Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)
1938-10-23 / 230. szám
Vasárnap, 1938. október 23. n E r m a r, y a r o r s z á g S ŐSZI DIVATCIPŐK ishois-. sport-, uadász- is nazicipoh A. B. C. és Kalász lag. Legnagyobb választékba Ha-Há-nál, Szened, Kelemen ucca 12 sz. fcm szabod, mert börtön sötétje, vagy hidegen rziguldó golyó az ára minden megmozdulásuknak. Néma megadással kell viselni szörnyű sorsukat, várva a felszabadulás óráját, várva a megváltást, várva bennünket. Minden perc drága, minden nap uj Kálváriát hoz rájuk! — Magyar Testvéreim! Ütött <z utolsó óra fi a magyar nemzet tagjainak, férfinek, nőnek, egy emberként kelt siet/ve a veszendők megmentésére, l'iaink, férjeink őrt állnak a batáron és várják a drága percet, az elsőt, amikor megölelheti újra: magyar a magyart. — Mi magyar as:zanyok, mi is részt akarunk venni a visszaszerzés munkájában, a viszontlátás örömeben és réz kérünk a szenvedésben is. 0, mi nem az étber hullámain át szerezzük híreinket odaálról, mi a lelkünkkel halljuk ez éhes gyerek sírását, a tehetetlen anya jajszavát, a kiraboltak könyörgését. — Mi, akikot a polgári élet és polgári kötelesség helyhez köt — folytatta —, ml is tudunk és akarunk segíteni a felszabadítás nehéz, de eredményes munkájában. A mi kötelességünk, nyugalmunkat megőrizve, rendithetet len hittel és bleiiommal, egy ember gyanánt — erre Istentől hivatott vezetőségünk háta mögé állni. Nem szabad kételkednünk, türelmetlenkednünk, kétségbeesnünk, hanem emelt fejjel, szent cs fényes igazságunk turistában remélnünk, várnunk, bíznunk és mindonek folett hinnünk kclll — Akiket az Isten szeret, azokat próbára teszi fejezte be beszédét. Bennünket nagyon szeret. És nekünk állnunk kell a próbát, ha méltóak akarunk maradni tiszta, foltatlan multunkhoz és méltókká akarunk válni egy újjáépített jövendőhöz. A próba a internk, a jövendő a nagy Magyar Hazáé! Fábián Ferenc beszéde Fábián Ferenc, a Katolikus Legényegyletek központi titkára többek között ezeket mondotta: — Magyar Testvéreim! Engedtessék meg nekem, az egyszerű munkásnak, hogy innen, az Isten szabad ege alól belekiáltsam a magyar éjszakába, hogy igazságot Magyarországnak! Vissza a Felvidéket! — Ugy érzem, nekünk munkásoknak nemcsak Jogunk van, hanem kötelességünk is, felemelni szavunkat az igazság mellett. Jogunk van felemelni szavunkat azért is, mert első királyunk, Szent István nem a csonka hazát, hanem a Felvidéket is felajánlotta a magyarok Nagyasszonyának. Bizunk Végül egységbe tömörülést hirdetett Halász Pál móravárosi plébános, akinek szónoklatát a tömeg poroenkint szakította félbe dübörgő jelmondatkórusokkal. — Amióta a magyar nemzeti hadsereg bevonult Ipolyságra cs Sátoraljaújhelyre — mondotta •—, állandóan fülünkbe cseng, a szivünkben ég a legújabb magyar jelszó: »Mindent vissza — Pozonyt vissza — Kassát vissza/« Mi itt most éppen azért jöttünk össze, hogy mint egy ember kiáltsuk világgá, hogy nemzeti örökségünkről, az áldott magyar föld egyetlen rögéről sem mondunk le soha. Azért jöttünk össze, hogy beleégessük nemc.-.ak minden magyar lelkébe, hanem az egész világ lelkiismeretébe is, hogy a Felvidéken szenvedő magyar testvércinkkel a legelszántabb akarattal vállaljuk a sorsközösséget. Minden áldozatra készek vagyunk azért, hogy mielőbb — de nem mielőbb, hanem most mindjárt — visszatérjenek a magyar népközösségbe, amelyből husz evvel ezelőtt megkérdezésük nélkül és akaratuk ellenére kiszakították őket. — Három nagy erkölcsi erő indit bennünket a mai állásfoglalásra. Egyik a nemzeti becsület. A íuagyar nemzeti becsülottudás azt diktálja, hogy amikor egymilliókét: zizezer magyar testvérünk busz évi szenvedés,' busz cvi keserves kálváriajárás után megváltás után kiált és szabadulni akar, erős hittel az igazságban azért is, mert kormányunk élén izig-vórig keresztény és az igazság fanatikus harcosa áll. Bizunk vitéz lmrédy Béta miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter nemzetmentő munkájában és az igazságért folytatott küzdelmük győzelmében. Reménységgel eltelve bizunk Patronánkban, a magyarok Nagyasszonyának pártfogásában és ig ziágunk c.-cjéban, melynek mielőbbi teljesülését adja a magyarok Istene. i[ < 1 TVNGSa&M / D^KYÍFIfOKlTr CV ŰUúrfZoőíifclJ mint egy ornber álljunk melléje cs nyújtsuk feléje segitő kezünk. A nemzeti becsület kérdése, hogy ne fürjük tovább egymitliókétszdzezer testvérünk embertelen sanyargatását, hanem ragadjunk meg minden módot és eszközt, amely meghozza számukra a szabadulást. •— A másik nagy erkölcsi erő, mely bennünket állásfoglalásra cs tettekre késztet, a magyar testvériségből folgó történelmi felelősség. Nemcsiak a kormányunk, hanem mi mindnyájan felelősek vagyunk Isten és a történelem ítélőszéke elölt azért, hogy amikor a négy nagyhatalom Münchenben kimondta és roppant tekintélyével garantálta is a népek önrendelkezését, illetve az önrendelkezés elvének maradéktalan végrehajtását, megragadunk-c minden módot és eszközt arra, hogy az önrendelkezés joga felvidéki magyar testvéreinknek is megadassák? Felelősek vagyunk azért, hogy a kellő időben melléjük álltunk-c az clet-halál harcban, segitettük-e őket minden tőlünk telhető módon abban, hogy az anyaországhoz visszatérjenek? — A harmadik nagy erkölcsi erő, ami tettre serkent: igazságunk tudata. I Nem szlovák testvéreinket akarjuk leigázni, hanem a felvidéki magyarokat felszabadítani; n°in cseheket akarunk legázolni és kizsákmányolni, hanem felvidéki magyar testvéreinknek akarjuk az önrendelkezés ünnepélyesen elismert jogát biztosítani. '— Magyar testvéreim! Nem kétséges, hogy abban mindnyájan egyek vagyunk, amit a legújabb magyar jelszó rövid két szóban kifejez: »Mindent visszalő. Kérdés azonban, hogy egyek vagyunk-3 a kövelendö eljárásban is? Kérdés, hogy egyféleképen akarjuk-e ÍZ; az egyet, vagy pedig ahányan vagyunk, annyifélcképcn? Mit kiván ma tőlünk a nemzet jól felfogott érdeke? Három szóban megmondhatom: Egység, bizalom, fegyelem. I Ma ebben a sorsdöntő kérdésben, félretevő minden pártpolitikát, egységesen kell felsorakoznunk a tárgyaló aíz'alnál élet halál harcot vivó kormányunk mögé. Ha ebben a nagy kérdésbea pártokra szakadoznánk s minden frakció a maga külön külpolitikai elgondolása szarint akarná a felvidéki problémát megoldani, mélíán színiünkbe vághatnák ellenségeink a kérdést, hogy tulajdonképen kinek a nevében tárgyalnak megbizottaink? Divide ct impera — tördeld darabokra és uralkodni fogsz, ez volt a régi jelszó és mindig sikerre vezetett. Semmi se volna kívánatosabb ellenségeinknek, mintha most, a sorsdöntő órában sikerülne ezt az elvet nálunk is érvényesítenie és a kormány mögé egységesen sorakezó milliók sorait megbontania. Igenis a csonkahaza kilencmillió magyarja azt akarja, amit a kormánya és pedig azért, tv ert a kormány azt akarja, amit a kilencmillió magyar. Enr.ek elengedhetetlen feltétele —t folytatta —, hogy ezekben a sorsdöntő órákban minden magyar fentartás nélkül bízzék a nemzet vezetőiben. Bízzék a kormány élen álló miniszterelnök politikai bölcsescgében és mindenre ekzltnl jóakaratában. Bízzék a tárgyalást vezető külügymini; zer diplomáciai képességeiben és a szakértő bizottság elén álló miniszter fölényes tudásában. És amikor mi itt mindnyájan kijelentjük, hogy igenis rendületlenül bizunk a nemzet igazáért hurcoló magyar kormányzatban, egyúttal azt is hangsúlyozottan kijelentjük, hogy bizunk nemzetünk nagy barátaiban, akik ezt a viadalt teljes súlyukkal és óriási nemzetközi tekintélyükkel támogatják. — Fegyelem a harmadik feltétel, amit a niai idők tőlünk megkívánnak. A nagy oro. zrerő lábornok, a baráti német nerrzít volt elnöke azt mondta valamikor: a háborút azok nyerik meg, akik tovább birják idegekkel. Itt most egyenlőre vértelen háború folvik a diplomaták zöld asztalánál: ezt a háborút is azok nyerik meg, akik tovább bírják idegekkel, akik tmlnok II Női és féríi fehérnemfl, harisnya, ernyő ISASHEGYI paszomány, rövid- és divatáru üzMében szerozzo be, mert ióminöségii árut olcsón vósóroifjat Szeged. KisuO ucca 4 sz. (Bagolyvár) MODERN m U9 •• ••• függönyök legolcsóbbak Muskátli Késimunka botiban, Kárész ucca 3. Halász Pál plébános beszéde