Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-31 / 72. szám

UTAZAS A TORONTÁLI ÓCEÁNON Nagyreszt a hibás csatornarendszer az oka a talajvíz áradásának — Tanulsá­gok és élmények az árvizi szemleuton X'A Délviagya'rország münkulársátúl) Ami­óta félhivatalosan beköszöntött a tavasz: uz újságok hasábjainak állandó ús egyre tragiku­sabb színekkel bővülő témájú az űr víz. Nem múlik ol nap, hogy ujai® és ujabb jelentések ne érkezzenek az ország minden részéből a túl­törő talajvizek kártevéséről, u fofyókkú duz­zadt patakok ós tengerré vált folyók veszedel­méről s azokról a munkálatokról, amelyekkel — hacsak ideiglenesen is — tompítani akarják a pusztulás képét, segíteni ott, ahol még lehet s pótolni azokat a mulasztásokat, amelyek az árvízvédelem tekintetében a mult bűnei közé tartoznak. Bizottságok terepszemlézik szélté­ben-hosszábun az országot s munkájuk most nem aktabegyek gyűjtéséből, szerkesztéséből és főIIerjesztéséből áll: pillanatok alatt születnek meg a rendelkezések, mert a víz gyors és tel­hetetlen: ezcrholdakba harap egyszerre s hul­lámsírba temeti ;» tavasz ígéretét, a kisarjadt vetést. Bu%a u (enqer nltiH Néhány nappal ezelőtt azt hallottuk, liogy Hsa nád-Toron tálban nincs olyan tragikus arca a földnek, miut Szeged másik oldalán, ahol százszámra dőlnek Össze a házak. Széchenyi István dr. árvízvédelmi kormánybiztos vezeti ott a munkálatokat, legutóbbi szemleútjárói ad beszámolót ez a riport. Torontálban-vannak a legjobb 'termőföldek; 14—18 mázsa gabonát hoznak holdanként. Aranyló búzatáblák hullámzanak aratás előtt, súlyos kalászok hajolnak a. porhanyós,: fekete föld fölé. Mintha köszönnének uiély alázatos szolgáját a gyökérnek adott kitűnő táplálékért. Ez a föld most víz alatt alussza dermedi, ter­méketlen álmát. S a kisemberek, akik az idén is vetettek éppúgy, miut "minden esztendőben: möst valami csodát várnak, mert nem lehel igaz, hogy az idén meghal a viz alatt a ke­nyér;. . . — Gyors seyifséy kell — mondta nekünk Szmolenszky László, Kiszombor rajongva sze­retett főszolgabírója - -, mert cz a helyzet talán még tragikusabb, mint egy-egy házösszeomlás. Sző reg, Ujszcntiván, Ószentivan, Kiibckháza százesztendős községek s a víztől való félelem tniall abban az'időben magaslatra, partra épí­tették a születő faival; házait. Ezek u falvak möst szigetként emelkednek ki a tenyérből, amely a halárt alkotja s n tenger alatt élet .van, u falvak, a földek élete. Ha egy ház össze­dől, a lakókat el tudom helyezni, toltok segí­teni rajtuk, de ha u földön megmarad a víz, ak­kor a termés elvész s ezzel minden elvész, amiért a föld kisemberei élnek és dolgoznak. Indulás a „vizlesve*4 Szdregről a kora reggeli értekezlet után há­jrom aulóu indult el a bizottság a .,vízlesre". Külön autót bocsát rendelkezésemre ,Széchenyi kormánybiztos. Legyen helyem — amint mon­dotta —, ha tengeri betegséget kapnék. Sző reg és Kiibckháza között alig mutatkozik víz a föl­deken. Annál több zuhog az égből: Éjszaka Útu szakadatlanul hull az eső: reggelig elérte a :íi millimétert. A társaság egyik vígkedélyű, ki­tűnő tagja biztatott, liogy rövidesen eláll: onv sövényének érzékenységére hivatkozott.- • Hit­lünk neki. Nem jól tettük. Egész napon át esett. Az út állapota itt még kitűnő, a százas tem­pó körül ingadozott a sebességmérő. A roha­nást váratlan akadály állítatta meg:, fekete füstfelhőbe temetkezett teherautó vau előttünk. Kigyulladt, vagy mi az ördög \au vele: baj nincs, a v iz közel van, az út mellett meg lebet meríteni a vödröket. Kétméteres víz zuborog az árokban. Almgy kiértünk Kübetliázáról, egyszerre iiGgváltozott kép tárult elénk. Yíz, végélátbü­tattan tenger mindenfelé, amerre a szem lehint, "Robog az autó s ebben a rohanásban Csák az a megdöbbentő, bogy ügy erezz ük, mintha egy o helyben állnánk. Mindig változatlan, tárgy nél­küli, súlyos szürke kép középpontjában állunk: Tenger vau körUiölttiiik: a Tpronláli-Oceán. Rki néfiv helyen lakik Klárafalvára mái- nem tudtunk bejutni. A liüyces-nél prüszkölni kezd a motor, a víz uny­nyii-a belepte az*utat, hogy a kipuffogócső is beleért és u hullámok fölcsaptak a motorházba. Kiszálltunk. A szél rettenetes eyővel dudált, zúgó, sustorgú hullámokat vért i'öl u minket körülvevő óceánon. Vigasztalan kép ... A legjobb földek van­nak itt víz alatt. '— El lebet képzelni mi volt itt — mondta IsscktUz Uéltr csauádi főjegyző —, ka uz, amit itt látunk, már upudási állagul. A kormány­biztosi rendelkezésnek megfelelően kinyitották a l-es számú zsilipet és két szivattyú éjjel-nap­pal nyomja a vizet a Marosba. • A víz lássau lemegy, az éjszakai esőzés azonban ismét emel­te a nívót. Az úttól 10—-15 méterre egy üres taúyaépü­let áll. Nemrég készült el, most akart beköl­tözni a tulajdonos, de ablakokút és u,jlúkal már nem volt ideje fütlehni: \ víz egyetlen éjsza­kán ellepte a batárt. Az üres ház csöndje meg­döbbentő. Aa abbiklielyek és -ajtókivágások mini kilátott torkok,, feketén ásítanak a .vi­lágba és álmosságuk, ürességük visszatükröző­dik a sustorgó, zajongó vízben. Nem messze két kocsi áll magasan megrakva szalmával: Ennyit tudtak megmenteni. A kútban káváig fölnyomalt u víz, a kűigéin bölcs humorral áll a vízben; ugy fest a tenger közepén, mint egy tragikus mondat végén a fölkiáltójeb S az.el­hagyott tunyaépület egyik ablakában féllábon állt egy kakas. Fölriadt az autó ber regősére, rövidet kukorékolt, megszellőztette szárnyait, aztán aludt tovább. Nem tud sehova uieuni. Egy távolabbi tanya lakójával beszéltem. fiéyy helyen lakik, amint elmondotta. Felesége és gyerekei egyik szőregi rokonánál, tehene egy kübekliázi ismerős istállójában, a p ró jó­szúgja egy másik rökön óljaiban s ö pedig az elöntőit tunya, kukoricagúréjában. Az.cölöpre van szokás szerint építve: oda még nem ért fői a víz. Onnan indul el a vízen át mezítláb az útra s visz, amit tud a családjának és állatai­nak. Harmiuc fillér egy csomó kukoricaszár és egy tehén naponta tíz csomót is megeszik. És a tehénnek egyebet is kel' adni, mert más­képpen elapad a lej. l'énz pedig nincs . . . Tul a% Óperencián , -. Messze, ennek a végtelen óceánnak határán templomtorony látszik., Valahol a longe)'. alatt országbatár húzódik; a/, a templomtorony mái­más országban áll. A falu: Hálté s az ország: Románia . • . Most n víz összeüld te az idegen­be került falul uz ősi földdel. Az átítéll terü­lettel a románok birtokába jutott az Aranka­féle Csatornahálózat is, ennek néhány csator­nája itt maradi magyar földön, ez az árviz ve­szedelem egyik kért feje. Odaát ludílilli.l; nem működtetik úgy a csatornarendszert, bogy az levezesse legalább részben az itteni víznieuyi­séget. A ' mi csatornahálózatunk hibáiról Olt János műszaki tanácsos, a kultúrmérnöki hi­vatal vezetője adott föl világosítást útközben. Elniöndta, bogy például a makókörnyéki vize. kel, aitnak ellenére, bogy Makó a Maros mel­lett fekszik, a Tiszába nyomjál:. Emellett nagy, baj. hogy egy helyre összpontosítják a leveze­tést s így minden víz abba az egyetlen csa­tornába öndik, amdy képleten befogadni még normális cizáüapotok melleit is az egész te­rület összegyűlt rizét. Ez a csatornarendszer olyan, mint egy sokágú gyertya tarló. Ez hely­telen, mért lényegében1 egyet lén vízgyűjtő fő csatorna viszi a foltéba a vizet. Több fóesa­toron kellene és v égsö megoldásként új, rinév. teljesítmén* á sir ottyú teten e- -n a területen DÉCMAGYARO R S Z A G VASÁRNAP, 1910 MÁRCIUS 31 Gyümölcsfát rózsái, díszfát, díszcserjét slb. szállit ÜWCHYBHY JÓZSEF Faiskolája Cegléd. Telefon: 39. szám. Oklató áijegyzék ingyen! Mozgó tanya és álló szélmalom Az előttünk folyékony halmazállapotban el­terülő klárafa'vai rétről nem vezetik le a vi­zel: ez a (eriilet tárolómedence - lett. Itt nem nagy a pusztulás. Annál nagyobb a másik irányban: Királyhegyes cs Földeák körül. Ki­rályhegyes és fsa nád palota közölt egy mél.v földmedencéből — a lieg.vesi magyar:.!; Szén-, hit víztartónak keresztelték — ömlik, a víz a bevetett termőföldekre- A magyurosauádi ha­lálban, az úgynevezett Dobrudzsában pedig egyre kitartóbban és bőségesebben szivárog elö n talajvíz. A falu 30 határháza vau vesze­delemben; segíteni csak föUöÜéssel lehetne. Makó előtt egy cirkuszbódé szerű, házikó, alakú kocsi döcögött az ütőn. Nem kis vándor­cirkusz kocsija volt: egy kiöntött tanyai csatári élt benne. Apró kémény füstölgött a kocsi te­tején: főztek odabenn. Egy kisgyerek sírt, edénycsörünipölés hullaiszolt s elől, a magas bakon öreg gazda nógatta lovait . . . Vaudoresalád. Poroszkált a mozgó lunyá az elázott, csatakos úton előre. Hová! Dcszl; után láttam egy szélmalmot. Hul­lámzó ár vette körül, ajtaja bolakiflolva. Üres uiiiideii: á'I a malom, áll a vitorlája. • Vájjon tesz-e az idén őrölni való! Földeáki Lovasai Ri. Földeákra már uem tudtunk aulóu bejül ni. A nyílegyenes út két oldalán a fák és láviró­pózuák 30 15 centiméter mélységű vízben áll­nak. Az út lejt s a víz sustorogva folyik végig a tengeri ríton. Kanyarog, mint a (Joll'-áram. Apró örvényekkel körözi meg az útjába eső kőrakásokat és fákat. A tengerben vékony gát fut Öfüldcákig. A gát tetején keskeny vágánya sínpár és a sínpáron két tőré -várja a bizottsá­got; csak ezen a közlekedési eszközön lehet a faluba jutni. A közlekedési vállalatot — Föl­deáki IAvasát 111.-mik is nevezhetjük , két ember, kél ló és két kis föklszálHtó kocsi ké­pezi. A kocsi vizes szalmával van telehintve, a szalmából kilóg egy hosszú, hevenyészett pad és néhány szék. Teteje természetesen nincs. Zubogó esőben ezen a két alkalmatosságon nta­Kevés vízben feloldva vegyük bc az Aspirin* tablettákat cs néhány korty ví­zct igyunk utána. Igy érjük el o legjobb fájdalomcsillapító hatóit

Next

/
Oldalképek
Tartalom