Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-28 / 196. szám

YAKORSZA Szombat, 1937. aug. 28. Politikai napilap Xni. évfolyam. 196. sz. 25 év Huszonöt esztendeje tart a borzalom diktatúrája. Huszonöt cv óta fürdenek „bitang vérben" az órák, huszonöt esztendeje folyik itt a világtörténelem legrettenetesebb rombolása. És a riadt ember, aki ncha, a józanság egyre jobban ritkuló pillanatában, föleszmél a maga emberi méltóságára, irtózva suttogja a megsüketült éjszakába, amely halálos szojitással öleli körül, hogy mi az értelme, a.végcélja ennek a szűnni, enyhülni nem akaró szörnyűségnek? Miért ömlik a vér, a drága emberver szakadatlanul, miért reszket a föld az ágyúzástól, miért zárják el drótsövények az utakat, amelyek azért épültek, hogy szabadon járhassa őket az ember. Miért gázolják le tankok a vetéseket, miért túrják fel a gyilkos gránátok a barázdákat és miért röpitik levegőbe azokat a palotákat, amelyek az ember évezredes kultúrájának, hitének templomai voltak évszázadokon keresztül és messzehangzó szóval hirdették az ember magasabbrendűségét a magasságok felé forduló homlokának büszkeségét. Bitang vérben fürdik ez a negyedszázad és vértől "őzölgő embervér fanyar illata árad az ibériai félsziget földrészt batár roló szögétől a távolkeleti határokig. Amerre nézünk, amerre fordulunk, mindenfelől vérszagot hajt felénk a szel. • Talán már nem is érezzük:.. Ahogyan nem érzi a fenyvesekkel boritott hegyek lakója a fenyőillatot, vagy a csatornatisztító a csátornabüzt. Talán már üresnek találnánk a mindennapi újságot, ha nem olvashatnánk belőle sablonná vált tudósításokat a vérző emberi holttestek ujabb hekatombáiról, ba nem dübörögne végig a fekete betümezőkön a gránátok, a gyújtóbombák mennydörgése..: Mindegy a fülünknek már, „ba ver csurran, vagy arany csörög'...?" Mintha Ady Endre verse a világtörténelem szörnyű kakofóniájának vezérmotivumát zengené viszsza.7. Vér és arany... vér és arany..: Ki tudja pontosan, hogy Keleten, a C s e resznyevirág és Hajnali Pacsirt as z ó-kisasszony hazájában, a ferdeszemü gésák, a roppant pagodák, a Szomorú Királyfi oszágában, miért gyilkolják most halomra egymást az emberek, miért rohan egymásnak két nép, miért lövi rommá, égeti pernyévé egymás városait. Ki látja meg, hogy milyen érdekek lapulnak meg a fölidézett keleti tűzvész mögött, amelynek lángjai könnyen átcsaphatnak más országok, — más világrészek erdeire is. Ki látja azt az érdeket, amely egyre jobban szítja a világégés tüzét, amely Sanghai uccáinak vérpatakjaiból, a spanyol műkincsek véres üszkeibol aranyiszapot kiván önmaga számára. És ki érti meg, hogy miképpen kallódhatott e] a legszentebb földi erő : a sz.olidar i t á s, ki tud választ adni a pusztába kiáltott kérdésre, bogy miért nem szervezik meg végre azt a tűzoltóságot, amely eloltaná az itt is, ott is újból fölszitott tüzet. Pedig tudat alatt kell, hogy mindenki érezze a legközvetlenebb veszedelmet, mely leplezetlenül lobog azoknak a messzi tüzeknek lángjában és mely elhamvaszitással fenyegeti az emberiség átélt, átvergődött, átremélt évezredeinek minden szép, fölemelő, büszke eredményét Ma már nincs távolság. Ma már közvetlen szomszéd a japán, a spanyol cs Sanghai uccáin csak a halottak és a sebesültek a kinaiak, vagy japánok, de a harc, a pusztítás talán nem is a látható érdekekért folyik. Madrid és Sanghai uccáin spanyol, vagy kinai és japán vér csurran, de ki mondja meg, ki árulja el, hogy a kiömlő embervérben mosott arany milyen nyelven csörög ? Ha a faluban kigyullad egy ház, akkor összefog a falu népe és közös erővel fojtja el a tüzet. Nem is önzetlenül, nem is felebaráti szeretetből, nem is részvétből, hanem jól felfogott önérdekből, hiszen a z é g ö h á z fölgyújthatja az egész falut... Miért nem fog végre össze a világ nép?, hogy elfojtsa végre a háború hol itt, hol ott fölszitott tüzét és elhallgattassa mindörökre — a gyujtogatókat. Angol-francia közös demars Tokióban a hinni érdekek megvédése érdekében és az angol nagykövei megtámadása miatt - London nem fogadta el a Iapán bocsánatkeresi Állandó véres harcok az Összes kínai frontokon — Az első tengeri ntközet London, augusztus 27. Angliában változatlan fel-' háborodással tárgyallak az angol nagykövet ellen elkövetett ismeretes japán támadást. A lapok biztosra veszik, hogy Anglia nem elégszik meg Japán sajná kozámml. Ugy tudták, hogy a japán kormány bocsánatot fog kérni, a bocsánatkérést azonban Anglia nem. fogadhatja e(, me t a nayykövet szemé'ye sérthetetlen és az elléne intézeti támadást nem lehet bocsánatké, éssel jóvátenni. A támadással kapcsolatosan a Daily Telegraph azt írja, hogy súlyos nemzetközi követkazményei lehetnek. A lap ugy értesült, hogy Anglia visszahívja tokiói követét, akit csak akkor küld vissza rendeltetési helyére, ha teljes elégtételt kap. Kavagoc kinai japán nagykövet látogatást tett a kórházban fekvő angol nagykövetnél és a japán kormány legőszintébb rokonszenvéről biztositotta. Érdekes az a hir, amely arról számol be, hogy az a fiatal hadnagy, aki géppuskájával rálőtt a nagykövetre, amikor megtudta, milyen pokiikai bonyodalmakat idézett elő. harakirit kövelett cl. EzL a hirt hivatalosan nem erősítették meg. Japán sajnálkozik London, augusztus 27. A Iondoni japán nagykövcíség délelőtt a kövelkező közleményt adta ki a nyilvánosság számára: — A japán kormány haladéktalanul vizsgálat alá vette az angol nagykövet megsebesülésének összes körülményeit. A japán nagykövet haladéktalanul fe'.kceste az angol külügyi hivatalt, hogy személyesen közölje Eden külügyminiszterrel a vizsgálat, megindítását. Ugyanakkor a nagykövet mé y sajnálkozásának adott- kiferezést. valamint annak a reményének, hogy a nagykövet állapota mielőbb jóra fordul. Kina londoni nagykövete szintén megjelenik Eden külügyminiszternél, hogy mélységes sajnálkozásának 8djon kife'ezést a nagykövet megsebesülése felett. Eden tárgyalása Chamberlainnel London, augusztus 2?. Mint |ol értésült angol részről közlik,-Eden ma távbeszélőn megvitatta Chamberlain miniszterelnökkel, hogy Nagybritannia milyen lépéseket tegven a "kinai nagykövet megsebesülésével kapcsolatban a japéri kormánynál. Azt a japán megjegyzést, hogy a nagykövetnek Nankingba utazásáról értesíteni kellett volna a japán katonai hatóságokat, angol körökben tiszta képtelenségnek nyilvánítják. A japán ostromzár kihirdetése az angol kormányt nem nyugtalanilja, mert a japánok határozottan kifejezésre juttatták, hogv a kinai vizeken a semleges hajózást nem akarják zavarni. London, augusztus 27. György király a halmorei kastélyban titkos tanácsot tartott, amelyen részt vett Chamberlain, I1 e r t fi gróf ja (Drummond Eric), Sir Alexander Ii a r-* b i n g e és Lasceres A1 a ír. Angol jegyzék Tokióban Páris, augusztus 27. A Libcrté londoni je-« Jentése szerint valószinü, hogy az angol kor* niánv diplomáciai lépést tesz Tokióban. Anglia kinai érdekeinek megóvása céljából állítólag uj tervet akar előterjeszteni, ennek a tervnek részletei azonban még nem ismeretesek. Franciaország érdekei Sanghaiban azonosak az angol érdekekkel, szoros kapcsolatban áll Londonnal és hajlandó azonnal csatlakozni minden olyan lépéshez, amely a külföldiek vagyon- és életbiztonságának megóvására alkalmas lenne. London, augusztus 27. Pénteken este utasításokat küldtek a tokiói angol ügyvivőnek, aki reggel lépést tesz a japán kormánynál a kinai angol nagykövet megsebesülése miatt. Ujabb japón csapatokat szállítottak partra Tienesini jelentés szerint jelentékeny japán haderő átlépte a Nagy Falat, hogy Kalgan környékén egyesüljön a Kvantung-sereggal. A. japán hadvezetőség e.gy tisztje szerint m - Nankau hegyszorosban egyes he'yekén még vannak kínai csapatok, de ezektől hamarosan sikerülni fog a környéket megtisztitaui. Sanghaii japán tengerészeti körökből szárma/S értesülés szerint Sanghaitól távolabb — való-*, szinüleg Sapu környékén — ujabb japán csapa-* fok szá lfák partra. A csapatok eddig nem ta-* láltak ellenállásra.