Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-08 / 5. szám

Szombat, 1938. január 8. Politikai napilap XIV. évfolyam 5. sz. Hideg van - Az. olvasó kétségtelenül egyet ért a címbe foglalt állítással. Nem is kell a hőmérőt lesni, nem is kell leolvasni mélyresülyedt higanyoszlopáról, hogy Celsius mester szerint milyen fokszámmal lehet meghatározni azt a valamit, ami vastag jégpáncélt varázsol a vizek hátára, jégvirágokkal festi tele ablakainkat, nyilalló fájdalmakat okoz a fülünkben, összegémberíti lábunkat, kezünket és könyörtelenül száműz bennünket az uccáról, ahol már nem is csikorog, de peng a hideg, mint a legkeményebb acél és szinte jéggé fagyasztja a levegőt is... Hiába menekülünk előle, mindenütt elér, mindenütt megkínoz. Kihüti szobánk falait, az ágyunkat, áthatol a ruhánk szövetén, a cipőnk talpán, odatapad ludbőrző bőrünkhöz és még a sóhajt, a könnyet is odafagyasztja hozzánk. Hideg van, kegyetlenül, könyörtelenül hideg. Nemcsak a testünk, a lelkünk is reme g t ő 1 e. Akármerre nézünk, akárhová fordulunk, mindenfelől az ő jégarca mered felénk. Fehéren, mint a hó, fényesen, mint a tükörsima jég tükre cs mozdulatlanul, mint a jégbefagyott világ. Hideg van, dermesztő fagy borit el mindent és a tétova ember lassankint ráeszmél, hogy nincs menekvés előle. Lassanlönt ráeszmélünk arra, hogy nem is fizikai valóság ez a szibériai hideg, hanem s z i m b ó 1 u m. Rettenetes, eleven szimbóluma mai életünknek. Akármerre hurcolná sorsunkat menekülni vágyó lázunk, mindenütt ugyanazt a hideget találnánk. És annál dermesztőbb ez a hideg, m'nél magasabbra csapnak a gyilkos lángok Keleten és Nyugaton, minél riasztóbb a dermedt levegőben remegő háborús feszültség, minél több forró embervér ömlik a hóba, a sárba, minél több régi emberi ideál robban atomjaira ebben a szörnyű összevisszaságban, amely még nem háború, amelvből talán nem is lesz formális háború soha, de amelybe elvérezhet, elpusztulhat nagyon könnyen a civilizáció. Fagyos szelek fújnak felénk a diplomaták tárgyalótermeiből, a hazugságokkal palástolt aspirációk, a politikai fordulatok, a minden vonalon érzékelhető készülődések felől, a lángbaboritott kinai és spanyol városokból, az orosz hómezőkről. a fegyvergyárak szédületes iramban száguldó lenditőkerekei közül. És jéggé dermedt Trans-Sylvániában is kétmillió magyarnak, kétmillió embernek a szive. Remegve várja a sorsát, amely talán nem egyedül a bukaresti üstökben forr, hanem beteljesedett már Trianonban és megpecsételődött azón a nemzetközi vásáron, ahol lelketlen alkuszok adtákvették otí embermilliókat hatalomvalutáért és adják-veszik még ma is zavartalanul... Nyugat felöl óriáscsízmakkal közeledik a szörnyű állalbetegség, amely pusztítással fenyeget szeszélyes utján nvnden hasitottkörmű háziállatot, nz istállók langyos párájában békésen kérődző teheneket, az ígéretesen gömbölvödő disznókat, a szelíden bégető birkákat. Az államok okosan, óvatosan védekeznek a veszedelem ellen. Lezárják a batárokat előtte, szigorú rendelkezésekkel megbénítják a belső forgalmat is, hogy ha valahogyan át is kerül a kórokozó anyag a lezárt határokon — a baktériumok vizűm és útlevél nélkül járhatják nemzetközi útjaikat — a bajt idejekorán lokalizálhassák. De a járvány, amely imitt-amott már annyi csúfságot tett.a humanizmusban, akadálytalanul terjedhet mindenfelé. Most az erdélyi havasok fölött terjesztette ki sötét szárnyait és megfojtással fenyegeti a már regebben rabulejtett, nemzetiségükben megcsúfolt, sokszor meggyalázott magyar embermillióknt •— a nacionalizmus jelszavávalMi pedig itt állunk kábultan és csak azt érezzük, hogy hideg van, dermesztően hideg mindenfelé. A magyar kisebbség helyzetéről tárgyal a román és a cseh külügyminiszter Prága sleííefl a Kérdés rendezései, Dnhercsf isméi — harogaf — „A Goga-hormdnu aligha lesz iiatiandO a magnarohhal kisebbségi e^yezm ínyre lepni" — iriátí parisban Tovább folytatódnak a román fatvédelml inlézkedések — 90 százalékban román liszlviseiouei kéli alkalmazni Bukarest, január 7. A román kormány egymásután hozza intézkedéseit, amelyek mögött a szélsőséges románositás húzódik meg. Az első „reform" az volt, hogy a megyei és községi tanácsokat feloszlatták. A törvény célja, hogy „a román elem a nemzeti ideák értelmében nagyobb részt kapjon a közigazgatásból '. Néhány nap múlva a Goga-kormány körrendeletet intéz a kereskedelmi és ipari vá'lalalokhoz azért, hogy személyzetüket cseréljék fel, a tisztviselők 90 százaléka etnikai román származású legyen. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget a rendelet intézkedéseinek, kormánybiztost kapnak. Beavatott bukaresti helyen ugy tudják, hogy a kormány kisebbségi államtitkárság'felállításának a létesítésével nem foglalkozik. Egy bukaresti lapjelentés arról számol be, hogy az a konszern, amely a betiltott Dimineata. Adevcrul és a Lupta cimü baloldali lapokat megvette, pert indit a Goga-kormány ellen. A konszern a pereléssel vissza akarja szerezni a bárom újság számára a megjelenés iogát. Feltűnést kellelt az Universul cimü lapnak az a cikke, amelyben Romániában népszámlálást sürget. Uj népszámlálás esetén tiltakozik a lap az ellen, hogy a székelyeket a magyarokhoz számolják, a zsidókát a magyarokhoz, a németekhez, olaszokhoz, vagy a románokat a magyarokhoz, oroszokat, vagy más nemzetiséghez. M'cescu kiilfipym:nis7i(er PróqAba és Be'grádba utazik Bukarest, január 7. M i c e s c u külügyminiszter külföldi diplomaták kíséretében pénteken este Arad környékére utazott, ahol vadászatot tartanak. A szombaton kezdődő vadászat után Miccscu egyenesen Prágába utazik, ahol Krofta külügyminiszterrel és a cseh kormány több tagjával fog tárgyalni. Prágai látogatásának az a cél ja, hogy az u j kormány érintkezést keressen a harmonikus együttműködés érdekében szövetségesével, Csehországgal. A román külügyminiszter Prágából Belgrádba utazik. A magyar kérdés a prágai tár* gyalások középpontjában Páris, január 7. Parisban ugy tudják, hogy Micescu román külügyminiszter prágai látogatása során főként a magyar kisebbst k irányában követendő politika kérdését vitatják meg. — Túlzás nélkül megállapítható — irja a Temps prágai tudósítója, — hogy a prágai megbeszélések központjában Magyarország fog állani. Prágában igyekeznek majd összhangba hozni Románia és Csehország -ífiagatarlását. Cseh részről siettetik a kérdés rendezését, viszont ezzel szemben ugy tudják, hogy Bukarest továbbra is időt akar nyerni és ismét a választásokkal indokol'a meg magatartását. Oz Oeuvre nézete szerint a prágai tárgyalások legkényesebb pont ja a magvar kisebbségekre vonatkozó tárgyalások vonalának u'rafelvétele lesz. A Goía-kormánv aligha lesz hajlandó a magyarokkal kisebbségi egyezményre lépni. A francta-RngoI demars Páfísi jelentés szerint a francia demarssal egvideiüleg angol lépés is történt Bukarestben a kisebbségek védelmében. Angol politikai körökben emlékeztetnek nz 1919-ben kötött szerződésre, amely biztosit h Romániában a faii, va'lási és nyelvi kisebbség politikai ioenít, vallási szabadságát, VRIImint olyan iskolák létesítését, ohol a tanítás az illető kisebbség nyelvén folyik, továbbá a kisebbségek nvelvének használatát a törvényszéken, valamint a hatóságokkal való ciintkezésben. Párisból íelentik: A francia közvélemény helyesléssel vette tudomásul. hortv Frnn*'nország és An°lia dínlomáetaí nton figyelmeztette a román kormányt a kisebbségi szerződések betartására. Az Oeuvre nézete szerint a má^ni tárgvaláfniriilkozva. mest elsőizhen szé'I sikra a szerződések iga^ságlalenséeai el'en. klielenlése szerint kttee'eg az az idő, anvkor őszintén sa'nátni fogfák. hogy igazságtalanul bántak el Magyarországgal.