Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-22 / 43. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda. 1939. Február 22. Rokoni szeretettel fogadták Ikrényi Bertalan dr-t Londonban, de nem rajonganak a kontinentális üzleti összeköttetésekért • „ A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara fiatal tisztvi­selőjének beszámoló levele kéthónapos angliai tar­tózkodásáról (A Délmagyurorszúg munkatársától.ó Kará­csony első napján a ködös Albion felé vette útját Szegedről Ikrényi Bertalan dr, a Ke­reskedelmi és Iparkamara fiatal és ambició­zus fogalmazója. Tanulni indult a kalmárság ősi hazájába a fiatal tisztviselő, akit rokoni szálak fűznek Angliába. A hasznost a kelle­messel összekötve, néhány egészen szegedi specialitást is vitt uti-tarsolyában Ikrényi Bertalan; papucsot, halbicskát, famunkákat, csipkét és még sok más népi munkát, amely iránt — itthoni tapasztalatból tudta — az angolok mindig igen melegen érdeklődnek. Két hónap telt el azóta és Ikrényi Bertalan dr. ezalatt nz idő alatt sok tapasztalatra tett szert. Megtanulta többek között, hogy a ro­koni szeretet és üzlet tengernyi távolban vannak egymástól s hogy könnyebb Lon­donban egy- magyar vármegyét szervezni, mint néhány tucat szegedi hnlbicskára vevőt találni. Ikrényi Bertalan dr. levelet irt T o ­n e 11 i Sándor dr. kamarai főtitkárnak, aki a levél egyes tanulságos részleteit rendelke­zésre bocsájtotta. Tórsasftgi Élet és a rokoni összeköttetés — Nagyon köszönöm a Főtitkár Ur leveliben foglalt jótnnácsoknt — kezdődik a beszámoló. Ezeknek megfelelően elmentem előadásokat hall­gatni u londoni egyetemre ós prédikációkat hall­gatni a templomokba. Sajnos, nagyon sokfelé vol­tam elfoglalva és annyi előadást nem hallgathat­tam, amennyit szerettem volna A prédikációkat egészen jól megértem, különösen, ha szépen beszél a pap. Szép alatt ebben az esetben a tiszta ki­ejtést értem. — Az utóbbi hetekben fokozottan bekapcso­lódtam a társasági életbe is. Majdnem mindennap meg vagyok hiva valamelyik angol családhoz teá­ra, vagy ebédre. A mult héten hosszú, háromna­pos vikendet töltöttem Sussexben, Délangliában, közel a tengerhez, Battlc városkában, egy régi nemesi család gyönyörű kastélyában. Több, na­ayon értékes ismeretséget kötöttem ez uton is, dc főleg angol rokonaim révén. Ez a rokonság természetesen nem vérségi, hanem mint odahaza mondani szokták, atyafiságos. Anyai nagyapám ugyanis nemzetközi körökben jólismert mérnök \ olt, aki résztvett a szuezi csatorna és több afri­kai angol vasút építésénél. IIosszu időt töltött An­gliában és nmikor magyarországi visszatérte után megnősült, egy angol mérnök barátját kérle fel leánygyermeke, az én édesanyám keresztapjának. \z angol keresztapa meghall, dc a kapcsolat ma is fönnáll és ők engem rokonnak tekintenek. En­nek a rokonságnak révén kéthetes meghívást kap­tam Hampsteadbc. Nehéz üzletet Kölni — Egyebekben otthoni viszonyainkhoz képest nagyúri életet élek este, mert nappal kis kézi­táskámmal kezemben, kóborolom be a várost. Azt hiszem, ezek a napok lesznek londoni életem leg­érdekesebb részletei. Nagyon sok üzleti érdekes­ígü dolgot tapasztalok, persze, csak futólag. — A szegcdi cikkek elhelyezésénél két lehető ség között kellett választanom: vagy a dotailis­takat közvetlenül keresem föl, vagy a nagykeres­kedőket látogatom meg. Az előbbieknél könnyebb üzletet kötni, de komoly üzleti lehetőségek csak iz utóbbiaknál kinálkoz-ik. Minden oldalról ugy informáltak, hogy valamely cikket igazán be­vezetni csak az illető szakma yvholesalere utján lehet. Persze, némelyik tekintélyes wtíole­salerhcz még meghívást is kapni nehéz, hogy ott az árumintákat bemutathassam. — Sajnos, van még egy másik nehézség isj az angol üzleti világban nem vulajtii nagy optimizmussal ítélik ineg Közép­európa gazdasági helyzetét és nem ra­jonganak az ideirányuló üzleti össze­köttetésekért. Először a balvéleményükct kell leküzdeni ós csak azután lehet üzletről beszélni. Anglia és a Kontinens , .... ..... szolgáltunk — Londonban mindenfelé nagyon sok német és J rá. ' (b. g.) niagyar szót hallani. A földalattin nem lehet ugy utazni, hogy magyar szó ne i'itnó meg az ember fűiét. Nagyon sek a németországi zsidó menekült, aki természetesen mind elhelyezkedni szeretne. A kereseti viszonyok elég jók és a munkát, fia csakugyan dolgozik az ember, becsületesen meg­fizetik. Nagyon jellemző az itteni viszonyokra és felfogásra, hogy senki sem akarja elhinni, hogy csak szabadságon vagyok és hazamegyek Ma­gyarországra. Mindenki azt hiszi, hogy csak elhe­lyezkedést keresek és Angliában akarok maradni, annyira jobbnak tartják az angol viszonyokat a kontinentális állapotoknál. Ebben a vonatkozás­ban egyébként nem nagyon tesznek különbséget az egyes államok között, haneiu csak Anglia és a kontinens szerepel mint egymással szembenálló fogalom. Eddig tart Ikrényi Bertalan dr. levele. Élei megfigyelőképességével sok mindent meg­lát, amit itthon majd hasznosítani lehet. S reméljük, hogy az üzleti összeköttetéseket is sikerül majd megszerezni s eloszlatni a bizal­matlanságot, ami bizony eléggé rosszul esik' nekünk, mert egy cseppet sem Anglia felvilágosítást Kér Rómában a líbiai csapatrcegcrósitéseh ügyében London, február 21. A Líbiában végrehajtott olasz csapatinegerősités-ek ügyében huszonnégy óra óta é'.énk eszmecsere folyik az angol és olasz kor­mány közöt. Kormányának utasítására Perth lord, angol nagykövet felkereste Ciano gróf külügymi­nisztert és fe'vi'ágositást kért tőle. Hir szerint a nagykövet többizben is találkozott az olasz kül­ügyminiszterre', aki arra utalt, hogy Tuniszban francia részről is katonai intézkedéseket hajtoltak [ végre. Párisi je'.entés szerint a francia lapok arró) számolnak be, hogy Badoyiio olasz tábornagy, a vezérkar főnöke ellenőrző útra indult Líbiába. Kommentárt egyelőre nem fűznek az úthoz, de nem titkolható, hogy az olasz vezérkar főnökének libiai útját francia politikai körökben a leana* gyobb figyelemmel kisérik. A Kormányprogram vltáfa alán Kezdi meg a Ház a zsldOiavaslat tárgyalását Az egyesiíelt bizottság jelentése Budapest, február 21. A politikai világ nagy érdeklődéssel várja Teleki Pál gróf miniszterelnök szerdai bemutatkozó beszédét. A miniszterelnök a képviselőházban részletes kormányprogramot ad, majd a törvényhozás két házában történt bemutat­kozása után szombaton délután 6 órakor rádió­« beszédet mond a niagyar társadalom­hoz. A miniszterelnöki bemutatkozó beszéd után meg­indul a vita a kormányprogram fölött, Makkul Já­nos előadó beterjeszti az egyesitett bizottság je­lentését a zsidóiavaslatról. A jeientcs 36 oldalon közli a bizottság tárgyalásának anyagát. •— A zsidókérdés rendezésének időszerűsége — mondja a jc'entés bevezetője — alig vitatható. Az első zsidótörvény megalkotása óta a zsidóság európai helyzetében Magyarországra is kiható vál­tozás állott be. Magyarország szomszédságában és a Magyarországhoz közel eső más államokban — folytatja a je'.entés bevezetőben — 1938 folya­mán részben törvényhozási uton, részben egyéb irányokban igen erélyes intézkedéseket tettek a zsidók kiszori ására, vagy legalább is térfoglalásuk­nak je'entős korlátozására. A bizottság jeentése megállapítja, hogy a ja­vaslat öt tárgykörre oszlik. Az első megalapítja, hogy kit kell zsidónak tekinteni, kik azok a zsi­dók, akikre nézve a javaslatban megállapított kor­látozások nem terjednek ki, — a másodikban a közjogi kor'utazásokat, a harmadikban a szel­lemi élet területén fennálló korlátozásokat, a ne­gyedikben a gazda ági élet területén, végül az ötödikben a zsidók kivándorlására tartalmaz a javaslat rendelkezéseket. A je'entés ezután a bizottságban eszközölt md­dosiíasokat ismerteti, az uj szöveg az eredeti 22 szakasz helyett 28 szakaszt tartalmaz. A javas­lat szerint választójoga csak annak a zsidónak van, aki niagyar hatóság részéről kiállított okirat-? tal igazolja, hogy felmenői 1867 december 31. óta állandóan az ország területén laktak. Az idő­pont meghatározásánál — folytatja a jelentés —• a bizottság azért vette alapul 1867-et, mert an­nakidején a magyar törvényhozók az izraeliták egyenjogúsításával kapcsolatban követelték a bc* vándorlás megakadályozására irányuló intézkedé­seket és a teljes egyenjogúságot — mondja to­vább a javaslat —-. tulajdonképpen csak a tör­vény megalkotásakor már Magyarországon élő zsi­dóknak kívánta adni. A jelentés a következő szakaszoknál megál­lapítja, hogy a köztisztviselőknél — a szerzett jogok érintése nélkül — numerus clausust állapí­tanak meg a zsidókra, a többi sze'Jemi pályán a zsidóság részvétetét 6 százalékra korlátozzák. Ál­lami egyedáruságokat és jogosítványokat zsidók egyáltalán nem élvezhetnek, a meglévőket 5 év alatt kell megvonni. A vállalatoknál a zsidók szám­aránya általában 12 százalék. Uj rendelkezés a javaslatban —• folytatja a jelentés — a földbír* tokvasáriúsra vonatkozó tilalom, valamint annak kimondása, hogy zsidókat korlátozás nélküL lehet mezőgazdasági ingatlanuk átengedésére kötelezni. A kivándorlás ügyében a javaslat felhatalmazást ad a kormánynak az intézkedések megtételére. A javaslat tárgyalását a képviselőház a kor­mányprogram vitája után kezdi meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom