Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-13 / 82. szám

UCLMA(i/AküRSZAű Kedd, 1077 április 15, fkel. E társaság kaliuktojásait tizenhdt társadalmi ihtycsüklbcíi fedezte fel, _ folytatta Eckhardt. Micrt tűri a kormány, hogy társadalmi egyesületek, politikai klikkek eszközeivé alacsomjiltassanuk le. — Megengedhetetlen, hogy katonák elkezdjenek politizálni és pártokat szervezni. Ha egy katonaliszt politizálni akar. legye, le a kardot és akkor politizáljon. l)e megengedhetetlen az is. hogy az országban más, mint a legyveres erő tagja, tgye-iuuhát viseljen. — f/a a kormány nem szerez érvényt ennek az elvnek, akkor ezeket az urakat ki fogjuk rázni a; egyenruhából. — mondotta Eekliardt. Beszélt ezután e mozgalomnak bolondgomba módjára szaporodó sajtójáról és megállapította, hogy a lormámjsajtóban is ugyanezeket az alaphangokai lehet megtalálni. Véleménye szerint ki kellene tiltani az országból minden antihitlerista propagandát, de nem volna szabad eltűrni a német propagandát sem. Magyar érdekek szerint kell a magunk politikáját igazítani és ehhez képest változásokra van szükség, de ezeket a változtatásokat nem az jicca fogja megcsinálni, hanem egy megfelelő okos kormányhatalom tisztességes intézkedésekkel. Beszéde végen követelte, hogy a Ház még a nyári szünet előtt intézze cl mind a három alkotmányjogi javaslatot, követelte az adóreformot, a kartelek letörését és az ifjúsági probléma rendezését, a nép • felszabadítását becsületes titkos választójog utján. Eekbardt Tibor beszédét többezer főnyi tömeg hallgatta végig, amely lelkesen ünnepelte. Ssceged. Kultur ális eseménye a UépsömüvésseK represzentativ Kiállítása az IparcsarnoKban, ápr. 14-ig, «f. e. 9-íöl este 6-lg Európai nevü művészeit manhá', kedvezményes (izélés* teltételek Sikkasztás miatt elitélték a gyermekmenhely! védőnőt (.1 Délmagyarország munkatársától.) Bonyodalmas bünügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék. A bünügy központjában Tóth Amália, gyer• mekmenhelyi védőnő, battonyai lakos állult, akit folytatólagostn elkövetett hivatali sikkasztással vádolt a/, ügyészség. A védőnő ellen több teljelentés alapján már 1032-en vizsgálat indult, mert állítólag a inenhelyi gyermekek részére kiadanáá ruhanemüekhöl több holmit elsikkasztott. A vizsgálat azonban nc/ji igazolta rt vádakat. Három esztendő múlva a csendőrség kezébe került egy levél, amelyet Hostás Jánosné buttonyai asszonyküldött Tóth Amáliának. Ebbtn a levélben Bostásné arra kérte Tóth Amáliát, hogy fizessen neki Sói pengői azért, inert a nála gondozásban volt négy menhelyi gyermeket elvete töle és ezáltal neki kárt okoztt. Rostásné meg ÍN fenyegette a védőnőt azzal, hogy ellenkező estiben feljelenti őt azokért a titkokért, amelyekről mindketten tudnak, nevezetesen, hogy Tóth Amália a menhely! gyermekruhákból rengeteget elsikkasztott. Tóth Amália zsarolás kísérlete cimén feljelentéit tett Rostásné ellen, de közben ellene is üzv. Tóth Gyuláné fájdalomtól ucglörvc tudatja, hogy szeretett, drága férje, Tóth Gyula koceiféflyezö mester április 11-én rövid szenvedés után élete 52., boldog házassága 23 cvéK'u elhunyt. Prága halottamat f. hó 13-án déluláu t órjkor a közkórhá? halottas hátiból ldsérjök a rókusi temetőben levő családi sírboltba örök nyugaloaif*. megindult az eljárás. A házkutatás során valóban találtak nála olyan holmikat, amelyek a menhely tulajdonát képezték és amelyekkel nem számolt el A csendőrség! nyomozás arra is kiterjedt, hogy miképen történhetett meg az, hogy az 1932-ben lefolytatott vizsgálat során ezek a holmik nem kerültek a vizsgálóbiztos kezébe, holott az is tartott házkutatást. Tóth Amália íirc a kérdésre azt vallotta, hogy a holmikat Molnár Mihályné nevü ismerőse padlásán fejtette el. Az ügyészség Tóth Amália ellen hivatali sikkasztás, Rostásné ellen orgazdaság és zsarolás kísérlete, Molnárné ellen pedig bűnpártolás ciméu emelt vádat. A hétfői tárgyaláson Tóth Amália azzal védekezett, hogy a menbelyi ruhák csak feledékenységből, vagy hanyagságból maradtak nála. Tagadott Rostásné is és Molnárné is. A birúsag sikkasztás vétségét találta megállapíthatónak Tóth Amáliával szemben és ezért egyhónapi fogházra ítélte, Rostásnét az orgazdaság vádja alól felmentette, de elítélte zsarolás kísérlete címén SÓ pengőre, Molnáráét felmentette a bűnpártolás vétsége alól. Rz elhagyott férj revo!verrel lelőtte feleségének vadházastársát Budapest, április 12. Véres családi dráma történt a sashalmi lakótelepen. Az állami lakótelep tl-es számú barak.jában 'akik Gróf József cipészmester. aki közös háztartásban élt 1 .jv.'jfj János .gyári munkás lokjégével. Ya...,,«,. ..--J-, ... . l, ( IV..1 pV-t V a lakásban, amikor n szomszédok revolverdörrenést hallottak. Berohantak a lakásba és a földön fekve találták Gróf Józsefet, akinek fejéből patakzó!t a vér. Mclleltc térdelt ugyancsak vérző fejjel Újvári Jánosné. Újvári Jáno. éppen az asszonyra akarta vetni magát, amikor a szotmzédok berohantak és lefegyverezték A nyomozás során megállapították, hogy Uh éri János revolverrel fpbelöUc Gróf Józsefet. akinek a golyó jobbs?ewén hatolt kopomá iába. Újvári Jánost g rendőrség faíreibe vélte. Gyermekét a szomszédok vetlék gondjaikba. Háromszázadik felolvasó ülését tartja a Dugonics Társaság Háromszoros jubileum a Dugorics-Társaságban — (A Délmagyar ország munkatársától.) A Dugonics Társaság legközelebbi felolvasó ülése a jubileum jegyében folyik le. Ez a felolvasó ülés, — amelyet még ebben a hónapban megtartanak — a háromszázadik lesz. A háromszázadik felolvasó ülésen dr. Z o 1 n a i Béla egyetemi tanár Zrinviról szóló értekezését fogja ismertetni, ezenkívül az amerikában éld poétának. Kemény Györgynek néhány versét fogják felolvasni. Kemény György nemrég dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárnak küldte el legújabb költeményeit, ezek szerepelnek majd a jubiláris ülésen. A Dugonics Társaság most áprilisban kettős jubileumot ünnepelhet. 1892-ben alakult a társaság, tehát az idén töltötte t>c fennállásának negyvenötödik esztendejét. A Dugonics Társaságot dr. Lázár György alapította és megalakításától kezdve 1915-ben bekövetkezett haláláig Lázár polgármester volt elnök* a társaságnak. 1915-161 2 éven át nem volt elnöke a társaságnak. Kovács János a kiváló etnográfus, intézte az ügyeket. Husz esztendővel ezelőtt, 1917 áprilisában arra készült a társaság, hogy Tömő rkény Istvánt választja elnökének. Már minden előkészület megtörtént, amikor közvetlen a közgyűlés előtt, április 23-án a magyar irodalom nagy veszteségére meghalt Tömörkény István. Akkor a társaság tagjainak egyhangú választása dr. S z a 1 a y Józsefre esett és azóta, immár 20 esztendeje Szalay József vezeti eredményesen a Dugonics Társaságot. A társaságnak az 1937-es esztendő több vonatkozásban ünnepi éve. Ebben az évben már eddig is kivételes felolvasó ülései voltak. Ezek közölt szerepelt i jugoszláviai írók szegedi szereplése, amely a magyar és jugoszláv ii odaírni barátságot jelentősen előmozdította. Néhány héttel ezelőtí a .Dugonics Társaság több tagja Budapesten, majd a nagykőrösi Arany János Társaság est jén szerepelt és most a háromszázadik jubiláris felolvasó ülés is nagyjelentőségűnek ígérkezik. Hamarosan sor kerül a tervezett alsótanyai irodalmi kirándulásra is. amelyet dr. Balogh István alsótanyai plébános készit elő. IEGSZEDD SZORAKOZAS, LEGJOBB ilÜVELöDES KONYVí Fillérekért olvashatja a világirodalom legújabb értékálló müveit a DÉLNAGYARORSIAG folyton fejlődő, naponta böviiiő HüicsöNitöimiA^A ÍAN.