Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-10 / 244. szám

Csütörtök, 1938. nov. 10 Polilikai napilap XIV. évfolyam 244. sz Ujjongó lelkesedéssel köszöntik a honvédeket a felszabaduló Felvidéken Szerdán bevonulíunk Beregszászra, csütörtökön délelőli Léva következik — Kassa, Ungvár, Munkács felé járnak a felszabadító csapatok A Ruszinföld egyre erélyesebben követel! Magyarországhoz való csatolását A magyar honvédség szerdán folytatta diadalmas előnyoruulását a Felvidéken; az egyik vonalon Kassa fele, a másikon Ungvár és Munkács irányában halad a honvédség. A csapatokat mindenütt óriási lelkesedéssel fogadják. Szerdán telt le az a kétnapi haladék, amelyet a csehek kérlek Beregszász kiürítésére, a magyar honvédség Aszlcly községet elhagyva, Bulcsun, Beregdarócon cs Gelénsen áthaladva délelőtt 11 órakor Sicglcr Géza vegyesdandárparancsuok vezénylőiével bevonult a sokat sanyargatott Beregszászba. Bevonulás Beregszászba A történelmi nevezetességű város hatalmas diadalkaput emelt a magyar hadsereg tiszteielére. Leírhatatlan lelkesedés fogadta a felszabadi tókat. Az utóbbi napokban megszokott lelkes fogadtatás fokozott mértékben robbant ki Beregszászon. Szinte hihetetlen, hogy a beregszászi magyarok honnan szereztek anynyi virágot, az ünnepélyes pillanatban virágerdő borított el mindent; nemcsak a puskacsőre, a csákóra jutott, hanem a szószoros értelmében virágszőnyeg boritolta bc Beregszász főútvonalait. Egyszerre csendült fel minden ajakról: _ Éljen Horthy, Magyarország kormányzója! De kijutott az éljenzésből a nemzeti hadseregnek cs a kél baráti nagyhatalom vezérének is. A sokat szenvedett beregszászi férfiak és nők könnyezve, sirva, zokogva ölelgették a menetelő katonákat. A diadalmas magyar katonaság a Kossuth-térre vonult, ahol délután fél 3 órakor csodálatosan szép ünnepség kezdődött A beregszászi ünnep Beregszászon leírhatatlan lelkesedés (fogadta a csapatokat. A bevonulók elé érkező magyarok elbeszélik, hogy a csehek 10 órakor hagyták el Beregszászt, a magyar csapatok II órakor érkeztek a városba, addigra Beregszászban már egyetlen egy cseh felírás sem volt látható. A beregszászi piactéren több ezerre menő tömeg feketéllett, a környező házak teteje is tele volt emberekkel. Az első század 12 óra körül érkezett meg Beregszászba. Ezt követtek azok a csapatok, amelyek tovább vonultak Munkács felé. A szakaszok felvonulása negyed 3 órára ert véget. O r t u t a y János városbíró, görög katolikus esperes lépett a mikrofon elé és meghatott hangon üdvözölte a honvédcsapatokat. Ezután Fekecsházy Zoltán a polgárság nevében köszöntötte a bevonuló csapatokat. Több felszólalás után egy ruszin fiatalember lepett a mikrofon elé és ruszin nyelven a következőket mondotta: , '— Magyar Testvéreink! Együtt örülünk, hogy viszatérhettünk az édes magyar hazánkba. Kérlek, fogadjatok minket ugy, mint akik Rákóczi zászlói alatt is a szabadságért harcoltunk. Örömünk azonban még nem teljes, mert még sok ruszin testverünk van idegen iga alatt. Mindaddig nem lesz nyugovásunk, amig Nagyszöllős, Huszt, stb. vissza nem kerül Magyarországhoz. Éljen a minket felszabadító vitéz Horthy Miklós* kormányzó, éljenek vitéz honvédeink! Ebersvaldi S i e g 1 c r Géza altábornagy válaszolt az üdvözlő beszédekre; •— örömtől és büszkeségtől dagadó szívvel léptem át csapataim élén az átkozott trianoni batárt — mondotta —, amelyet álnoksággal, csalással és hazugsággal vontak meg. Büszkeséggel tölt el, hogy Beregszász a sanyargások ellenére ilyen gerinces maradt. Az ünnepség végén a Szózatot énekelték el. Csütörtökön délelőtt: Léva Ipolyság, november 9. Hontmegye visszafoglalása szerdán tovább folytatódott. A csapatok zöme Dcmind községen át a Léva környékén fekvő falvakba indult, csütörtökön délelőtt II órakor bevonul Lévára. Fél 3 órakor a honvédség első.százada a felszabadítandó rész legészakabbra fekvő községébe. Palástra vonult be. A község nevében Barta Rafael plébános beszéde során elővett egy csonka képet és azt magasra emelve, a következőket mondotta: — Tiso-Ezsau, aki átcsebelte Szlovákia elsőszülöttsége jogát egy tál miniszteri lencséért, ezt az emléket hagyta. A ma kivonuló cseh katonák szuronnyal átdöfték, majd besározták a katolikus iskolában levő pápai képet és azt kiáltották, hogy minden olasz ezt érdemelné. A hatalmas tömeg felháborodása nem ismert Határt. Megsxólal a kassai dóm harangja Budapest, november 9. Illetékes helyről közlik: A kormányzó Kassára történő bevonulásáról a rádió helyszíni közvetítést ad. Az ünnepséget a kassai dóm nagy harangjának zúgása fogja bejelenteni és ez lesz a jel, hogy az országban az összes harangok megszólaljanak. Ebből az alkalomból Budapesten a jelentősebb tercken hangszórókat állítanak fel. "Poxsony alatt Dunaszerdühely, november 9. A vitéz T emesy Milán altábornagy parancsnoksága alatt előnyomuló vegyesdandár csapatai kevés kivétellel az egész Csallóközt megszállták, a bécsi határozatban megállapított ötödik zónát. A lakosság mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadta a bevonuló honvédséget. Községek vetekedtek egymással abban, bogy melyik tudja kimutatni jobban szeretetét a felszabadító honvédség iránt. A balszárnyon Pozsony alatt vitéz Z a 1 a y Károly dandára megszállta Nagymegyert; majd pedig ab esti szürkületben elérte Jóka nagyközséget, ahol feledhetetlen fogadtatásban volt része. A középső csoport délelőtt II órakor Pozsonyeperjesen átkelt a Kis-Dunán, az utászok szerdára virradóra 106 méter hosszú hadihidat vertek a Kis-Dunán. Ezen kelt át a sereg, amely ezután megszállta Tullos, Pozsonyvezekény, Hidaskürt, Viszkclet és Hegy községet. A magyar lakosság mindenütt zászlók alatt diadalkapuval fogadta a csapatokat és elárasztotta mindenütt virággal. Csütörtökön vitéz T e m e s y altábornagy csapatai nz egész vonalon clcrik a kijelölt hatág. Fülek felé Somoskőújfalu, november 9. Somoskőújfalu községnél szerda délelőtt 11 órakor lépte áf a magyar honvédség a trianoni határt, liogy Fülekre cs vidékérc bevonuljon. A határsorompónál hatalmas és diszes diadalkapu fogadia az érkezőket. A diadalkapu körül már kora reggel összesereglett a környék 10—12 ezer főnyi népe és lázas türelmetlenséggel várta az átadás pillanatát. A honvédparancsnoknak hatalmas virágcsokrot és bányászfokost nyújtottak át, továbbá egy selyemzászlöt Rimaszombat részére. 11 órakor a jelenlévők ezreinek önfeledt mámoros lelkesedése és virágeső kiséretébenl megindultak a niagvar honvedek, hogy birtokukba vegyék azt a földet, umely mindig, magyar volt.