Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1939. május 14. három csöppet csorgatnak egy kanál vizbe. Ez különben az arcbőr ápolására is nagyon alkalmas . . . Hasznos szernek tartják a megégetett fehér babszemet is, összetörve pálinkával, vagy egészben nyelnek le kilenc darabot belőle. A legérdekesebb lázelleni medicina kétscgkiviil a liszteszsák ... A lázbeteget, amikor a hideg rázza, liszteszsákkal alaposan elverik s hirtelen, hogy észre nc vegye, hideg vizzel szembeöntik . . . Kissé erőszakos orvosság és kétségtelen, hogy a szegény betegnek örökre elmegy a kedve a hidegrázástól . . . A vzec: a A leghasznosabbnak tartott és ilyenformán a leghasználtabb gyógyszer vidékünkön a székfüvirág. A házaló árusok ma is reggelenként a sziksóval együtt kínálgatják. A székfüvirág, vagy kamillatea a legkülönbözőbb betegségek "ellenszere, részint tea, részint — más növényekkel vegyítve — íliirdő formájában használják. Mint teát hülés, köhögés, gyomor- és bélbajok ellen isszák. A gyomor- és bélbajok leküzdésére nemcsak székfüteát isznak, hanem fürdőt készítenek az crősillatú világból és rendszerint 3 vagy 9 napon át fürdik benne a beteg. A napraforgó magjából is teát főznek s a tüöőbajosok ezt isszák, hogy meggyógyuljanak A karácsonyi mézzel megkent dohánylevéllel borogatják az oldalnyilalást, oldalszurást, amit ez tökéletesen megszüntet. Erre a célra használják a selyem jegykendőt is, ezzel kötik át a fájó részt. A Inpulevelct gyomorfájásra rendeli a javasasszony, vagy egyéb növényekkel vegyítve fürdőnek készítik, sőt gyökerét édes tejjel péppé főzik és a daganatokat borogatják vele. Köhögés ellen kékliliom virága, vagy ökörfarkkóró forráznia. Ez utóbbi megszárítva és zsírral keverve biztos szer kopaszodás ellen, viszont három reggeli harmatra kitett szárának levét sebre csorgatják. Szöllővesszöt szénné égetve, összetörve és egy lapu levél re hintve gyomorfájás ellen használják, főleg asszonynépek . . . Öl4<tyű>z£z, Ltyézís. M-ntás A legfontosabb szerek az igézés, rontás ellen szolgálnak. Ilyen a fokhagyma is, amely óvszer a boszorkányokkal szemben s ezért kell leginkább este enni, mert a boszorkányok rontó hatalmának legfőbb időszaka az éjszaka. A fokhagyma hatásos még — tejben megfőzve s három reggel egymás után éhgyomorra egy-egy fél fejet enni — köhögés, torokfájás ellen. A nátha leküzdésére ecetbe, főzik, vagy megszárítva és porrátörve fölszippantják. Rontás ellen a legnépszerűbb keverék: szentelt tömjén, karácsonyi dió, fokhagyma és szentelt barka megszárítva. Ehhéz az „Ízletes'*, finom koktélhez igazán csak jó étvágyat kívánhat az ember . . , Az ilyen rontó varázslatot többnyire ebszöllő bogyójával idézik elő. Ettől az ember hét nap múlva megőrül . . . Ellenszere a „főttviz", amely édesfa gyökeréből készül és a véirbiajolkat is gyógyítják vele. A pipacs szirmaiból izzasztó teát főznek S ezzel .űzik ki az ördögöt, vagyis a rontó betegséget ... Az ördögűzés erőszakosabb módja az, amikor a beteget az ágyon keresztbefektetik és mcggyfavesszővcl kiadósan elnáspágolják. Addig ütik, amig nem kiabál, mert az ördög csak akkor ment ki belőle . . . Közben ezt a kis verset mondogatják: „Az élőfa kiszáradjon, De a beteg megmaradjon!" Ez persze, éppen a tulradikális „gyógykura" következtében sokszor kétséges . ,. A betegség igéző szavakkal másra átruházható, igy tartja a szegedkörnyéki néphit. BőjtöIMBaililiimMMW—B 7ó és olcsó is a Darmol hashaltö. Beválttá, amit taér. lilrtfliÜTNincs vele kényelmetlenség, bajlódás. ^Uvüm g Wl teafózés, keserüizü anyagok nyelése, Kitűnő izű hashajtő a Már 14 fillérért U rnindtn gyótysztrUrban kaphat*. Nyomtatványéinak megrendelése előtt forduljon bizalommal AUaUafyy&tyy. ictotyunyamdájájtaa Szeged, icuvátia-uica w. tzátn. A„Délmagyarország" mostani készitője. léssel, imádsággal, fogadalommal és ráolvasással ruházzák át a betegséget arra, aki éppen alkalmasnak látszik. A sámánizmus idejéből visz* szamaradt varázsszavak mormolásának szokása helyet ma három Miatyánkot, három Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet imádkoznak el, ez képezi a ráolvasást. Az uj gyümölcs evésének betegség a következménye a néphit szerint, de ha ezt mondja: „Újság hasamba, hideglelés pokolbaj", akkor az ujgyümölcs nem ért. A náthát sem kapja meg senki, ha náthás emberrel találkozva igy szól; „A mi kemencénk is ebbe repedt meg!" A szegedvidéki kuruzslószerekben és rontó' bájitalokban sok fantázia és sok régi, ősi szimbólum él. Mitikus eredetük a magyar nép babo* násságra hajlamos lelkében mélyebben gyökerezik, mint a mai, felvilágosultnak nevezett korban bárki is gondolhatná és rendkívül makacs kerékkötői a modern egészségügy áldásos haladásának. Csányi Piroska di élet küzdelmének örökös harcát megunta. Különös volt, mint tapadt hozzá ezrek szeme. Nem tudja azt senki sem megmondani, hogy ki, mit látott benne. S ezek a csodálkozó szemek mindaddig kisérték, amig el nem tünt a San Pic-tro sekrestyéjében. Ebben a grandiózus miliőben szinle jól eselt a léleknek a világ legnagyobb halalmának egykori kormány társát látni, akit a lángelmék liize hevitett s diplomata harcok ütközeteinek keménységében éleződött ki értéke. Mi minden lehetett ennek az embernek a lelkében, aki közvetlenül látta a világ hatalmasainak romlott erkölcsét, a törvény, jog nevével takart erőszak minden gonoszságának és furfangjának hadállásait? Nem csoda, ha mindezek ismeretében otthonos és tájékozódott lévén, a kereszt igaz tanításának izzásában 'világosodott és tisztult szelleme addig a magasságig, ahonnan olyan vonzóan és csodálatotkeltően ragyogott 1c a hit üdvözítő örömével. hogy nemzetközi hírnévre tett szeri. Nagyon nehéz nagy szellemének és erejének dús tartalmát összesűríteni egy tárcaszerű megemlékezés keretébe, mert Rampolla életéne minden megnyilvánulásában a nagy emberek erdejéből is magasan kinőtt. Talán ez volt az oka, hogy némi féltékenység követte élete utján egyes hatalmak részéről. S amikor közeláliott az 1903. konklávéban nlioz. hogy Rampolla del Tindaro herceg és biboros a választó kardinálisok ítéletéitől Szent Péter trónusára lépjen, ezek a hatalmak a vető régi és és törvénytelen fegyveréhez nyúltak, nogv a pápaválasztók bizalmat és Ítéletét hatalmunk fenyegetésével öszszetör jék. S Rampolla soha sem volt nagyobb, mint a látszólagos megaláztatás eme perceiben. A vető törvénytelensége ellen tiltakozva alázatos szivvel mondott le arról a hatalomról, amelynek súlyát a konklávéhan legközvetlenebb tapasztalatból ő ismerte igazán. Nem lehet azon csodálkozni, hogy szavai után a bíborosok nagy többsége még mindig mellette állott bizalmával s csak megismételt kérésére tekintettek el megválasztásától. S személyével szemben ez a csodálat sohasem apadt ki a lelkek mélyéről. Nyomon kisérte egész életéhen, még akkor is, amikor az államtitkári hivataltól megválva, magánéletbe vonult, már amennyiben ezt mondani lehet a világegyházat kormányzó biborosi testület bármely tagjáról. Délutánonként magánáhittetottságot ment végezni titularis templomába, a Szent Cecilia bazilikába. Egy ilyen áhitatossági gyakorlat után leptük meg a templom ajtajánál zarándok magvarok. A Szent Cecilia bazilika látogatása programunkhoz tartozott. Hiszen Szent Cecilia, az egyháznak ez az édes, bájos szentje, az ének és zene védője, sok érzelmi kapcsolattal fűződik lelkemhez, természetes tehát, hogy ennek a templomnak megtekintését személyes okokból is szorgalmaztam. A templomot Rampolla restauráltatta s itt van a Szent egyszerű szobra Madernától. A katakombák századának római levegője érzik ott még ma is, amint ez aranyos, kis szent martiromságának helyeit látogatjuk. Körülbelül kétszázan leheltünk magyarok, akik a Szent Cecilia bazilika megtekintésére indultunk. Az ajtónál a templom őre utunkat állta. — öeminenciája délutáni áhitatosságát végzi — súgta felém — senki Sem mehet be. Ekkor tudtam meg. hogy a templom Rampolla tituláris temploma. Egy perc alatt készen voltam tervemmel. Sorbaállilotlam a bazilika előcsarnokában honfitársaimat s tudlukra hoztam, milyen nemvárt élményben lesz részük, hogy Rampolla bíborossal beszélhetünk. Szinte kigyúl! az arcokra az öröm és meglepődés tüze, aminf szavaim elhangzottak. Egy jó félórát várhattunk, amig jelentette A custode: — Jön a kardinális! Amint kilépett a templomból, eléje álltam s rövid latin beszéddel üdvözöltem s mutatkoztam be magyar zarándoklársaimmal. S ez a merészségem a nagy ember hiúságát nem bántotta meg. Édes mosoly ült szoborszerű, merev arcára. Látszott rajta, hogy egyéniségét nem gyilkolja az etikett, a merev forma, a lelketölő, külső ceremóniák ridegsége. S nagy lelke csodálatosan közvetlen kedvességben oldódott föl. őszinte, igaz örömének adott kifejezést meleg szavaiban, hogy lát bennünket, magyar zarándokokat, hogy megvártuk', amig áhilatosságát, amely alatt az a gondolat is átfutott lelkemen, hogy ebben a hatalmas testben és nagy egyéniségben micsoda szelid. báránylélek lakik s mennyi finomság ömlik ki belőle, örömtől könnyes szemmel néztünk utána, amig hatalmas batárjában eltűnt. Sokszor voltam ez esemény óta Rómában. Rengeteg benyomás gazdagította lelkemet azóta. de ezt az emléket le nem törülte lelkem táblájáról az élet rohanó esztendőinek hosszú sora sem. örömmel megyek minden ottlétemkor a Szent Cecilia-bazilikába, amelyben a meghalt Rampolla biboros gyönyörű síremlékét fölállították, hogy végigéljem a kedves epizóddal a nagy biboros éleiének tanulságát: A nagy vihar nem a kis fűszálakkal törődik, a hatalmas koronás főket, az erdők díszeit rázza I