Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-18 / 161. szám

Kedd, 1939. julius 18. DÉLMAGYARORSZAG CSERZY BE LA: A ilóc $ nagy palóc Jzegeoen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 67 — És hol látta azt az előadást? — Zentán — hangzott a válasz. — És mikor látta? — kérdezősködött to­vább, egyre bagyobb kíváncsisággal. — Talán három napja... Ugy van, ép­pen három napja: kedden este. — És bizonyosan emlékezik rá, hogy „Sze­ged pusztulása" a színdarab cime? — Hát hogy a fenébe ne emlékeznékl — mondotta a polgár. Várjon csak — folytatta hirtelen támadt ötlettel —•, meglesz még a színlap is. — Nagyszerül — lelkesedett most már Mikszáth. A polgár pedig szedelőzködni kez­dett a zsebeiből. A papírszeletek, ujság­szelvények, meg a duzzadt bőrtárca közül tényleg elő is került a színlap. A zentai szín­társulat szinlapja. Mikszáth valósággal ki­kapta a polgár kezéből a nyomtatott szin­lapot. Vitán kivül, a polgár igazat mondott: ott állott nagy betűvel nyomva az előadásra került színdarab cime: „Szeged pusztulása". Alatta pedig: „Legújabb eredeti történelmi szinmü 3 felvonásban. Uj népdalokkal". Majd fölsorolva az egyes képek: „T. Szeged boldog népe; 2. A borzasztó éj; 3. Az ár­víz; 4. Szeged a viz alatt; 5. Mindenütt jő, de legjobbb otthon; 0. Szeged ujjáteremté­se." A szinlapon ezután a szereposztás kö­vetkezett, alatta pedig a következő színpad­technikai magyarázat: „A darabban előforduló néma képletek a következők: „A szegedi árvíz" "és „Szeged a víz alatt". Ezen képletek görögtűz fény­nyel lesznek kivilágítva". Mikszáth végigfutotta szemével a színlap sorait azután megragadta a polgár hatalmas tenyerét, s megrázta. — Köszönöm uram, köszönöm, — mon­dotta sugárzó arccal s valami köszönésfélét mormolva, a szinlappal kezében elrohant. A „tisztelt polgártárs" pedig csak állt, mint Bi­leam szamara a hegyen . I. Nem értette, mi ütött Mikszáthhoz: miért rohant és miért vitte magával a szinlapot. Másnap azonban, amikor elolvasta az új­ságot, mindent megértett. Mikszáth nem maradt adósa a plagizáló szerzőnek, akinek ugyan nem volt bátorsága a szinlapra ki­nyomatni a nevét s igy az ismeretlenség ho­mályában meg is maradt. A plágiumhoz semmi kétség nem fért; Mikszáth könyve alapján készült a népszínmű. A nagy palóc azonban igen fanom malíciával „Szeged M HévizgyógySíirdőn (Hévizszentandráson) és Balatonlelléa Elő- és utóidényben: Egy hét 28* A főidényben: Egy hét Felvilágosítás és jelentkezés: « Délmagyarország Kiadóhivatalában Aráéi «.' 8. és a Menetjegyirodában p. 34'- P. pusztulása a színpadon" cimen igy ir a pia' gizálásról: „Zentán valami pegazus átlal megsúgott lángész megírta színdarabnak a Szeged pusz­tulását, s az ott tegnapelőtt elő is adatott. Nagyon természetesen görög és bengália fény világítással, stb " * Az egyik juliusi reggelen szobájába csen­gette Tisza Lajos titkárát, Stesser Józsefet. — Olvasta a mai Szegedi Naplót? — kér­dezte a nagyúr a hajbókoló titkártól. Olvastam Mikszáth Kálmán ujabb fői ­medvényét is, Kegyelmes Uram — válaszol­ta a titkár. — Ez az ember kellemetlenebb és kitar­tóbb ellenség, mintsem gondoltam, — állapí­totta meg Tisza. — És aljasul rágalmaz — kockáztatta meg a hízelgő véleménynyilvánítást Stesser. — Ezt az embert szeretném ebédre meg­hívni hozzám a közeljövőben. Fontos, hogy ne lássék, hogy azért hivoin ebédre, hogy „leszereljem" . . . — Kegyelmes Uram — hajolt meg a tit­kár alázatosan s nem mondott véleményt. Ti­sza, aki egyébkor jóformán soha nem veit kiváncsi a más véleményére és a maga feje szerint cselekedett, most mégis kiváncsi volt: vájjon Stesser, ez a ravasz koponya, hogyan vélekszik a dologról. Minthogy pedig ön­magától nem nyilvánított véleményt, annál inkább kiváncsi volt Tisza: miért tartja helytelennek Stesser ezt az invitációt? (Folyt, köv.) SZINHAZÉSMÜVÉSZET A Magyar Passió nagyszabású előkészületeiről nyilatkozik Galamb Sándor dr. (A Délmagyarország munkatársától.) A Magyar Passió próbája folyik a Városi Szín­ház elfüggönyzött színpadán. Galamb Sándor dr. irányítja a próbát, az egyik próbaszünet­ben beszéltünk vele. ' Galamb Sándor dr. négy évig vqlt a sze­gedi tanárképző főiskola igazgatója és 1932­ben ment föl Budapestre. A Szegeden töltött négy év alatt mint a szegedi egyetem magán­tápárát habilitálták. Erről most mondott le, mert az idén kinevezték a budapesti egyetem magántanárává. Egyébként köztudomású, hogy Galamb Sándor dr. több nagysikerű előadást rendezett a Nemzeti Színházban, a Színművé­szeti Akadémia címzetes igazgatója és a szi­nészegyesület iskolájának tényleges igazga­tó ja­A Szabadtéri Játékokon az idén rendezi elő­ször a Magyar Passiót. — A Magyar Passiohoz régi kapcsolatok fűznek, — mondja elgondolkozva. Az első szabadtéri előadás alkalmával, mint a főiskola igazgatója, én válogattam össze a négyszáz főből álló statisztériát; részben a főiskolai hall­gatók, részben a katolikus tanítóképzőintézet és részben a leánygimnázium nyolcadikos nö­vendékei közül. — Mire fekteti a fősúlyt a Magyar Passió rendezésénél? — kérdezzük. — Minél jobban kihasználják azt a körül­ményt, hogy valóságos templom előtt játszó­dik le a darab, — válaszol a rendező, majd elmondja, hogy ezt a körliiményt úgy hang­súlyozzák ki, hogy egyházi énekekkel, zsoltá­rokkal kisérik a történéseket. Például, hogy néhány esetet említsek, az „Utolsó vacsora' jelentében, amikor Krisztus megszegi a kénye. ret, akkor a darabban szereplő nézőközönség odatódul, leborulnak az emberek és áhítattal éneklik: „0 felséges OltáriszentségVagy amikor Jézus azt mondja Péternek, hogy „e kő­sziklára építem egyházamat", megszólal a tem­plomból a kórus orgonaszó kíséretével.: es fttrus! ..." Galamb Sándor dr- elmondja még, hogy nró's hangsúlyt kapnak a darab magyar voaatko zásaj, főként *jgk, amelyek a mai »agra«á»' hoz szólnak. —000— » Negyedszázados színészi jufaüeym. Pei»re. eenbőJ jelentik: Zilahy Pál, a szegedi Városi Szín­ház hosszú éveken át nénszerii iellemszinésze. 22-én, szombaton este tartja 25 esztendős szinészi jubileumát Debrecenben. A kjtünö jellemszinész „Az elnémult harangok1' cimü Rákosi-darabban lép föl Bánky Róbert társulatánál. A díszelőadás vodnökeí losonci Losonczy István főispán, Köl­csey Sándor dr. polgármester és Gimessy Ernő tábornok. ~ Bilicsi Tivadar a Belvárosi Színházhoz szer­ződött. Budapestről jelentik: A Belvárosi Színház igazgatója: Patkós György már napok óta tár­gyalásokat folytat mind a színházhoz mult évben leszerződött színészekkel, mind pedig több neves színésszel, hogy megalakítsa a jövő szezonra a színtársulatát. A tárgyalások még javában foly­nak. Az első színész, aki aláirta a szerződést, Bi­licsi Tivadar,'aki pzek szerint az uj szezonban a Belvárosi Színház színpadán lép föl. A kecskéstelepi kultúrház fölszentelési ünnepsége (A Délmagyarország munkatársától.) 'A HONSz szegedi csoportja vasárnap délelőtt szép ünnepségek keretében adta át rendelteté­sének a Keeskés-telepen fölépített kultúrházát. Az ünnepséget 10 órakor szentmise vezette bc, amelyet P. Schneidcr Venécl alsóvárosi rend­házfőnök mondott. Mise után fölszentelte az épületet, majd közvetlen beszéddel vázolta a kultúrház jelentőségét. Ezután következett a díszközgyűlés, ame­lyet Kecskés István, a HON£z szegedi csoport­elnöke nyitott meg és üdvözölte a HONSz Or­szágos elnökét: yjtéz Jrvátfalvi-Nagy István dr-t, majd fölolvasták a HONSz 20 éves műkö­dését ismertető díszoklevelet, melyet Kecskés István elnök az alapkőbe helyezett el. Vitéz Árvátfalvi-Nagy István dr. a HONSz országos elnöke mondotta el ezután ünnepi be­szédét, majd az elnök zárószavai után a Vissz­hang Dalkör a Himnuszt énekelte s ezzel a HONSz szegedi csoportjának nagyjelentőségű díszközgyűlése véget ért. Délben díszebéd volt s a pohárköszöntők" során Bódocs Gyula dr, s kecskeméti HONSz cseporteJnöjce köszöntötte Kecskés Istváp elnö­köt, majd peektenwald Kristóf dr. ügyvéd és Mohai Kálmán csoporttag tolmácsolta a sze­gedi hadigondozottak, Kéri Mátyás pedig a keeéknstelepi lakosság hálás köszönetét. Este népünnepély zárta be a kecskéstele­piek nevezetes napját. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom