Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-18 / 161. szám

Kedd, 1939. julius 18. DÉLMAGYARORSZAG CSERZY BE LA: A ilóc $ nagy palóc Jzegeoen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 67 — És hol látta azt az előadást? — Zentán — hangzott a válasz. — És mikor látta? — kérdezősködött tovább, egyre bagyobb kíváncsisággal. — Talán három napja... Ugy van, éppen három napja: kedden este. — És bizonyosan emlékezik rá, hogy „Szeged pusztulása" a színdarab cime? — Hát hogy a fenébe ne emlékeznékl — mondotta a polgár. Várjon csak — folytatta hirtelen támadt ötlettel —•, meglesz még a színlap is. — Nagyszerül — lelkesedett most már Mikszáth. A polgár pedig szedelőzködni kezdett a zsebeiből. A papírszeletek, ujságszelvények, meg a duzzadt bőrtárca közül tényleg elő is került a színlap. A zentai színtársulat szinlapja. Mikszáth valósággal kikapta a polgár kezéből a nyomtatott szinlapot. Vitán kivül, a polgár igazat mondott: ott állott nagy betűvel nyomva az előadásra került színdarab cime: „Szeged pusztulása". Alatta pedig: „Legújabb eredeti történelmi szinmü 3 felvonásban. Uj népdalokkal". Majd fölsorolva az egyes képek: „T. Szeged boldog népe; 2. A borzasztó éj; 3. Az árvíz; 4. Szeged a viz alatt; 5. Mindenütt jő, de legjobbb otthon; 0. Szeged ujjáteremtése." A szinlapon ezután a szereposztás következett, alatta pedig a következő színpadtechnikai magyarázat: „A darabban előforduló néma képletek a következők: „A szegedi árvíz" "és „Szeged a víz alatt". Ezen képletek görögtűz fénynyel lesznek kivilágítva". Mikszáth végigfutotta szemével a színlap sorait azután megragadta a polgár hatalmas tenyerét, s megrázta. — Köszönöm uram, köszönöm, — mondotta sugárzó arccal s valami köszönésfélét mormolva, a szinlappal kezében elrohant. A „tisztelt polgártárs" pedig csak állt, mint Bileam szamara a hegyen . I. Nem értette, mi ütött Mikszáthhoz: miért rohant és miért vitte magával a szinlapot. Másnap azonban, amikor elolvasta az újságot, mindent megértett. Mikszáth nem maradt adósa a plagizáló szerzőnek, akinek ugyan nem volt bátorsága a szinlapra kinyomatni a nevét s igy az ismeretlenség homályában meg is maradt. A plágiumhoz semmi kétség nem fért; Mikszáth könyve alapján készült a népszínmű. A nagy palóc azonban igen fanom malíciával „Szeged M HévizgyógySíirdőn (Hévizszentandráson) és Balatonlelléa Elő- és utóidényben: Egy hét 28* A főidényben: Egy hét Felvilágosítás és jelentkezés: « Délmagyarország Kiadóhivatalában Aráéi «.' 8. és a Menetjegyirodában p. 34'- P. pusztulása a színpadon" cimen igy ir a pia' gizálásról: „Zentán valami pegazus átlal megsúgott lángész megírta színdarabnak a Szeged pusztulását, s az ott tegnapelőtt elő is adatott. Nagyon természetesen görög és bengália fény világítással, stb " * Az egyik juliusi reggelen szobájába csengette Tisza Lajos titkárát, Stesser Józsefet. — Olvasta a mai Szegedi Naplót? — kérdezte a nagyúr a hajbókoló titkártól. Olvastam Mikszáth Kálmán ujabb fői medvényét is, Kegyelmes Uram — válaszolta a titkár. — Ez az ember kellemetlenebb és kitartóbb ellenség, mintsem gondoltam, — állapította meg Tisza. — És aljasul rágalmaz — kockáztatta meg a hízelgő véleménynyilvánítást Stesser. — Ezt az embert szeretném ebédre meghívni hozzám a közeljövőben. Fontos, hogy ne lássék, hogy azért hivoin ebédre, hogy „leszereljem" . . . — Kegyelmes Uram — hajolt meg a titkár alázatosan s nem mondott véleményt. Tisza, aki egyébkor jóformán soha nem veit kiváncsi a más véleményére és a maga feje szerint cselekedett, most mégis kiváncsi volt: vájjon Stesser, ez a ravasz koponya, hogyan vélekszik a dologról. Minthogy pedig önmagától nem nyilvánított véleményt, annál inkább kiváncsi volt Tisza: miért tartja helytelennek Stesser ezt az invitációt? (Folyt, köv.) SZINHAZÉSMÜVÉSZET A Magyar Passió nagyszabású előkészületeiről nyilatkozik Galamb Sándor dr. (A Délmagyarország munkatársától.) A Magyar Passió próbája folyik a Városi Színház elfüggönyzött színpadán. Galamb Sándor dr. irányítja a próbát, az egyik próbaszünetben beszéltünk vele. ' Galamb Sándor dr. négy évig vqlt a szegedi tanárképző főiskola igazgatója és 1932ben ment föl Budapestre. A Szegeden töltött négy év alatt mint a szegedi egyetem magántápárát habilitálták. Erről most mondott le, mert az idén kinevezték a budapesti egyetem magántanárává. Egyébként köztudomású, hogy Galamb Sándor dr. több nagysikerű előadást rendezett a Nemzeti Színházban, a Színművészeti Akadémia címzetes igazgatója és a szinészegyesület iskolájának tényleges igazgató jaA Szabadtéri Játékokon az idén rendezi először a Magyar Passiót. — A Magyar Passiohoz régi kapcsolatok fűznek, — mondja elgondolkozva. Az első szabadtéri előadás alkalmával, mint a főiskola igazgatója, én válogattam össze a négyszáz főből álló statisztériát; részben a főiskolai hallgatók, részben a katolikus tanítóképzőintézet és részben a leánygimnázium nyolcadikos növendékei közül. — Mire fekteti a fősúlyt a Magyar Passió rendezésénél? — kérdezzük. — Minél jobban kihasználják azt a körülményt, hogy valóságos templom előtt játszódik le a darab, — válaszol a rendező, majd elmondja, hogy ezt a körliiményt úgy hangsúlyozzák ki, hogy egyházi énekekkel, zsoltárokkal kisérik a történéseket. Például, hogy néhány esetet említsek, az „Utolsó vacsora' jelentében, amikor Krisztus megszegi a kénye. ret, akkor a darabban szereplő nézőközönség odatódul, leborulnak az emberek és áhítattal éneklik: „0 felséges OltáriszentségVagy amikor Jézus azt mondja Péternek, hogy „e kősziklára építem egyházamat", megszólal a templomból a kórus orgonaszó kíséretével.: es fttrus! ..." Galamb Sándor dr- elmondja még, hogy nró's hangsúlyt kapnak a darab magyar voaatko zásaj, főként *jgk, amelyek a mai »agra«á»' hoz szólnak. —000— » Negyedszázados színészi jufaüeym. Pei»re. eenbőJ jelentik: Zilahy Pál, a szegedi Városi Színház hosszú éveken át nénszerii iellemszinésze. 22-én, szombaton este tartja 25 esztendős szinészi jubileumát Debrecenben. A kjtünö jellemszinész „Az elnémult harangok1' cimü Rákosi-darabban lép föl Bánky Róbert társulatánál. A díszelőadás vodnökeí losonci Losonczy István főispán, Kölcsey Sándor dr. polgármester és Gimessy Ernő tábornok. ~ Bilicsi Tivadar a Belvárosi Színházhoz szerződött. Budapestről jelentik: A Belvárosi Színház igazgatója: Patkós György már napok óta tárgyalásokat folytat mind a színházhoz mult évben leszerződött színészekkel, mind pedig több neves színésszel, hogy megalakítsa a jövő szezonra a színtársulatát. A tárgyalások még javában folynak. Az első színész, aki aláirta a szerződést, Bilicsi Tivadar,'aki pzek szerint az uj szezonban a Belvárosi Színház színpadán lép föl. A kecskéstelepi kultúrház fölszentelési ünnepsége (A Délmagyarország munkatársától.) 'A HONSz szegedi csoportja vasárnap délelőtt szép ünnepségek keretében adta át rendeltetésének a Keeskés-telepen fölépített kultúrházát. Az ünnepséget 10 órakor szentmise vezette bc, amelyet P. Schneidcr Venécl alsóvárosi rendházfőnök mondott. Mise után fölszentelte az épületet, majd közvetlen beszéddel vázolta a kultúrház jelentőségét. Ezután következett a díszközgyűlés, amelyet Kecskés István, a HON£z szegedi csoportelnöke nyitott meg és üdvözölte a HONSz Országos elnökét: yjtéz Jrvátfalvi-Nagy István dr-t, majd fölolvasták a HONSz 20 éves működését ismertető díszoklevelet, melyet Kecskés István elnök az alapkőbe helyezett el. Vitéz Árvátfalvi-Nagy István dr. a HONSz országos elnöke mondotta el ezután ünnepi beszédét, majd az elnök zárószavai után a Visszhang Dalkör a Himnuszt énekelte s ezzel a HONSz szegedi csoportjának nagyjelentőségű díszközgyűlése véget ért. Délben díszebéd volt s a pohárköszöntők" során Bódocs Gyula dr, s kecskeméti HONSz cseporteJnöjce köszöntötte Kecskés Istváp elnököt, majd peektenwald Kristóf dr. ügyvéd és Mohai Kálmán csoporttag tolmácsolta a szegedi hadigondozottak, Kéri Mátyás pedig a keeéknstelepi lakosság hálás köszönetét. Este népünnepély zárta be a kecskéstelepiek nevezetes napját. I