Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-19 / 135. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. junius 19. slóiparvúllci: Kísiit eliírenda kivitel­ben siobafestést, máíolAst és butorfényezést jutányos árban. Cégtulajdonos! Csányi Miháiy Fekeletns ucca 22, T a I a • o a > 1U-42. nak, amiért a konnányzó hetvenedik születésnapja alkalmából tartott díszszemlét végignézte. Dr. vitéz Itnecs György a város hatósága és közönsége nevében köszönte meg vitéz Mérey László altábornagynak a díszszemlére történt meghívást. Kijelentette a főispán, hogy ez a nagy­szerűen sikerült díszszemle 'a szegedi vegycsdandár nagyszerű képzettségéről, fegyelmezettségéről tett tanúbizonyságot, ami boldog örömmel és megnyugvással tölti el a város közönségét. — Éljen a magyar honvédség, éljen a szegedi gvgyesdanddr — fejerto be rövid beszédét a kö­zönség lelkes éljenzése közben a főispán. Ezzel a díszszemle véget ért. A vegycsdandár tisztikara délben ünnepi ebéd­del ünnepelte a kormányzó hetvenedik születés­napját. Dudapest tlnnepe Budapest, junius 18. Horthy Miklós kor­mányzó felé az egész magyar közélet mélysé­ges hódolattal, szeretettel és hűséges ragaszko­dással fordul. Éhből az alkalomból zászlódiszt öltött az egész főváros, a különböző egyházak templomaiban hálaadó istentisztelet voll, amelyeken vallásfelekezetek szerint résztvetlck a kormány tagjai. A Deák-téri evangélikus templomban Raffav Sándor püspök mondott imát a kormányzóért. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a helyőrségi templomban tar­tott istentiszteleten vett részt. A konnányzó születésnapját a kendercsi otthonában ölte meg családi körben. A kormányzóságon egymásután jelentek meg a politikai, gazda­sági és társadalmi előkelőségek és kitelt ive­kon aláírásukkal fejezték ki hódolatukat és jókívánságaikat a kormányzónak. József főherceget ezredtulajdonossá nevezte ki u kormányzó. A kinevezés a Honvédségi Közlöny szombati számában jelent meg. A hadparancsban a kor­mányzó József főherceg tábornagyot a világ­háború alatt hazánk radekében kifejtett ér­demdús tevékenységéért a m. kir. „József Ná­dor" 2. honvédgyalogezrcd tulajdonosává ne­vezte ki. Államfők ts kormanyiőK üdvözlő táviratai A táviratok, levelek és feliratok tömegesen ér­keztek egész nap ugy a kenderesi kastélyba, mint i kabinetirodába. Az elsők között érkezett a pápa latin nyelvű, igen meleghangú távirata, majd sorra következett Viktor Emánuel, Gusztőv svéd, Zogu albán király, Hitler, a török ós finn köz­társasági elnök, Mussolini és a finn miniszterel­nök, Pacelli bíboros-államtitkár, Ferdinánd volt bolgár király, József főherceg és Auguszta fő­licrecgasszony, Ferenc bajor herceg, lord Rotheir­mero és még sokan mások táviratai. A spanyol követ megjelent a kabinetiroda főnö­fővárosi Ízléssel berende­zett Haggenmaoher Varga István sörszanalórium-bii?fé|e meguyilt a Korzó Mozival szemben. (Ká'vin tér saiok) Vendéglős. A világhírű Haggenmacher Drétier sörök minden Idő­ben csapon. Kllűnő borok. Választékos hideg ételek. Szíves pártfogást kér a kénél és átnyújtotta Franco tábernok igen nwv loghangu ajánlásával ej látott fényképét. A magyar kormány feliratát szombaton reggel egy tisztviselő vitte Kenderesre. A feliratok kö­zött feltűnt Budapest székesfőváros, a Tudományos Akadémia és még több más közület felirata. Meg­ható az a sok egyszerű levél és levelezőlap, amely­ben iparosok, polgárok cs földmivesek fejezték ki keresetlen szavakkal szivböl jövő szerencse­kivánataikat. A honvédség ünnepe Budapest, junius 18. A kormányzó születés­napját a honvédség is méltó módon ünnepelte. Szombat katonai ünnep volt, amelyen a lak­tanyákat és egyéb honvédségi épületeket fel­lobogózták, áz őrségek és készültségek diszöl­tözctbeu teljesítettek szolgálatot. Az első és második honvédgyalogezrcd összevont zene­kara reggel végigvonult a főváros utvonalain és zenés ébresztőt adott. A tábornoki kar tag­jai délután 1 órakor a Tiszti Kaszinóban dísz­ebéden vettek részt. A díszebéden vitéz B á t z Jenő honvédelmi miniszter mondóit pohárköszöntőt a kormány­zóra Délben egyébként valamennyi parancs­nokság és csapattiszti étkezdékben közös ebéd volt, hasonlóképen díszebéd volt alosztályon* kint a legénység számára is. A Citadellán olhclvezett ágvusüteg a ina! ünnepnapon három ízben 21 lövésből álló dísz. tüzet adott. Az első disztüz ébresztőkor hang­zott el, a második az istentiszteletek alatt, a harmadik poriig az ebédidő alatt, amikor a tiszti kaszinóban a tábornoki kar díszebédj'én a kormánvzóra mondóit felköszöntő befeiezó­dött. A legénvség kivételes nihenő kedvez­ményben részesült. Azok részére nkik az üti­nennapnn szolgálatban voltak, a következő na­pok valamelyikén szabadnapot engedélyeznek­Mikszáth Kálmán tölgyfája alatt Rogaska Slatina, junius. Égő vörös rózsák fakadnak bimbóból virágba és nótázó asszonyok csokorba kötött mezei virá­gokkal hallgatják a pacsirta dalát enyhén emel­kedő dombok zöld oldalain . . . Ezüstös szava u kápolnának muzsikál ez al­konyat csöndes óráiban és ugy mesélik itt: aki meghúzza a kicsinyke harang lecsüngő kötelét: kérheti a Mindenség lírától, hogy teljesedésbe menjen az a kívánsága, amire e pillanatban gon­dol. Ugy is hívják a kápolnát: „Wünschkapelle. Azok keresik fel különös szeretettel, akiknek szivükben most nyilik a tavasz . , , Egyült a piros rózsákkal . . . Két öreg ház között, az egyiknek fehér Talán büszke cimcr közepén oroszlán tart a karmai kö­zölt egy aranyos almát, áll egy öreg tölgy. Tere­bélyes ágai enyhet adnak a nyári nap sugarai ellen. Lombjai közölt megpihen és fészket rak a daloló madár. Egy tábla van a tölgy mohlepte oldalán és a táblán zöld betűk ennyit árulnak cl: "WIKSZATH-HRAST Magyarul: Mikszáth-föigy. E fa alatt pihent meg, itt rótta betűit fehér pa­pirosra esztendőkön át Mikszáth Kálmán, mi­alatt Rogaska Slatinán pihent és gyógyult. Vájjon ki emlékszik a magyar irodulom halha­tatlanjára a világhírű fürdőhelyen. Azt mindenki tudja, hogy Mikszáth Kálmán itt Járt neve ott van a fürdőhely arany könyvében és büszkén beszélnek róla a rogaska-slatinai prospektusok. Én azonban olyan emberrel szeret­nék beszélni, aki hallotta valamikor a hangját is. ltégen volt: idestova ötven esztendeje. Fenn a Rogaska Slatinát — az egykori Ro­liitsch-Sauerbriinnt — körülvevő hegyek között vun egy kis vendéglő. Nyári délutánokon ide rándulnak ki az" emberek. Tejfeles túrót, habos kávét, szalámit és tüzes bort lehet itt kapni. Gazdája öreg ember. Jóval tul van már a hetve­nen. A neve: Konrád R i s t. Büszkén meséli: — Nemcsak ismertem, hanem én szolgáltam ki a nagy magyar irót. Éveken át. A Hotel Post akkoriban a niosloliaapámé, Lcitncró volt és én neki segítettem. Rendesen ide járt „der llerr von Mikszáth", a két fia volt vele és egy magyar képviselő, „der Hcrr von. Farkas." Jókedvű em­ber volt nagyon Mikszáth Kálmán, mindig viccelt és hosszú csibukot szítt. Reggelcnkint egyedül iz ő számára teritettünk ott a tölgyfánál, ahol most az emléktábla van. Mikszáth Kálmán a mai Zag­rabecki-domban lakott — akkor „Füllhaus" volt e ház neve, mert itt töltötték üvegekbe a híres rohicsi vizet — és a tölgyfa ott van a ház előtt. Fiaival reggelizett, rendesen kilenc óra felé. Előbb ő is odaállt a Tempel forrás mellé, mesit­fa a maga vizét, aztán fél órát sétált. Mindig so* kan voltak vele. Doktor Iloisl volt az orvosa, akinek elküldto a könyveit. Séta után következet* a reggelt és azután sokáig irt. Kint, n tölgyfa alatt és ilyenkor' senki so zavarhatta. Tudom, hogy az öreg Franc volt a masszörje, tavaly halt meg. A Franc őrizte sokáig a poharát, egy ara* nyos szélű metszett poharat, amelynek minden évben ugyanaz volt a számi. Ha nem tévedek: negyvenes számú volt a pohár. Talán tiz év elölt egy pesti ur megvette a poharat. Hegyre nem Igen ment, do emlékszem rá, volt egyszer a Jackt­wirtnél, ahova az ő kedvóért a barátai kivitték a Horváth csáktornyai cigánybindáját is. Senki se látta őt soha rosszkedvűnek és mindenki na­gyon szerette. — Abban az időben jártak itt Lipót Szalvátor és Frigyes főhercegek, a Kurhaus terraszán ebé* deliek és mesélték, bogy meginvitálták a magyar irót . . . Konrád Rist arról nem igen tud mesélni ne­kem, bogy milyen munkáin dolgozott Rogaskati Mikszáth Kálmán, de egy kis epizódra emlékezik. A kurszalon falait egy sereg freskó disziti. Ezek egy része uj keletű, mert u háború előtt a kurszalon leégett. Van azonban a freskók között egy, amely kópiája az elpusztult réginek. Ez Ro­gaska felfedezéséről szól. A fürdőhelyet tudvalé* vöen ké» esztendő liijjón háromszáz évvel ezelőtt Zrínyi Miklós, n költő fedezte fel. Ezt a jelenetet örökíti meg 3 kép és e kép eredetije előtt gyak* ran állt meg az iró. Rist urnák Arlhoffer, a Kur* szalon vendéglőse — kövér, emellett mozgékony és minden iránt érdeklődő népszerű ember volt ez az Arlhoffer — mesélte, hogy „lterr von Mik* szálh" könyvet fog irni a „Gráf von Zrínyiről".., . . . Talán itt született meg az „Uj Zrinyiász'1 gondolta Mikszáth Kálmán agyában . . . Az irodalomtörténet tudó'aira vár a feladat, hogy c kérdéssel foglalkozzanak, én a ripor'er csak azt vetettem papirosra, amit Mikszáth KAI* mánról, a rohiesi fürdővendégről elmesélt egy* kori pincére ... Meghatottan és könyvekkel ai szeme csücskében .., KARDOS Valéria lér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom