Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-10 / 129. szám

a DgCMAGYARORSZJG Csütörtök, 1937. funíus T<5. Jasztás tényét magtámadhatívá teszik. Mind­erre a ve zélyre az ajánlási rendszer követ­keztében kell gondolni. Ha mór ajánlási rend­szer van s ha mór egyesek prezumptív ál­lamfőknek érezhetik magukat, az ország nyu­galmának megóvása azt követeli, hogy a vá­lasztás tényét s az államfői jogok gyakorlá­sát senki ne vitathassa. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a választás eredményét a tör­vényhozás törvénybeiktatja s az Országos Tanácsnak a törvényhozás megadja azt a jo­got, hogy a választást megerősítve törvény­ként kihirdethesse. Nem menthettük kl a feladatot s nem ad­hattunk hangot valamennyi aggodalmunk­nak. Azzal végezzük, amivel elkezdettük, — mindezt „személytelen jogi álláspont" mon­datta el velünk s mindez nem érintheti azt a mélységes hálát és alattvalói tiszteletet, amit Magyarország jelenlegi kormányzaja iránt érzünk, de amit a nemzet számár^ meg kel! tartani utódai számára is. Rassay nagy beszéde a képviselőhöz szerdai ülésén a törvényhozás jogairól, a rémhír-szakasz ellen és a kormányzói javaslatról Párfközl értekezletei Indítványozott a parlament fogainak megvédésére Rövid interpellációs ülés Budapest, Junius 9. Érdekes Interpellációs napja volt szerdán a képviselőháznak. \z ülés Héjén Hass a v Károly nagy beszédet mon­dott a .'13-as bizottságról és a kormányzói jog­kör kiszélesítéséről. Rassay Károly flzzal kezdte beszédét, hogy a nemzet érdeke ellen való hazugság büntetését senki sem kifo­gásolja. „valótlan hirek terjesztése" azonban nem olyan egyszerű kérdés. Csak az bünteten­dő, aki valótlan hírt kohol és az illető csak ak­kor büntetendő, ha tudott a hír valótlanságáról. Farkas István: Egyébként nvaktiló az rgész! Rassay: A szakasz jogászllag nincs pon­san megszövegezve. „Köznyugalom, külpoli­tikai érdek" nem olyan fogalom, amelyet min­den polgár pontosan ismer. Kodifikációs ballé­pés!. nem akarom azt mondani, hogy rém­trttrt követett el az igazságügyminiszler ur, •miikor különböző bűncselekményeket egy sza­kaszba szedett. A tör vény javaslatot nem foga­dom el, mert alkotmányellenesnek tartóin. A törvényhozás jogait elveszik és átadják a végrehajtó Latalomnak. Nem kell erőszakosság jelképében fellépni * diktatúrának, igy is jelentkezhetik, fájdalom­mentes kéjgázzal. Egész valutáris politikánk irányítása ki van véve a törvényhozás jogköré­hői. Küloolilikánkról nem informálják a tör­vényhozást. A különJwzó, államilag létesített alapok és rendelkezési -alapok működéséről uem tud tíz képviselő sem. Atiért ezulán a kormányzói jopkör kiterjesz­tésének kérdésére. — Ez nem pártkérdés, nem olyan kérdés, flmíről nem szabad beszélni. Fn az események idejutottak, ahova jutottak, akk-r ezért fele­lősség terheli önöket és terhel minket is. mert tapintatból nem beszéltünk erről a kérdésről. Most elérkezett az idö arra. hogy mielőtt jóvá­tehetetlen összeütközés alakulhatna ki nz or­szágffvüles és az államfő közölt, erről n kérdés­ről tárgyilagosan, n legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel az államfő személye iránt, de nyíltan és egyenesen beszéljiink. — Be viszünk az alkotmánvba egv olvan fo­gaimat, amelv ezer év magyar jogéletében so­ha szereoet nem iátszott és cz az, hogv az ál­lamfő ideiglenesen, vagv véglegesen befolyást gyakorolhat utód iára. Tönkre teszünk egy alantételt, amelv alaptétele az egész parlamen­táris kormányzatnak, hogy az államfő bájmi­lven rendelkezése és intézkedése köz'oid ér­vénnvel c<=nk akkor bír, hogyha a felelős mi­niszter ellen Jegyzi. — Nem megyek tovább ennek a kérdésnek taglalásában, de ugv érzem, hogy szolgálatot te­szek a nemzetnek, n kormánynak és az álta­lam naavrabeesült államfőnek, ha egv törté­nelmi feladatot tolicsitek, ha módot nyújtok csak pór szóval felszólalva, hr>gy ennek az or­szággyűlésnek igazi akarata megnyilvánulhas­son és vltót mondjak" sötét erőknek fa szándékoknak, amelyek e«t :» nem­zetet a tökéletes bizonytalanságba akarják beletaszítani. >— Csali a konzekvenciákat vonom le. Ez a kérdés nem pártkérdés. Ennek a kérdésnek a jelentősége mellett eltörpül a választójogi kér­dés, eltörpül a felsőház jogkilt ének a kérdése is. Itt arról van szó, liogy meg akarjuk-e védeni a nemzet törvényes képviseletének a legfon­tosabb közjogi aktusnál egy évez­reden keresztül biztosított jogát, vagy feladjuk-e opportunitásból, vagy álszeu­timentálizmusból. Ez az a kérdés, amelyre ne­künk rövid idő múlva felelnünk kell. — Azt kérem a miniszterelnök úrtól, hogy az utolsó pillanatban meggondolva azokat a vosré­1 veket, amelyekbe ez a nemzet most és a jövő­beu kerülhet, méltóztassék sürgősen összehívni egy pártközi ertekezletet, kiegészítve a felsőház közjogi méltóságaival, hogy mi ezt a kérdést letárgyalhassuk és a kor­mánynak megadhassuk az esész országgyűlés erkölcsi támogatását, azt a bázist, amelyen ké* pes lesz maid ezeket az országgyűlési jogokat megvédeni. Ezt a kérdést a szervilízmusnak és a korrupciónak hullámai sodorják. — A mai napon megjelent kormánypárti „Függetlenség" cimü lap vázét cikkében a kő­vetkezők voltak: „Ez a törv-nv'e rvezet meg­: dia a lehetőséget arra is. ho*v Horthy Miklós kijelölhesse utód iát. A nemzet számára ez az erfvík leemegnyusítatóbh intézkedése a törvény­tervezetnek. A nemzet azt vária az orszáegvü­lés minden tagjától, hogv azzal az egy akarat­tal emeliék törvénvre ezt a javaslatot, amely­lvel a magyarság áll mögötte. Erezze most min­den törvényhozó, hogy most nincs párt. lincs frakció, egyetlen r>árt van Magyarországon: a kormányzó párt ia". — Nem folytatom tovább — felezte he Ras­sav —, erre csak azt felelem. Losrv M»"vaior­száíon csak esrv i>ártnnv \»n ioöo«nltsá8'»: a nemzet p»rtlán«k. ("Élénk éüenzés és tans.\ M a 1 a s i t s Géza volt a Vővetkerfí szónok. 'A kormány beleszeretett a díkt^nrába — mon­dotta —. de cs«V « 3.1-híznltcíaon kérésztől. Ez az álcázott dil>tatnri»*li l!r»5V«u kéne. Ha ez a. törvénytervezet élethe léo. akkor eavetlen poleárnak sem lesz h">w>é nvugodt é»s*akála. Pronper Sándor: Ua azt mondják, hogy lemondott a kormány, rémhír? Lázár Andor igazsá£ügymfn!szter: Kinek" rémhír, kinek nem. Ezután Rupert Rezső személyes kérdésben szólalt fel: .— Tegnapi felszólal <*>oui után megtámadott Reményi Schneller képviselőtársam es. Kozma György szentesi főispán — mondotta. Felszóla­lásom alkalmával egy arcképet he'yeztem a Hás asztaláraj amellyel igazolni akartam azt az állí­tásomat, hogy a főispán egy tnségmunkás hOt gyét adott ki feleségeként, ugyanakkor, amikoii felesége zárt intézetben volt. Az arckép Csongrád­megyében száz és száz példányban megcáfolás nélkül cirkulál. Felszólalásom után kiderült, bogy a hölgy Yárady László képviselőtársam felesége. Miután erről meggyőződtem, kötelességemnek tar­tom, hogy a félreértés miatt legmélyebb sajnál­kozásomat fejezzem ki, — Az az arckép azonban — folytatta Rupert —, amelyet Kozma György főispán úrról meg­rajzoltam, élethű- Meg kell mondanom, hogy Koz­ma György saját maga vitette feleségét zárt in­tézetbe, jogtalanul. (Nagy zaj.) Talvj László alelnök rendreutasítja Rupert Re­zsőt. • II! Rupert; Mindaz, amit mondtam, utolsó szóig Igaz. Az interpellációk Ezután áttértek az interpe'lációk tárgyalására. Festeticli Sándor gróf egyes egyének politikai üldözése tárgyában interpellált. Felsorolt két ese­tet, amelyben üldöztetést lát. Siéll József belügyminiszter válaszolt. Ninca tudomása arról, hogy a hatóságok, vagy egyaj hatósági közegek egyeseket politikai áHáifoglalá­suk miatt jogtalan elbánásban részesítenek. Az em­lített eseteket meg fogja vizsgálni. Csoór Lajos az autóbuszengedélyek antiszociá­lis kezelése tárgyában interpellált. Rajniss Ferenc arról a határozatról beszély amelyet a Pázmány Péter Tudományegyetem or­vosi kara hozott és amely a klinikai orvosokat eltiltja az EPOL-ban való tagságtól. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszában han­goztatta, hogy amennyiben az orvosi kar tagjai nyilvánosságra hozták a határozatot, megsértet­ték a hivatali titoktartást és fegyelmi vétséget köpettek el. Az ele ni polgári jogok közé tartó-* zik, hogy bárki tagja lehessen valamilyen bár­miijén beKlyyminiszteiileg jóváhagyott egyesü­letnek. A közhatóságokat megilleti az ellenőrzési jog, hogy amennyiben valaki olyan egyesületnek a tagja, amely a hivatali szellemmel és érdekek-* kel ellentétes, azt a tagságtól eltilthassák. A Ion esetben ei nein áll fenn, mert komoly egye­sületről van szó, amely tudományos kérdések­kel foglalkozik. * Ml I — Joga van a tagsági részvételt felülbírálni aa egyetemi tanácsnak, de ennek határozata ls csaB akkor válhatlk jogérvénye;s2, ha azt a kultusz­miniszter megerősítette. Jogi szempontból az or­vosi karnak nincs kompetenciája, csak az egye­temi tanácsnak és a kultuszminiszternek. A jelen esetben a birtokában lévő adutok ismeretében nem lát okot arra, hogy a fiatal orvosokat eltiltsák az illető egyesület tagságától. Fábián Béla interpellációjában felhívta a mi­niszter figyelmét arra a visszásságra, amelyet az állami lakótelep gondja okoz Pestszentlőrino háztartáséban. Horváth Ferenc Interpellált a kereskedelmi miniszterhez a határmenli osztrák forgalomban az épületfa behozatalának engedélyezése tárgyán ban. Bornemisza miniszter kijelentette, hogy méltánylást érdemlő esetekben tultcszi magát azon az általános elven, hogy csak kereskedőknek ad fabehozatali engedélyt. Az ülés két órakor ért véget. London cáfolja Eden budapesti látogatását London, junius 9. A Raute? Iroda jelenti: Jól­értesült londoni körökben semmit sem tudnak azokról az állítólagos látogatásokról, amelyet Eden külügyminiszter, vagy lord Cramborno kül­ügyi államtitkár budapesti jelentések szerint szep­tember közepére tervezett volna a középeuróijat fővárosokban. Hangsúlyozzák Londonban, hogy szeptember közepét teljesen a genfi tevékenység l'ogja kitölteni. Éppen igy nem erősítik meg a-t a jelentést, amely szerint Anglia kész volna kö­zépewópai országok javára gazdasági engedmé­nyeket tenni. A Reuter Iroua hozzáteszi, hogy a jelentésig szerint.,Eden, vagy- lord Craniborne Prágába* Bécsbe-és üudanestre szándékozna ellátogatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom