Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-18 / 225. szám

sérelmekért vörösök módjára hátulról támadják meg a nemaetet. A „Névtelen magyarok" Impozáns gyűlést tartottak a Szabadság-téren. Az első beszédet vitéz Rátvay tábornok mondta, majd vitéz Árvojalvy Nagy Imre beszélt. — Ml frontharcosok — mondotta — rzt akar­juk, hogy na legyen különbség magyar és ma­gyar köaött sem politikai, sem fajt, sem felekezeti szempontból. Ebben a szznt összefogásban fog­juk visszaszerezni a Felvidéket. A tömeg lelkesen éljenzett és ismét felhang­zott a kiáltás: . — Mindent vissaat Rendet akarunkI (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a város az idei szabadtéri játékokra 15 ezer pengő támogatást kért a kultuszminisztertől, még májusban, Hómon Bálint minisztersége idején. A miniszter, bár az áljánál támogatást megígérte, az ügy miniszteriális tárgyalásakor nem tudóit fedezeti alapot találni sz összeg kiutalásához. A játékok augusztus közepén véget értek, most áhítják összo az anyagi eredmény számait. Most meglepetést keltett az az október 5-ikén keltezett és rnost a városhoz érkezett leirat, amit a Szent István Emlékév Országos Bizottsága végrehajtó bizottságának nevében Hóman Bálint volt kul­tuszminiszter küldött, dr. Pálfy József polgár­mesternek. A leirat a következő: vRedvcs Barátoml Annakidején kilátásba helyeztem, hogy a Szent István Emlékévben Szögeden rendezendő szabadtéri játékokat a vallás- cs közoktatásügyi tárca részéről fel• Lájer Dezsti temetése (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután a közkórház udvaráról rokonok, barátok, közéleti harcosok, de különösen a munkásság nagy tömegeinek ré.z/ételével kisérték el utolsó útjára Lájer Dezsőt. A temetési szertartáson megjelentek Bakó László, dr. Pap Róbert, Varga Mihály, dr. Dettrc János, dr. Eisner Manó, Dáni János, dr. Valen­tiny Ágoston törvényhatósági bizottsági tagok, a szociáldemokrata párt országos vezetősége és par­lamenti frakciója képviseletében Kéthly Anna, Esz­tergályos János és Takács Ferenc országgyűlési képviselők, Büeliler Jenő, Pajor Rudolf párttitkár, Csapó Sámuel, a vasmunkások szervezetének tit­kára, valannTlt számos vidéki párttitkár. A gyáensertartást dr. Henny Ferenc rókusti plébános végezte. A koporsó beszcntelcsc után dr. Valcntiny Ágoston mondott bucsuberzidet a szociáldemokrata párt szegedi szervezető nevében. — Amikor idcáljok a koporsódhoz — mondotta —, hogy örök bucsut vegyek Tőled, pártunk ki­magasló vezérétől cs igaz barátunktól, erős fáj­dalomérzés szorítja össze szivemet. Elmondta ez­után Va'cntiny, hogy Láje.r két cvtizaddel ezelőtt jött Szegedre, ahol akkor még senki sem lsmar­te, elindultak kéz a kézben egy világyengés után. — Városunknak ne.u csupán a szocialista párt­hoz tartozó munkássága — folytatta —, hanem elfogulatlan polgársága és vezetői is mindig el­ismeréssel kisérték munkásságodat és őszinte meg­becsüléssel figyelték közSleti szereplésadet. Holt tetemed fölé — fejez o be a megható búcsúztatót Vuientiny — nem csupán a sírhant, hanem elv­társaid szc.eiete is ráborul. Díl MAT, VAPOPS7AG Urmánczy Nándor után egy ókomároml menekült magyar fegyvert követelt a felvidéki magyarság­nak, majd a Névtelen Fiatal Magyarság egyik tagja az igazság erejénél fogva követelte vissza a Felvidéket. Mi legyőz'vetetten, erős, megbont­hatatlan magyar hadsereget akarunk — mondotta —, amely ott áll hivatott vezére mögött. — Éljen Horthyl — zúgott fej elementáris erővel a tömeg. — £l kell söpörni — folytatta a szónok — azt a felelőtlen álmagyarkodást, amely azt lest, hogy a magyar érdekekért birkózó külügyi ve­zérek alól mikor lehet kihúzni a gyékényt! A nagygyűlés tömege ezután a főbb utvonala­kon végigvonulva tüntetett a Felvidék visszacsa­tolása mellett. emelt támogatásban fogom részesíteni. Mivel erre a tárca költségvetésének keretében nem sikerült fedezetet szereznem, a Szent István Emlékév Országos Bizottsága rendelkezésére álló összegből utaltam át tízezer pengőt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium utján. A váratlanul érkezett küldeményért a polgár­mester kö.zSnetet mondott, aki Ígéretet kapott arra is, hogy a fennmaradt ötezer pengőt most mar a kultusztárca a maga keretéből is át fogja utalni. A Szent István Emlékév Országos Bizottsága egyébként külön jutalmat — egy értékes fest­ményt, vagy szobrot — küld a városnak az emlék­év sikere érdekében kifejtett azért a külön áldo­zatos tevékenységért, amit Szeged város az »Ist­ván király népem szabadtéri szinrehozataláva! pro­dukált. Dáni János a szakszervezetek nevében búcsúztatta a szegedi munkásság halottját. A tiszteletadásnak c szomorú aktusén — mondotta — néma fájdalommal sora­koznak fel, akikért dobozott, a gyárak, műhelyek, irodák robotosai. A niunkésmczjaJom gazdasági felépítményeit, a szabad szakszervezeteket felmér­hetetlen vetz eség érte halálával. ígérjük — fe­jezte be beszédét Dáni —, hogy becsülettel, ál­dozatkészséggel szolgáljuk továbbra azt a moz­galmat, amelyet örökségül hagytál nekünk. Dáni után a Munkásdalárda énekelt, majd a koporsót a gyá^zkocsira tették és megindult a népes gyászmenet a Hétvezér-uccai Munkásotthon, majd a felsővárosi temető felé. A menet élén a koszorús kocsi haladt, utána jött a négylovast gyászkocsi a koporsóval. A Munkásotthon előtt néhány percre megállt a menet, ujabb koszorúkat helyezek a koporsóra, azután folytatta a gyászoló tömeg útját a temetőbe. A Dugonics-temetőben, szemben a bejárattal, tíöre ejkészitett emelvényre helyeztek a koporsót. A tömeg, amely kikísérte Lájer Dcz.öt utolsó út­jára, clhcjyezkedcttt, majd Kéthly Anna tartotta meg búcsúztatóját. — Több mint másfél évtized közös munkája, közös erőfeszítése alatt — mondotta Ké.hly An­na — annyira összeforrott ennek a városnak egész munkássága hivatott és nagytehetségű vezetőjével, hogy a megrendülés legmélyebb mélyéig megrézza a sziveket s az a szomorú kötelesség, amely arra kötelez bennünket, hogy a halált mi jelentsük. Kedd, 1938. október Tg. kegyetlen fájdalommal marcangolt belénk. — Akit becsülünk és szeretünk — mondotta még Kéthly Anna mindenkit megható gyáezbeszó* dében —, akiben bizunk és akit követünk, annak jeljemzésére nagyon kevés és gyönge a szó. A túláradó sziv és az elismerő értelem egyformán ugy érzi, hogy sokkal többel tartozik Lájer De­zsőnek. De mi már megszoktuk, hogy szavak nél­kül is megértsük egymást és ezért itt, koporsója előtt, nem teszünk már egyebet, mint meghajtjuk fejünket, zászlóinkat ós halála közvetlen közein ségében megfogadjuk, hogy élete munkáját nem hagyjuk veszni. A szociáldemokrata párt titkári testülete kép­viseletében Erdei Ferenc, a debreceni párt tit­kára búcsúzott még el, azután elkísérték a ko­porsót a sirhoz, ahol elhantolták Lájer Dezsőt* * Lájer Dezső koporsójára koszorút küldtek a kő­vetkezők: rokonai, Mustó-család; Dánt. család, Ju]iska, dr. Bertalan-család, Jul­csa néni, Kotovicz Anna, Áldok Margit, R.-né, Barabás Béla ós családja, Fábián-család, Taussigné, Pengi-család, Hegedűs Andrásné, Hódi Imre, Kasza János, Bodnár Lajos, Horváth József, a Nöbiz©riság, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt al­kalmazottai, a Villamos és Hév. Alkalmazottak Or­szágos Szövetsége. Koszorumegváltás cimén befutott eddig a ma­gántisztviselők szegedi csoportjától 10 pengő, a szabómunkások csoportjátóL 5 pengő. Táviratban fejezte ki részvétét vitéz Imece György főispán, levelet irt Shvoy Kálmán, dr. Pálfy József polgármes­ter, dr. Pálfy György, a Szegedi Munka­adók Szövetsége, a Szegedi Kenderfonögyár, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara, Szeged vá­ros tüzoltóparancsnoksága, Szegedi Közúti Vas­pálya és Villamossági Rt., Kertész Gépcserép- és Téglagyár, Löwy Adolf és Társai göz'ürészgyár, dr. Török Béla karmányfötanácsos, Wagner Fe­renc, dr. Hunyadi-Vas Gergely, Pongrácz Albert, Beck Nándor, dr. Rőth Dezső, dr, Széchenyi István közjegyző, Szeged­Csongrádi Takarékpír zár, a győri, a békéscsa­bai, a pécsi, a szombathelyi párt titkársága, a Se­gédmunkások Onzágos Szövetsége, a Magántiszt­viselők Országos Szövetsége, a Villamos Alkalma­zottak Országoo S ö.otscge, dr. Szögi Gé£a, dr. Balla Ignác, (a Magántisztviselők szegedi csoport­ja, Kéthly Anna, a Vas- cs Fém­munkások Kczponti Szövetségének szeged! csoportja, az Építőmunkások szegcdi csoportja, a Szegedi Nyomdai Munkások Csoportja, a Textil­munkások szegedi csoportja, a Villamos és Hév. Alkalmazottak Országos Szövetsége, a Szegedi Népbizottság, a tiszaparti hajó- és rakodómunká­sok csoportja, a felsővárosi cipőgyár munkásai éa munkásnöi, a Délmagyarországi Cipőgyár muri­sai és munkásnöi, a Pátria Cipőgyár munkásai ca munkásnöi, a Pollák Textilüzem munkásai cs mun­kásnöi, a szegedi kulturszervek, a szegedi tégla­gyárak, a Brauswettcr-cég és munkásai. Rövidáru Fonott kézelőgomb müsclycmből, 1 pár •—,C4 Makkos nöi ciüőfüző barna, vagy fekete 1 pár —.0 Szines bakalit gyüszü •—.08 Bojtos nöi cipőfűző barna, v. fekete, 1 pár —.10 tömőfa >—.14 Cérnagomb ezeröltéses, 1 tet —.16 Jóminöségü horgolótű, összecsukható •—.18. üvegfejü gombostű, 1 karton —.18 Vállpánt fzallaig, 1 méter —.16 Pamut pe.-tli 1 vég, 10 méter »—.18 Tükésztet vegyes számokban —.16 Műselyem b]uzzsinór pomponnal, min­den sz'nbcn —.2t Cipőfűző barna, vagy fekete, 6 pár, 60-as —.2* Műselyem gjuzzsinor bojttal, 3 drb —.24 Paplanrózsa minden színben, 6 drb —.24 Köper szsijag fekete, vagy fehér, 3-as, 6 méter • —.24 PÁRIS! RÜGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED, CSEKON1CS és KISS UCCA SAROK M lücl szabod^ri Játékok támogatására tízezer pengőt küldött a Szent István Bizottság ÖJezer pengői kap a város a kulíuszkormánytól

Next

/
Oldalképek
Tartalom