Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-15 / 197. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1938. steprerelfer TI Dé! magyar országban Tizenöt gyönyörű babadij a Domdn-szö­nyegárufjdz Kgrdsz-uccai kirakataiban. Gázolták az autók és elmenekültek Két megszökött autót keres a rendőrség (A Délmagyarország munka társától.) Két áulyos autószerencsétlenség ügyében nyomoz a szegedi rendőrség. Mindkét esetben sze­mélyautó okozta a szerencsétlenséget és mind­két szerencsétlenség után megszokott a gá­zoló autó a szerencsétlenség színhelyéről. Az első eset Kiskunfélegyháza és Szeged kőzött történt, a nemzetközi müuton. Egy szegedi, szürke szinü, Csukott személyautó robogott Szeged felé és közben beleszaladt egy kétlovas teherkocsiba. Az összeütközés Következtében a teke»kocei erősen megrongá­lódott, a lovaknak eltörött a lábuk, ugy* kogy • beljsainea agyon kellelt lön) mindkét ál latot. A gázoló autó is megrongálódott, de még igy is el tudott, menekülni. A szemtanuk ál­lítása szerint a szürke szinü gépkocsit egy negyven év körüli, sötéthajú férfi vezette, aki mellett egy husz év körüli nő ült a ve­zetőülés mellett, a hátsó ülésen pedig egy idősebb férfi foglalt helyet. A rendőrség eré­lyes nyqmozást indított a lelkiismeretlen autós kézrekeritésére. Ugyancsak súlyos gázolás történt az algyői országúton is.. S i p o s József somogyitelepi mutatványos feleségfej; egy ismeretlen személy­gépkocsi elgázolta. Az asszony az összeütkö­zés következtében karját törte és belső sérü­léseket szenvedett. A mentők súlyos állapot­ban » kör kórházba vitték. Kel a kocsit is keresi a rendőrség, mert a gázolás után szin­tén megszökött a helyszínről, otthagyva az országúton a súlyos állapotban lévő elgázolt asszonyt. Megakad Klebelsberg-teiep fejlődése a nehéz közlekedési lehetőségek miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Alsóvá­rostól alig néhány percnyire, tul a vasúti tölté­sen terül el Szeged leginkább „Vertváros" jellegű telepe, u Klebelsberg-teiep. Széles uccái virággal szegélyezettek, a házak viílaszerüen épültek s az udvarok nagy részét szölö és gyümölcsös foglal­ja cl. A magas díszfák, a csinos épületek elfeled­tetik a látogatóval a Szeged-környéki telepek kis­sé nyomasztó Játási eredményeit. Lakó alig van a Klebelsberg-telepen. mivel mindenki saját házában lakik. Közel 900 lakosának túlnyomó többsége állami alkalmazott, vagy nyupdijas, akik lakbérük lekötésével néhány év alatt ingat­lant szerezlek. Az uccák nem sorszámozva \ an­nak, amerikai mintára, hanem szép, magyaros, jó­hangzásu nevekkel igazgatják utba az idegent. Talán nz egyel len telep, ahol nqm rohanják atrg u, érdeklődőt a. panaszok rengetegével. Te.r mésaateaea, Itt i* varinak sérelmek, amikor sor göaen orvosolni kell. A telep fejleoztéeét a Pol­gári Korbc tömörült lakosság intézi^ de nemcsak a várostói kérnek, hanem saját maguk is jó pél­dával járnak elől az áldozatkészségben. A Holt­Tiszán nemréigben létesített strandot • . * i • . .4 4 , annyira kifejlesztették és megszépítették', Hogy forgálma állandóin nő és egyre többen rándulnak át Szegedről is a virágos,• fenyőkkel körülültelett fürdőbe A strandfürdő vize melegebb a Tiszáé­nál, csak az a baj, hogy a fűtőházból néha a moz­donyok olajos mosóvizét leengedik a mederbe. Többször kérvényeztek már ennek a megszünteté­st, vagy legalább azt. hogy az olijos vizet ti»z­titsák meg. Eddig azonban még nem tortént sem­mi az olajtalanitás érdekében. Az uccák világítása rendes, a gyalogjárók tür­hetőek, — csodák-csodája —, eső idején sem élet­veszélyes a közlekedés . . , A telep vízellátása azonban már nem ennyire kifogástalan, mert csak három kifolyó van a föforrástól s ezért nagy tá­volságból kell hordani az ivóvizet. Az elemi is­kolás gyermekeknek ellenben nem kell bejárniok a városba, a telepen moderu Iskola van.. A fák­kal beültetett „Fő-térrel" szemben a harangláb mellett óvoda szolgálja a még nem iskolás köte­les gyermekek érdekeit. Az óvódában van elhe­lyezve a kápolna, ahol vasárnaponként az alsóvá­rosi fcienccse.k tartanok laleatiszteletet. A kis­kápolna azonban szűknek bizonyult » nagyszámú hivők befogadására, ezért legutóbb gyűjtést indí­tottuk templom építésére. Nagyban elősegítette a telep fejlödé séf a be­kötőút megépítése, de még nagyobb lendülettel ad­na ennek az anyavárossal való személyközleke­dés megjavítása. Ezen szeretnének elsősorban ja­víttatni a Klebelsberg-telepiek. A helyzet ugyanis ma az. hogy vagy a háromszor közlekedő kisvns­utat veszik igénybe, vagy pedig a nagy távolság­ban levő villuinos vágóhídi végállomásáról kell hazagyalogolqiok. A kisvasút igazgatósága meg­próbált segíteni és próbajáratokat indított. De hamarosan beszüntették, mivel a gyenge forga­lom miatt ráfizetéssel járt. A lelepi likosok azt szeretnék, hogy vagy a villamos végállomását helyezzék át, vqgy pedig engedjék nieg a Máv. a Rendező-pályaudvaron való le-, illetve felszállást Ha pedig egyelőre egyik sem teljesíthető, ugy iegalább egy autóbuszjárat beállítását kérik. A rossz közlekedési viszonyok okozzák tehát,' hogy ez az egészséges telep nem szolgál nagyobb mértékben Szeged dolgozó polgárainak lakóhe­lyéüL Szegény lány csak ugy tud férjhez menni, ha gondoskodik vőlegényéről ... Félévi börtönre ítélték a tolvaj cselédlányt (A Délmagyarország munkatársától.) Dr­Molnár István töryényszéki bjró szerdán Csatáry Erzsébet <lr. Botár Béla egyetemi bet 20 éves cselédleányt lopás büntette miatt. Csatáry Erzsébet dr. Batár Bela egyeteni magántanárnál állott két esztendőn keresztül alkalmazásban. A Feketesas-ucca számú házban laknak Botárék, akik nemrég tértek; vissza nyaralásból. Visszatérésük után megle­petve tapasztalták, hogy nagyobb mennyiségű férfi és női ruhanemű hiányzik a lakásból* Kiderült az is, hogy nemcsak Botárék káró-* sodtak, hanem a ház lakóinak padlásáról' hiányzott ruhanemu. A megindult nyomozás során megállapí­tást nyert, hogy a lopásokat Csatáry Erzsebet követte el, aki a lopott holmikat Mezőkovács­házára vitte. A holmikat ott hiánytalanul meg is találták. Mindez két-három nappal ezelőtt zajlott le és Csatáry Erzsébet szerdai* már a biróság elé került. A leány a törvényszéken töredelmesen be­vallott mindent. Elmondotta, liogy férjhez akart menni, ezért stafirungot akart szerezni, mert szegény leány és szegény leánynak ne­héz a sora. A bírónak arra a kérdésére, hogy akkor a férfiliolmikat miért vitte el, azt fe­lelte, hogy a vőlegényére is gondolnia' kel­lett, mert a szegény leány csak ugy tud férjhez­menni, ha gondoskodik a vőlegényéről is. A biróság több tanút hallgatott ki, majd Csa­táry Erzsébetet jogerősen hathónapi bör­tönre Ítélte­Ir&ne Aemiroasky: A Zsdkffldny Güy de Pourtalés : A csodálatos fialáaxat Délmagyarország Kölcsönkönyvtár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom