Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-08 / 5. szám

Szombat, 1938. január 8. Politikai napilap XIV. évfolyam 5. sz. Hideg van - Az. olvasó kétségtelenül egyet ért a címbe foglalt állítással. Nem is kell a hőmérőt lesni, nem is kell leolvasni mélyresülyedt higany­oszlopáról, hogy Celsius mester szerint mi­lyen fokszámmal lehet meghatározni azt a valamit, ami vastag jégpáncélt varázsol a vi­zek hátára, jégvirágokkal festi tele ablakain­kat, nyilalló fájdalmakat okoz a fülünkben, összegémberíti lábunkat, kezünket és kö­nyörtelenül száműz bennünket az uccáról, ahol már nem is csikorog, de peng a hideg, mint a legkeményebb acél és szinte jéggé fa­gyasztja a levegőt is... Hiába menekülünk előle, mindenütt elér, mindenütt megkínoz. Kihüti szobánk falait, az ágyunkat, áthatol a ruhánk szövetén, a ci­pőnk talpán, odatapad ludbőrző bőrünkhöz és még a sóhajt, a könnyet is odafagyasztja hozzánk. Hideg van, kegyetlenül, könyörtelenül hi­deg. Nemcsak a testünk, a lelkünk is re­me g t ő 1 e. Akármerre nézünk, akárhová fordulunk, mindenfelől az ő jégarca mered felénk. Fehé­ren, mint a hó, fényesen, mint a tükörsima jég tükre cs mozdulatlanul, mint a jégbefa­gyott világ. Hideg van, dermesztő fagy borit el min­dent és a tétova ember lassankint ráeszmél, hogy nincs menekvés előle. Lassanlönt ráesz­mélünk arra, hogy nem is fizikai valóság ez a szibériai hideg, hanem s z i m b ó 1 u m. Rettenetes, eleven szimbóluma mai életünk­nek. Akármerre hurcolná sorsunkat menekülni vágyó lázunk, mindenütt ugyanazt a hideget találnánk. És annál dermesztőbb ez a hideg, m'nél magasabbra csapnak a gyilkos lángok Kele­ten és Nyugaton, minél riasztóbb a dermedt levegőben remegő háborús feszültség, minél több forró embervér ömlik a hóba, a sárba, minél több régi emberi ideál robban atom­jaira ebben a szörnyű összevisszaságban, amely még nem háború, amelvből talán nem is lesz formális háború soha, de amelybe elvérezhet, elpusztulhat nagyon könnyen a civilizáció. Fagyos szelek fújnak felénk a diplomaták tárgyalótermeiből, a hazugságokkal palástolt aspirációk, a politikai fordulatok, a minden vonalon érzékelhető készülődések felől, a lángbaboritott kinai és spanyol városokból, az orosz hómezőkről. a fegyvergyárak szédü­letes iramban száguldó lenditőkerekei közül. És jéggé dermedt Trans-Sylvániában is kétmillió magyarnak, kétmillió em­bernek a szive. Remegve várja a sorsát, amely talán nem egyedül a bukaresti üs­tökben forr, hanem beteljesedett már Tria­nonban és megpecsételődött azón a nemzet­közi vásáron, ahol lelketlen alkuszok adták­vették otí embermilliókat hatalomvalutáért és adják-veszik még ma is zavartalanul... Nyugat felöl óriáscsízmakkal közeledik a szörnyű állalbetegség, amely pusztítással fe­nyeget szeszélyes utján nvnden hasitottkör­mű háziállatot, nz istállók langyos párájában békésen kérődző teheneket, az ígéretesen gömbölvödő disznókat, a szelíden bégető bir­kákat. Az államok okosan, óvatosan véde­keznek a veszedelem ellen. Lezárják a batá­rokat előtte, szigorú rendelkezésekkel meg­bénítják a belső forgalmat is, hogy ha vala­hogyan át is kerül a kórokozó anyag a lezárt határokon — a baktériumok vizűm és útle­vél nélkül járhatják nemzetközi útjaikat — a bajt idejekorán lokalizálhassák. De a járvány, amely imitt-amott már annyi csúfságot tett.a humanizmusban, aka­dálytalanul terjedhet mindenfelé. Most az er­délyi havasok fölött terjesztette ki sötét szár­nyait és megfojtással fenyegeti a már regeb­ben rabulejtett, nemzetiségükben megcsúfolt, sokszor meggyalázott magyar embermillióknt •— a nacionalizmus jelszavával­Mi pedig itt állunk kábultan és csak azt érezzük, hogy hideg van, dermesz­tően hideg mindenfelé. A magyar kisebbség helyzetéről tárgyal a román és a cseh külügyminiszter Prága sleííefl a Kérdés rendezései, Dnhercsf isméi — harogaf — „A Goga-hormdnu aligha lesz iiatiandO a magnarohhal kisebbségi e^yezm ínyre lepni" — iriátí parisban Tovább folytatódnak a román fatvédelml inlézkedések — 90 százalékban román liszlviseiouei kéli alkalmazni Bukarest, január 7. A román kormány egy­másután hozza intézkedéseit, amelyek mögött a szélsőséges románositás húzódik meg. Az első „reform" az volt, hogy a megyei és köz­ségi tanácsokat feloszlatták. A törvény célja, hogy „a román elem a nemzeti ideák értelmé­ben nagyobb részt kapjon a közigazgatásból '. Néhány nap múlva a Goga-kormány körren­deletet intéz a kereskedelmi és ipari vá'lala­lokhoz azért, hogy személyzetüket cseréljék fel, a tisztviselők 90 százaléka etnikai román származású legyen. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek ele­get a rendelet intézkedéseinek, kormánybiztost kapnak. Beavatott bukaresti helyen ugy tudják, hogy a kormány kisebbségi államtitkárság'felállítá­sának a létesítésével nem foglalkozik. Egy bu­karesti lapjelentés arról számol be, hogy az a konszern, amely a betiltott Dimineata. Adevc­rul és a Lupta cimü baloldali lapokat meg­vette, pert indit a Goga-kormány ellen. A konszern a pereléssel vissza akarja szerezni a bárom újság számára a megjelenés iogát. Feltűnést kellelt az Universul cimü lapnak az a cikke, amelyben Romániában népszámlálást sürget. Uj népszámlálás esetén tiltakozik a lap az ellen, hogy a székelyeket a magyarok­hoz számolják, a zsidókát a magyarokhoz, a németekhez, olaszokhoz, vagy a románokat a magyarokhoz, oroszokat, vagy más nemzeti­séghez. M'cescu kiilfipym:nis7i(er PróqAba és Be'grádba utazik Bukarest, január 7. M i c e s c u külügymi­niszter külföldi diplomaták kíséretében pénte­ken este Arad környékére utazott, ahol vadá­szatot tartanak. A szombaton kezdődő vadászat után Miccscu egyenesen Prágába utazik, ahol Krofta külügyminiszterrel és a cseh kor­mány több tagjával fog tárgyalni. Prágai láto­gatásának az a cél ja, hogy az u j kormány érintkezést keressen a harmonikus együttmű­ködés érdekében szövetségesével, Csehország­gal. A román külügyminiszter Prágából Bel­grádba utazik. A magyar kérdés a prágai tár* gyalások középpontjában Páris, január 7. Parisban ugy tudják, hogy Micescu román külügyminiszter prágai látogatása során főként a magyar kisebbst k irányában követendő politika kérdését vitatják meg. — Túlzás nélkül megállapítható — irja a Temps prágai tudósítója, — hogy a prágai meg­beszélések központjában Magyarország fog ál­lani. Prágában igyekeznek majd összhangba hozni Románia és Csehország -ífiagatarlását. Cseh részről siettetik a kérdés rendezését, vi­szont ezzel szemben ugy tudják, hogy Buka­rest továbbra is időt akar nyerni és ismét a választásokkal indokol'a meg magatartását. Oz Oeuvre nézete szerint a prágai tárgyalá­sok legkényesebb pont ja a magvar kisebbségek­re vonatkozó tárgyalások vonalának u'rafelvé­tele lesz. A Goía-kormánv aligha lesz haj­landó a magyarokkal kisebbségi egyezményre lépni. A francta-RngoI demars Páfísi jelentés szerint a francia demarssal egvideiüleg angol lépés is történt Bukarestben a kisebbségek védelmében. Angol politikai körökben emlékeztetnek nz 1919-ben kötött szerződésre, amely biztosit h Romániában a faii, va'lási és nyelvi kisebb­ség politikai ioenít, vallási szabadságát, VRII­mint olyan iskolák létesítését, ohol a tanítás az illető kisebbség nyelvén folyik, továbbá a kisebbségek nvelvének használatát a törvény­széken, valamint a hatóságokkal való ciintke­zésben. Párisból íelentik: A francia közvélemény he­lyesléssel vette tudomásul. hortv Frnn*'nország és An°lia dínlomáetaí nton figyelmeztette a ro­mán kormányt a kisebbségi szerződések betar­tására. Az Oeuvre nézete szerint a má^ni tárgvalá­fniriilkozva. mest elsőizhen szé'I sikra a szer­ződések iga^ságlalenséeai el'en. klielenlése szerint kttee'eg az az idő, anvkor őszintén sa'­nátni fogfák. hogy igazságtalanul bántak el Magyarországgal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom