Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-31 / 72. szám

Tiszta rozslisztből készült flépkenyér sütését engedélyezte a miniszter Budapest, márciüs 30. A földművelésügyi miniszter a különböző kenyérfajták készítésé­nek szabályozása tekintetében újabb engedX ményt telt azáltal, hogy az eddig forgalomba hozható kétfajta népkenyéren kivül megen­gedte egyedid az úgynevezett fehér rozsliszt­ből is az egységes büzakenyérnél olcsóbb nép­kenyér készítését. A rendelet a rozslennő vidé­kek igényeinek is megfelel, mert a legutóbbi kenyérfajta lényegében azonos az ilyen •vidé­keken ezelőtt is sütött kenyérféleségekkel. tfyty bűzte* csak az nyerhet, akinek osxtálysorsjegye van az április 6-án kezdődő uj ni, kir. osztálysoisjútékia. Egy sorsjeggyel szerencsés esetben 700.000 pengő nyerhető. Hivatalos sorsjegyárak: negyed P 7.—, nyolcad P 3.5C Egész P 28.—, fél P 11.—, 18 fillérrel drágul a zsir kilója ^Budapest, március 30. A hivatalos lap szombati száma közli az árellenőrzés országos kormánybiztosának rendeletét a zsírszalonua, háj ée zsír áj legmagasabb árának megállapí­tásáról. A rendelet szerint uz olvasztani való elsőrendű zsírszalonna bőrrel ezentúl 1.90 pengő kilónként, míg a háj 2.01, a zsír pedig 1.98 pengő. Az emelkedés ezekszerint a zsír szalonnánál "kilónként 18 fillér, a hájnál 10. uz olvuszlolt zsírnál pedig 18 f illér lesz. A rendeletben említett fogyasztói árak Bu­tfapestre és a közvetlen környékére vonatkoz­nak. Az ország többi részén a viszonteladói és fogyasztói árak úgy módosulnak, hogy uz 1910. évi március hó 28. napján érvényben volt árakat szombattól legfeljebb 18 fillérrel lehet emelni. 'Az árak emelését a kukorica és az egyéb lákarmányfélék nagymérvű drágulása telte Szükségessé. Belvárosi liozl Ma és mindennap! Tomboló siker! Kacagó orkán! Ooundatlan yígság l PÉNZ BESZÉL vidám, dalidó a pénz körül. Fősz.: OSOKTOtí, DAY KA, MALY, SZÍ) KÉNY L 3- 5, 7. 9. ,or.,oz" oz"„oz' JÜN ! TAVASZI CIP0UJDONSAGAINK változatlanul jó minőségek NiGY VBLRSZTÉKB8N BEÉRKEZTEK HA-HA CIPOHAZ K c l e ni c uut c a- 1 2. OLTI VILMOS: Karcolatok az ezerarcú Erdélyoszágról (Jegyzetek egy utinapiöbói anno 1938...) Erdélyben utoljára 1938 nyarán voltam. Beba­rangoltam Arádtól a Gyiniesi-szorosig, sőt azon­tul elvetődtem Moldva csángótelepüléseire és a Békási-skorostól PredcáJig. " Beszélgettem szé­kellyel, szásszal és roniáuuai egyaránt Kerestem a problémákat, amelyek olt égnek Erdély hom­lokán, talán már emberöltők óla, amelyeket a századfordulón már Rákosi Viktor is bele­harsogott a magyar közvéleménybe, de amelyek megoldásával oly keveset törődtünk, mig töröl­hettünk volna . . , Aztán elém vetít ödtek az uj se­bek, a kétévlizedcsek, vagy még frissebbek, amelyeket az uj uralom vágott Erdély sokalté­pelt leslén, hogy lecsapolja belőle a/t" ami még magyar . . . Jegyzeteket is készítettem, amelye­ket hazatérve félreraktam, ho© majd évek múl­va elővegyem. Az éveket azonban lerohanták az események. És liogy mostanában egyre gyakrab­ban nézünk Erdély Télé. és egyre várjuk "és les­sül; az erők lassan kibontakozó játékát, ugy érzem, újra elö kell vennem a nemrég irl soro­kat és visszaálmodni a felhőkbe búvó Hargitát, a predeáli havasokat, az Olt roliauó vizét, Csík­ország szelíd, ifapsülöite lankáit, s a lassan morzsolódó székelyt . . . A visszatért szinek Csiksomlyö, kopott kis falucska a Hargita tö­vében. Egykor komoly tényezője volt az erdélyi művelődésnek, gimnáziummal- és főiskolával. Ma már csak a fereucrendi klastrom, a hatalmas templom és két zárda .őrzi a ködbevesző, régi. szép napokat. Messzefőldöd híres azonban a csik­soinlyói Madonna, akinek arcát a tatárok meg­sértetlek .dc a lándzsa helyét a szobron azóta sem lehet eltüntetni, a talár sebzése minden ta­larózás ellenére is kiújul. A csiksoinlyói Madonnának akkora a hirc, kegy egy-egy. buesu alkalmával-ezrével járulnak oda az emberek, nemegyszer többszáz kilométer távolságból is. Ö a székelyek védőasszonya, de a románok is cbeljöijnek liozzá könyörgéseik­kel . . : Történt pedig, lio© Szent István királyunk cinlékét ünnepeltük. A hatóságok nem engedé lyezték a szokásos na© körmenetet. Beszorul­tunk hát 'tengernyi néppel a templomba. Mise Után na© csődületre leszek figyelmes. Odame­gyek. Majdnem eláll a szívverésem. Poros, áram­vonalas autó. Benne pokrócok, térkép és hőjyi­laekok. A sárban/óján azonban kétoldalt lenvér­nyi piros-fehér-zöld záeslócskn. A zás/Ióeskára pedig ráborul a ragyavert Borr Tamás, a köz­ségi bíró, akinél nagyobb szál einbert azóta sem láttam. Csókolja, simogatja a kis zászlót és pa­ta kzik a könnye. És körülöl le eniber-einber há­lán. feliérharísnyás székelyek és szíítcs ingben asszonyok. És ué/ik-né/ik szóllánul és valameny­iiyinek folyik a könnye. Az anló pedig a bukaresti magyar követ ko­csija volt, aki fölrándult családjával Csiksom­lyóra a búcsúra . . . A barát orgonája ... Az. egyik" vasárnapon fölmentem a kórusba Néhány jóhangu legény lézengett csak fönn és ko­mor,-íren bará| üli a zongoránál. A szokásos egv­Korzóban WALT DISNEY csodás színes mesefilmje Hófehérke ét a hét törpe Ázunk iv ül: 15 \.J VAN HAWAV-han.(boliózat) PREMIER MAGYAR VII.ÁGHIRADO házi énekeket játszotta. Egyszer csak a Boldog­asszony anyánk, égi nagy putróuánk . . i tilos dallamaiba kezdett. Ámulva, csöndesen indultani fele. hogy jobban halljam, ö lalla, ho© hen odavalósi vagyok és. ugy látszolt félreismerte közeledésemet. Arca még dacosabbra- keménye­den. végigmért és hirtelen minden átmenet nél­kül a Szép vagy gyönyörű va© Magyarország ­ba kc/.dclt. Ekkor már egészen mellette állottam és az.f hiszem, homályos lehetett a szemem. Az 4 arca pedig lassan fölengedett és felém ny új­totta a kezét . . . Félévvel ezelőtt hallottam, hogy többé már nem orgonál a esikj székelyeknek, mert egy cso­portosulás alkalmával agyonlőnék a csendőrök, amikor puszta kézzel rontott nekik, egy ősz szé kély asszonyt puskatussal ütlegelő munténiai, sergentnek . . . Az llr katonája volt, a vcrzőfnjtn elvérzt l>upj-i! . . . iöllBSBlöSlQSf • Sjrendrényi Géza és Társai | Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Telefon 13—SJ. fcir.sged, Línj-^nlui-tOr 11. ifj. Zöld Márton a iasii diák,.. Nyaraula minden évben megjelenik egy re­gálj bizottság Gsikországban, hogy kiválogassa a legtehetségesebb, továbbtanulni akaró, székely nebulókat. Ezeket azután — ba a szüleik is ugy akarják — elviszik különböző regáli intézetek­be, uhot becsületes románokat igyckszcuck belő­lük nevelni, mert ugyebár a székely az nem is annyira magyar, mint inkább elfajzott román': Az. igy kiválo-alptt gyerekek közül azután » le.-, tehetségesebbet Iasiba viszik, az ország leghí­resebb és legelőkelőbb intézetébe, a Liceul ln­ternat-ba, ahol csupa bojár- és milliomos©erek tanul. Ez a gimnázium adta a mai rouián, re­gáli vezetőréteg 80 százalékát. Igy került ifj. Zöld Márton Iasiba, miután Csíkszeredában a klválogatottak között is a leg­elsőnek bizonyult. Amikor találkoztam vele, már öt évet töltött a Liceul Interoatban s ugv be szelt románul, mint É minősen s talán Dala­d i e r-nél is jobban Ismerte a francia Courtoisle szabályait Akkor éppen nyári vakációját töl­tötte otthon, a zsindelyes, egyszerű, kis székely parasztházban, liot sem apjának, sem anyjának, sem négy testvérének fogalma se volt például arról, hogy 's azok a Ba ti n n u vagy C a n 1 a­eusino hercegék, akiknek csiinoláival egyült nevelik az ö Mártonubat. írj. Zöld Márton valóban kitűnő ©erek" volt, meg is tanult tasiban minden mcgtanulliatót -s húzott haza annyi IQ-est (román kitűnő). mint öten inasok. Fogalma sem volt azonban szegény ©ereknek arról, hogy van Petőfi, Vörös­ni a r t y, Arany, sohasem hullotta a Szózatot s nrrói srin tudott, hogy ki volt Toldi Miklós vagy K i n i z s i Pál . . . lev hál volt niirö! beszélgetnünk Zöld Már­Az örök asszony cs az örök anyu alt' kját rujzotja mcsr felejthetetlenül BETTE DAVIS egy leány am a megrázó történetében A VENLEANYi Két szerelmes asszony harca egy életen át Sséthenyi Hojl Vasárnap 3, 5, 7. 9 hétfőn 5. ' '']

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom