Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-26 / 168. szám

Szerda, 1939. julius 20. 8 délmagyarország shhhbobfir-vaniiaamhhbab i tiwmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmammm sttményére, hogy tizenhárom helyezett közül- ti zcnegy versenyző Csepel—100-al használt. A szakértők szerint cz a kitűnően rendezett csülagtura vérbeli propagandája volt a nagyrahivatott kisinolorsportnak. Föltűnést keltett egyébként, hogy valamennyi első helyezést elért versenyző a különlegesen nehéz teljesítmények ellenére is kitűnő állapotban levő kerőkgumikkal futott be. Kz a szinte fantasztikusnak tünő eredmény a Magyar Ruggyantagyár Rt. immár világhírű EMERGÉ-gyártmányát dicséri. *m SZINHAZÉSMÜVESZET R dómiévi előadások kéé tervezőművésze nyilatkozik az Aida és a Magyar Passió színpadának szabadtéri megoldásáról 0 tt h o n-M ozgó, Szőreg szerda A Uéimagyarorszag csütörtök Ménékalt helyirak. elötizetoinex es csafüSflSSZOIll) ladtagiainaz ;egyenö mostohám *éwtt0tteedve*méw* K i s é r ó műsor! (A Délmagyarország munkatársától.) A szabadtéri színpadon általában még sokkal nagyobb jelentőségű, sckkal fontosabb szerep jut i díszletezcsnek, mint zárt színj>adon, viszont a tér adottsága nagyobb lehetőségeket is nyiijtanak. A szabadtéri előadások sikerének lehát igen fontos eszköze a színpad dekorációja, berendezése. Majdnem mindent díszletekkel oldanák meg, mert az intim bútorok hangulata a szabadtéri színpadon nem érvényesül, éppúgy mint az elképzelésekre épített függönydíszletezés sem. Az idei Szabadtéri Játékok dekorációinak két rendkívül tehetséges, fiatal művész a mestere. Fülöp Zoltán, a Magyar Királyi Operaház díszlettervezője az Aida és a Turandot nagyszabású előadásaihoz tervezett díszleteket, míg Varga Mátyás, aki évekig volt a Nem zeti Színház díszlettervezője, a Magyar Passió, Az ember tragédiája és a Bizánc díszleteit tervezte. Elbeszélgettünk a két nagyképességű, fiatal tnűvésajmberral az Aida és a Magj/br Passió új, valóban grandiózusnak mondható díszleteiről/ munkájukról és terveikről. Fülöp Zoltán stílusos, megkapóan hangulatos, tökéletes és művészi díszleteket tervezett az idei ünnepi játékok kiemelkedő operabemutatójához: az Aidához. Megoldotta szt a rendkívül nehéz feladatot, högy az operát — ezúttal először — egy színen játszhaesák le s ezáltal a nagyszerű drámai zenemű hatása töretlen maradhasson. A színpadkép jobb oldalán előtérben áll Amneris királyleány palotája nyílt oszloposar. nokkal, majd az egy'ptomi király keletiesjell-.gű palotája következik. A háltérben az egyiptomi valláskultuss nyer* elholyczést, a templom és mellette a papek csarnoka. Ezatán következik egy tnDácsház-féle, oszlopsorokkal és baloldalt a harc istenének nyolcméteres szobra mögött a hadászati épületek, hargi diadalkopu foglalnak helyet. — Igyekeztem a palotákat, épületeket úgy < soportositani> hogy visszaadjam az ókori egyiptomi államháztartás berendezkedést formáját; az államfő, a valláskultusz és a hadászat székhelyét. — mondja Fülöp Zoltán, majd elbeszéli a két bensőségesebb hangulatú szín ötletes megoldását is. — A legnehezebben a nilflsparti jelenet és <iz ittolsó kép: Radimes tnkamrájónak beállítása volt megoldható, — magyarázza a fiatal művész lelkesen. Dc sikerült úgy megoldani, hogy mit sem veszít majd hatásosságából és bensőséges hangulatából, viszont a cselekmény geszében mégiscsak egy színen mozoghat. A tanácskozási palota oszlopsoráról félrelibben egy bíborfüggöny és mögötte föltűnik a holdfényben úszó Nilus-part romantikus hangulatú, távlatokba merülő képe. Itt bolyong majd Kadamea, az egyiptomi hadvezér szerelmesével, a sötétbőrű királylánnyal: Aidával s a nilusparti holdfény igézetében árulja el hazáját szerelméért ... A díszlet hangulata tökéletesen kifejezi a lelki élményekben kirobbanó drámai cselekmény tragikumát. Szinte álomszerű az egész kép, olyan, mintha többezeréves, elsárgult papirusztekercsre festett, múllbabalknlt jelenet lenne, amely a bűn és szerelem örök szimbólumaként újraéledt ... — Reméljük, hogy a csillagos égbolt is elősegíti majd a hangulatot a premiéren, — mondja a fiatal művész mosolyogva, majd rátér az utolsó szin ötletes megoldására'. Az elevenen eltemetett Radames sírkamrája a templom alatt lesz s Tutenkamon sírjának ásatásánál fölfedezett álomszép istennőalak őrködik majd a sírkamrát elzáró ajtó fölött. Az istennő, kifordított tenyerével a megsem misülcs szimbólumaként, két szárnyasajtóra festve őrzi majd a sírkamra kapuját addig, amíg az utolsó színhez nem érkezik el a Cselekmény. Ekkor a két tolóajtó kitárul és a sírkamrában látható lesz Radames és Aida haláltusája. A sírkamra fölött, a templomban pedig Amneris, a szépséges egyiptomi királylány mély gyászba öltözve siratja szerelmét: Radainest. — Az Utolsó jelenetben Amneris hatalmas, többméteres fekete fátyla lassan eltakarja majd a sírkamra ajtaját s ezzel fejeződik be az Aida megrázó, drámai Cselekménye, — mondja Fülöp Zoltán, akinek poétikus elképzelése valóban méltó a nagyszerű zenedráma költői cselekményének kidomborítására. Bizonyosra vesszük, hogy az Aida ötletes és művészi díszlotezése a siker egyik legfőbb előidézője lesz az idei ünnepi játékokon. Varga Máiyá* a Magyar Passió megkapóan finom, mégis dekoratív díszletei között beszél munkájáról és jövendő terveiről. — A Magyar Passió díszleteinek tervezésénél általános felvidéki karaktert akartam föltüntetni, — mondja a rokonszenves, szerénymodorú, de annál markánsabb tehetségű művész. Persze, előtanulmányokat folytattam, szakkönyveket böngésztem végig és a késmárki bárt fai, tehát a leg valódibb felvidéki rcnaissance-tílust tanulmányoztam. Ugyanezt a stílust domborítottuk ki a Nemzeti Színházban az „Ocskay brigadéros" dlszletezésénél is, valamint a „Leányvári'boszorkány" című magyar film fölvételeinél. A-film szerény eszközei miatt nem lehetett mindent tökéletesen kifejezésre juttatni, de úgy érzem, hogy most, a „Magyar Passio"-nál sikerült. A Magyar Passió díszletei valóban nagyszerűen sikerültek és tökéletesen kifejezik a kassai dóm előtt lejátszódó költői mű miliőjét, a felvidéki renaissance korát, amikor magyarok, .tápszerek és tótok összefogtak, hogy a napjainkban Rákóczi fejedelem nyugvóhelyeként meszszeföidön ismert, gyönyörű székesegyházat fölépítsék. A díszletek fölött ott lebeg az áhítat és a magyar szenvedés magasztos légköre s a finomanívelt ablakú, büszke patrieiusi házak között ott honol a törhetet'cn magyar életakarat örök szelleme ... Varga Mátyás elmondja, hogy négy éve működik közre a szegedi játékoknál, eddig háromszor újratervezte .|Az ember * tragédiája" 'díszleteit s a Bizánc díszleteit kétszer dolgozta át a rendezők kívánságainak megfelelően. Ezenkívül a „János vitéz", a „Fekete Mária"' és az „István királynépc" című darabok díszleteit tervezte a múltban. A díszlettervezéssel kapcsolatos elveit így összegezi: — A prózai díszlettervezés belső kifejeződ eszközöket kíván és nem enged meg hangos, hangzatos fogásokat. Föltétlenül nagy alázattal, lelki elmélyüléssel kell a prózai darabok diszh ttervezőjének munkájához fognia. Egy költői mü szelleméhez csuk óvatosan szabad hozzáérni, mert ha nincs meg a tervező lelkében a kellő elmélyülés és a mű szellemi irányvonalának tökéletes megérzése, akkor könnyen mellékvágányra futhat és a diszlctczés tűihangossá válik, hangosabbá, mint maga a drác mai alkotás. A díszlettervező akkor áll hivatása magaslatán, amikor nem veszik észre ... Varga Mátyás ezután néhány szóval elmondja eddig pályafutásának történetét. Mint sziupaddíszítő-festő, iparművészeti iskolát vígzeit és Kürthy György tanította színpadtechnikára. Kürtby György a városi kezelca idején a szegedi színház direktora volt s leszerződtette kedvenc tanítványát díszlettervezőnek. Varga Mátyás egyévi szegedi működés után fölkerült Budapestre, ahol magánszínházaknál működött és a díszítő-festő-iparban freskókon és skrafitón dolgozott. Amikor leszolgálta katonaóvét, a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol bárom évig volt díszlettervező. Emellett erősen foglalkozott a pikturával is, oz év tavaszán kiállítás is volt a Nemzeti Szalonban a ,,8 festő, 8 szobrász" társasággal. A kiállításon — amint az a fővárosi kritikákból kiderül —, Varga Mátyás aratta a legnagyobb sikert s a budapesti lapok is kiemelik, hogy Varga Mátyás munkája nyomán úi magyar dekoratív művészét van kialakulóban. A főváros vásárolt is tőle képet a kiállításon s a közelmúltban a varsói és krakkói reprezentatív magyar kiállításra két munkáját vitték ki. — Leginkább figurális kompozíciókon, fametszeteken, rézkarcokon és grafikai munkákon dolgozom, — mondja a fiatal festőművész, aki elárulja még, hogy milyen tervei vannak Szegeddel kapcsolatosan a jövőre nézve? — Kiállítást szeretnék fendezni jövőre, ®J ünnepi játékokkal kapcsolatban, ez az egyih tervem, a másik pedig az, hogy nagy, fametszetes kötetet akarok kiadni a Szegedi Szabadtéri Játékokról. A kötet címe tatán ez leszi „Szeged, a Szabadtéri Játékok városa" és egész oldalas fametszetekben vázolnám a szegedi ünnepi játékok tízesztendős történetét, fejlődését. Mert jövőre a játékok elérkeznek az első évtized határkövéhez ... * Igy beszél a szegedi ünnepi játékok két fiatal diszlettervezője, az új magyar dekoratív művészet' két mavkáns. izmostebetségű képviselője, Csánji Piroska. —oo»— = A Szabadtéri Játékokra érvényesek a kultnrpengök. A DMKE-kulturközpont elnöksége közli tagjaival, hogy a szabadtéri játékokat rendező Kft-vel kötött megállapodás értelmében a kulturközpont tagjai az összes előadásokra kulturpengővcl (50 százalékos kedvezmény) válthatják meg jegyeiket éspedig a zsöllye kivételével az összes helyekre, tehát a páholyokra is. A jegyváltás csakis a kuiturközpont által minden' egyes alkalomra kiállított személyre szóló igazolvány elte. nében történhetik a Déhnagyarország jegyirodájában (Aradi-utca 8.) legkésőbb 17 óráig, ahol az igazolványokat mindig 1c kell adni. Az igazolványok és a kulturpengök Gyarmati Mihály pénztárosnál kaphatók a Magyar-Olasz Bank helyiségében (Kárász-utca) a hivatalos órák alatt 26-:kán délelőtt 11 órától kezdve. Személyazonossági igazolvánvt csak kullurkö/.nnnii Uhí kanhat.