedvére szemlélődhet és emlékezhetik egy világra, amelyben köllők és gondolatok születtek. (v. gy.) a legolcsóbb áron l szechenyi-ter 11. (Városi bérház) JUHA$Z GYULA AZ ONKEPZÖKÖRBEN (Adalék a 100 éves önképzőkör történetéből) Irta: Diósi Géza dr. 111. Juhász Gyula egyévi megszakítással, amikor novicius volt Vácon (181)9—900) mind a nyolc osztályát a piarista gimnázium hun végezte. A tízéves fiúcska 1893-ban került az első osztályba; hatodikos korában a magános és komoly diák piarista novicius lett, de a következő év májusa hazahozta Szegedre, liogy egyévi távolléte után megint itt folytassa iélbemaradt tanulmányait. 1900 őszén beiratkozott a hetedik osztályba, clmaradxan társaitól (Berecz János, Katona Dávid, Mai ina La jos, Návay László, Sümegi Gyula, Szivesy Lehel, Vedres Béla stb.), hogy az uj környezetben kössön barátságot társai val< amennyire ő tette s velók együtt készüljön arra a hivatásos munkára, amelyet a noviciátusból eljövetelekor célul tűzött ki: — Kóltö akarok lenni és újságíró, mint Zola — rebegte halálsápadtan remegő hangon, de buszkén és a végső diadal reményével® a novieiátus magiszterének. Hetedikes korában tagja lett az önképzőkörnek, .melynek ifjúsági elnöke Berecz János megnyitó beszédeben délvidéki sváb létére erős hazafias érzéssel hangoztatta, hogy a tagok ®szeretettel tanulmányozzák főkép a hazai írókat, mert ók nemcsak a szellemi világot gazdagilják, hanem a hazaszeretetnek magasztos lángiát is folyton élesztik a fiatalság lelki ben. Ettől lelkesedve Juhász Gyula, osztálytársai közül Aigner Károllyal, Dcttrc Pállal, Kalmár Szilveszterrel stb. együtt élénken résztveti a hősi munkában, s mindjárt az első rendes önképzőköri ülésen felolvasta • Petőfi szobránál* cimü versét, melyről a bilálatot Grogloth János Vilii. o. t. a negyedik gyűlésen mondta el. A bíráló Juliász Gyula költeményét »a szép tárgynak és alapgondolatnak a jó szerkezetnek és a világos, szabatos, könnyed stílusnak tekintetbe vételével. érdenikönyvre méltatja, bár kiemeli a vers gyöngeségét a rímeket tekintve*; »a körvezető tanár ur azonban — olvassuk a jegyzőkönyvben — a bírálótól is kiemelt gyenge rimelése miatt csak dicséretesnek fogadja el*. A vers igy nem került bc az érdem könyv l>e. E jelentéktelen epizód nem vette el Juhász Gyula kedvét a verseléstől és novemberben uj költeményével mutatkozott bc a körnek • Rákóczi hársfái* cimen ennek bírálatát csak február 10-én olvasta föl Palóc z Simon. ki dicséretre fogadta el a verset. Januárban irodalomtörténeti értekezésével szerepelt. Ginie: >,\z iranyzatos regények*, melyre a követke.ző ülésen elég szigorú bírálatot kapott M a k a i Endrétől, ki elismeri ugyan a dolgozat stílusbeli jelességeit, de csak dicséretel javasol, -•mivel a szerző a rengeteg anyagot minden szempont nélkül, túlságosan vázlatosan dolgozta ki, ugyhogv a dolgozat °sak egyes írók és regények elsorolásából és a szerzőnek hozzájuk csatolt megjegyzéseiből áll*. A tudatos önképzésnek ielét mutatja Juhász Gyulánál a biztos fellépésre törekvés s ha először szavalataiért nem is kap sok dicséretet, keres7tulmegv az el«ő nehézségeken hogy később tökéletes legyen e nemben is. 1901 februárjában Ábrányi Emiltől szavalta el a »Vágy« cimü versel. Eisner Manó bírálatában /kifogásolja a szavalat szentimentális voltát (cz Juhász Gyula), hibáztatja a szavaló lesttartását, mihez ínég a hangsúlyozás és gesztusok gyengeségei is járulnak, de e hibákat javarészben a szavaló bátortalanságának (cz is ő!) tulajdonítja s a szavalat isegeivel gyengeség szembeállít ja a szavaló b ii zg a 1 in á t. amelynek alapján a sikerültek közé sorolja a szavalatot*. A minden hónapra eső szereplési sorozatának fejezeteként márciusban egy ülésen két dolgozatát olvassa fel. *Pán festője« cimü tanulmánya »elöbb általánosságban méltatja Bőcklin Arnold irányát — mondja a jegyzőkönyv, — majd a festő leghíresebb alkotására Pán -ra tér át . E képzőművészeti irása mellett szerepel irodalomtörténeti értekezése Kiss Józsefről, amely > rövidén, nagy vonásokban jellemzi Kiss József költészetét®, mint a fájdalom 11 rá fát. Az előbbit a most elhunyt Balassa József bírálta meg és az érdemkönyvbe méltatta, a bírálat azonban, mivel nem feleli meg a követelményeknek, elvettetett*. Így aztán a dolgozat nem maradt fenn az ülőkor számára. A következő alkalommal Pol1 á k József szavalatát bírálta, ki Tarkányi »Corioláu«-ját adta elő s a szavalatot Juhász Gyula > a kiválóan sikerültek közé sorolta, mivel a szavaló helyesen választotta, jól megtanulta és átérezte a költeményt s n hangsúlyt is lielvesebben kezdte alkalmazni az álpátliosz leküzdésére . . .« Áprilisban Herczeg Ferenc »Oeskav brj gadéros«-át méltatta Juhász Gvula, »ki a miire. mint ujabb drámairodalmunk örvendetes jelenségére mulalott rá«. A máiusban kapott birálal szerint — ifj. Nagy István tollából - a dolgozat jó stílusáért és mintaszerű szerkesztéséért »a dicséretre méltó munkák között taglal helyet*. Ugvanekkor Toinpa hazafi a" allegóriáival foglalkozik a felolvasása üan /meglepő rövidséggel mutat rá* a jellemző sajatsagokra. Dicséretes szorgalommal készítette el pályamunkáit az onkepzokon pályázatok kutasa utan s »A költői nyelv fejiouese irodalmunkban*, lloratiusbol ínüforuitasáv al, valamint Vörösmartyról ünnepi ódájával dicséretet kapoll, mig az Udyssca méltatásával jutalmat nyert. Állandóan szembekerült a munkatereu Balassa Jozseliel, aki pályamunkáival a jutalmakat szedte el Juhász Gyuia elöl, ahol ő dicséretet kapott. Nyolcadikos diák korúoan a fiatal költő a legszorgalmasabb ónképzoköri tagok közölt foglalt helyet. Ónálló verseivel, felolvasásaival, bírálataival minden gyűlésen szerepelt. JÜÜl oktober 6-án /Az aradi tizenhárom* cimü ódáját szavalta el nagy sikerrel. A második gyűlésén »Az első magyar színdarab*-ról olvasott fel dicsérettel, majd a következőn 1' e rj c s s y Lászlónak »Feher rózsa, piros rozsa* cimü elbeszeló költeményére irt birálutál auia elő. Novemberben jóságos szigorúsággal bnulta meg Aigner Károlynak »A uiytboiogia keletkezése es fejlődése* cimü értekezes: t, melynél először a tárgyválasztási hibáztatja, aztán a /hiányos kidolgozást és i nyelvezet idegenszerűségét, de dicséri az arányos és egységes szerkezetet és a szerző buzgalmai*. (Jegyzőkönyvi bejegyzés.) Ebben a hónapban első jutalmat nyert Erzsébet királyné halálának évfordulójára irt emlékbeszédével, melyei az ünnepségen (november 19) helyette Pollák József mondott cl. A pályamű eredményének kihirdetése után ugyanazon ülésen incg kétszer szerepel Juhász Gyula neve, amenyiben a költő és V e n e t i aner Frigyes kölcsönösen bírálták írásban egymás doigozalál. A legközelebbi ülésen Kiss Józseftől szavalt, Eisner Manó a sikerült szavalatok közé sorolta felléptét. Nemsokára aztán Juhász Gyula bírálja Eisner értekezését, melvet »Az őrültség és lángelme határai*-ról irt Lombroso nyomán. Kifogásolja a forrás után dolgozást, s a stílust, de a mü jó szerkezetéért és a szerző buzgóságáért dicséretes fokra ajánlotta a dolgozatot. Ugvanilven szeretettel bírálta meg R ó s a Pál szavalatát is. Sikerült dolgozatai évközben: »A tragikum három magyarázója*. /Petőfi szatirikus és humoros költeményei*, /Eszmék harca*, • Bajza József szini kritikái*, »A nemzeti géniusz Jókai regénveiben®, »A szegedi árvíz évfordulóján«, melyben /röviden, de szépen és ügyesen festette a romboló árviz képét*. A Katona József-ünnepen /Katona József emlékezete* cimü ódáiát olvasta fel sikerrel, telkes előadásban. A verset egv későbbi gvülésen Perjéssv László va szén lárgv. szén gondolatok és helves verselés fo'vtán az érdemkönwbe veszi*. Sajnos, az évről szóló érdemkönyv liiánvzik a könvvek sorozatában. Számos szóbeli és írásbeli bírálatáról számol be ínég a jegyzőkönyv, mind tudalos készültséggel és hozzáértéssel, a lárevlnin jártassággal. tanúskodván Juhász Gvula szinte lázasnak mondható munkássásáról anielv fiatal korában annvi nemes szénséaü tökéletes és pontosságra törekvő írását lnigvta ránk. Mikor a naffv mngvar örömök zengése utárt talán még naffvobb bánatok iaidulnak, legven e nár sor emlékül a nagv örömök cs még nasvnl,b fáidalniak költő'ének? Dr. Kálmán Oszkárné Tauszig Mária leánya és Endre fia neveben is fájdalomtól niegtört szívvel jelenti, hogy édesanyja özv. Tauszig Rezsőné rövid, kinos szenvedés után visszaadta lelkét teremtőjének. Hiilt tetemét Szegedre hozattam és május 26-án délután fél '4 órakor lemetjük el a zsidó temető halottus házából. HARXANY Pét m A KÖZ1MMLRT páratlan REUMAFURDO te NYARALÓHELY hatású, modern, olcsó — május tót szeptember SA-ig. IUCZA JÓZSEF he'melesló-veitribfliló Réh Aczu ér GrOS Klebeisberg iér 3. (volt Gizella fér) uvttnau-utta 14 szám Gyors műnké, oicsti arak.