Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-29 / 179. szám

7936. július 2Q. DÉ IMAGYÁR ORSZÁG Háromszáz felszólamlás a rosszul összeállítóit választó! névjegyzék ellen Körültekintés nélkül igen sok választól törüllek a névjegyzékből (A Délmagyarország munkatársától.) A központi választmány csütörtökön délben ülést tart, hogy letárgyalja a szegedi képvíselővá!asztok ideiglenes névjegyzéke ellen benyújtott felszólamlásokat, valamint a felszólamlások ellen beadott észrevételeket. Az ideiglenes névjegyzék ellen — dr. Tóth Béla polgármesterhelyettestől nyert értesülésünk szerint — szokatlanul sok felszólamlást nyújtottak be. A felszólamlók legnagyobb része a névjegyzékből történkihagyása miatt emel panaszt. A névjegyzék összeállítása ugyanja nem történt a legnagyobb körültekintéssel és mindenkit töröltek a névjegyzékből. akinek bármelyik személyi adata nem volt teljesen világos. A1 névjegyzék összeállításával megbízott szervek ugyanis — a panaszok szerint. — nem arra törekedtek, bogv a vitás yálasztói jogosultságot tisztázzák és az érdekelt- választót megkíméljék attól a fáradtságtól, amivel jogosultságának utólagos elismertetése jár, hanem ugv oldották meg a kérdést, hogy nevét egyszerűen kihagyták a névjegyzék-tervezetből. Az igv kihagyott választók száma többszázra rug. Természetesen sokan vannak olyanok, akik nem jártak níána a dolognak, nem is értesültek törlésükről és igv nem is nyújtottak be felszólamlást a névjegyzéktervezet ellen. A benyújtott felszólamlások és az észrevételek száma közel jár a háromszázhoz, tehát a központi választmánynak elég sok dolga lesz a panaszok elbírálásával. Lehetséges, hogv a központi választmány egy nap alatt nem is tudja letárgyalni az egész panasztömeget, esetleg szükség lesz a csütörtöki ülés folytatására. AZ OLIMPIAI FAKLYA.UTJLA A R0SZKEI KATARTÓL SZEGEDIG Megkapó hajnali tömeg-tagadás a horgost ha tártadnál — Fényes ünnepség a városháza elölt „Ez a lüz gyújt, de nem éget, összeforraszt, de nem perzsel; eltünteti a iaiokat és a társadalmakai elválasztó korlátokai" (A Délmagyarország munkatársától.) Oltártüz égett, lángoló fáklyák lobogtak a tikkasztó juliuM melegben. A horgosi határig minden magyar a •keddi napon a sportnak áldozott; fogadta az olimpiai lángot, az olimpiai oltárról, ahonnan görög, ixilgár és jugoszláv sportolók hozták és adták át i trianoni határon a magyar futónak. Már a kora hajnali órákban meglátszott Szegelen, hogy a város ünnepségre készül. Az uccái.on élénk volt a forgalom, a várost fellobogózták, l.ülöuösen nagy volt a sürgés-forgás az autóbusz*állomáson, ahonnan a déli kerületi fáklyavivök dsö csoportja elindul a határhoz. Elindult az ititóbusz, vitte a futásra kész atlétákat, Szegednek sok dicsőséget szerzett sportolókat. Útjában állandóan kerékpárosokkal, autókkal íctmitfozott, akik reggel 5 órakor a határhoz sietlqk. A /íap kibukkant a gyér felhők mögül, amikor az autóbusz letette az első futót. Mire a kocsi a határhoz ért, már csak egy atléta, dr. Hernádi Mihály ült az autóbuszban, neki kellett átvenni a fáklyá» a jugoszlávok utolsó futójától. Fe.stői képet nyújtott az ezrekre menő tömeg, amely a jugoszláv-magyar batáron szorongott; leg alább ötezren voltak kíváncsiak a fáklya ünnepélye» átadására. A tömeg a határhidon foglalt helyet az olimpiai díszkapu JISH, amelyet szépen fellobogóztak. Enyhe szél lobogtatta a magyar és az olimpiai zászlót. A másik oldalon, a „hajózható folyó" túlsó partján ugyancsak nagy közönség táborozott a szerb zászló alatt. 6 óra előtt tünt fel a kövezetlen horgosi utoii a jugoszláv staféta utolsó tagja, Péter V r a n i c s horgosi jegyzőgyakornok, akit zászlós futók kisértek a határi* A filmoperatörök, a fényképészek egész légiója vette pergötüz alá a futók beérkezését és azt a pillanatot, amikor Kosta Petrovics postamérnök, a jugoszláv atlétikai szövetség megbízottja átadta a tüzet dr. Tóth Béla polgármesterhelyettesnek. A Táklyák sisteregve lobogtak, a magyar zászló öszszeborult az olimpiai zászlóval, a közönség megilletődve nézte a nagyszerű pillanatot. Amikor az olimpiai láng felcsapott a polgármesterbelyetles fáklyáján, Kosta Petrovics Jugoszlávia képviselője ezekkel a német szavakkal búcsúzott el a tűztől: — Égjen örökké ez a fáklya az örök béke jeléül. Testvér legyen az olimpiai gondolat, amelyet ezek a lángok képviselnek. Tiszte szívből kívánunk minden jót kedves hazájuknak. És lobogott a fáklya a haláron, amelyhez olyan közel volt, hogy a zsarátnokok szerb területre estek. Dolgozott a filmoperatőr, a fényképészek serege és dr. Tótb Béla polgármesterbe!} ettes elmondotta nagyhatástkeltő beszédét. -— A trianoni magyar határ .küszöbén — mondotta többek között — a mosolygós magyar nap tettekre hevitő melegénél, megindult érzéssel veszem át nemzeti erényekben gazdag szomszédunktól a fáklyát és gyújtom meg ;izzal a kéréssel, BELVABOSI MOZI Szerda, csütörtök Minden idők legnagyobb 6!mje! Hindu síremlék i részben, mindkét rész egyszeri e Ccnrad Veldt, Mia Mai , ' <8 p.S "410. hogy itt az áldott magyar rónán egy pillaantra torpanjon meg a boldog és szabadországök földjén keresztül száguldó olimpiai lángcsokor. Hirdesse ez a fáklya, hogy nincsen más fegyverünk, csak a lelki és testi kulturánk, hirdesse ez a ló;!;; a mostoha nemzet drága fiainak sportdicsösé^. t. Égő vágyunknak legyen szimbóluma ez a fákly.i, hogy hirdesse, itt örökké élni fog a nemzeti ak-irat olimpiai szövétneke. Azt a géniuszt ünnepel jük, amely a magyar futók finisének iramát i? rajzolgatja. A mi útjainkon induljon el a dicsőséges olimpiai szereplés és az országok földjein száguldó fáklva legyen a magyar győzelem hirdetője. Előre! volt a polgármesterhelyettes utolsó szava és öt méterre a jugoszláv granicsároktól felhangzott a Himnusz városi énekkar ajkán. Néhány megilletődött arcot lehetett látni a jugoszláv egyenruhák között is Egy fejkendős anyóka könnyeit morzsolgatta szegényes köntösében. Mellette egy kisfiú érthetet lenül bámult a túlsó oldalra... A kavicstörmelékes országúton elindult az égö fáklyával Szeged felé dr. Hernádi Mihály, az aranyjelvényes mára tóni futó. Előtte haladt a német tilmoperatőröb autója és szinte az egész uton fényképezett. A futó nyomában megindult a kisérő kerékpárosok és autósok végeláthatatlan tömege. Közvetlenül a futó mellett haladt az az autóbusz, amely futásé, nak végeztével a sportolót felvette. A nap tüzelt az országútra, a szántóföldeken ingujra vetkőzött emberek dolgoztak, de megállt a munka, amikor a tömeg elkigyózott az országúton. A kerékpárosok hada rendezetlenül, fegyelmezetlenül ott karikázott az autóbuszok és aulók között. Több baleset is történt a nagy és rendezetlen tumultusban. Az egyik autó elgázolt egy kerékpárost, szerencsérc különösebb baj nem történt. Egy gyalogosnak a lábfején gázolt keresztül a filmoperatörök autója. Ez is könnyen „megúszta" a balesetet. A futók a kerékpárosok díszkisérete mellett közeledtek Szeged felé láng és füstfelhő között. Az országút porától sokszor alig lehetett látni a futókat, akik a fáklyát féloldalra tartva rótták a kilómétereket. A nagy óvatosság ellenére mégis történt kisebb baleset; Takó, a tanítóképző kitűnő futója könnyebb égési sebeket szenvedett, mert rosszul adta át a fáklyát utána következő stafétatagnak. Az olimpiai tüz időelőnnyel közeledett Szeged felé: Juhász, a jeles hosszutávfutó idöelőtt adta át a fáklyát, amely a kavargó tömegben lobogott tovább. A kerékpárosokat nem lehetett elterelni at. útból; az országúton szolgálatot teljesítő rendőrök tehetetlenek voltak velük szemben, csak a körtöltésen sikerüli a kerékpárosok hadát megfékezni. Szegeden óriási tömeg fogadta a stafétát. A Petőfi Sándoruti szakaszon futottak a régi sportemberek Szekszárdy Boldizsár, Várady Imre és a* olimpiai tüz 15 perccel hamarabb érkezeit be a Kárász-uccán várakozó G y e 1 v a y-hoz, akinek y fáklyái az oltárhoz kellett vinnie. A rendezőség ulasitására kivárták az időt. Ezalatt az ünneplő közönség elhelyezkedeti a városháza előtt felállított olimpiai oltár körül. A gyönyörűen feldíszített oltár körül az atlélák álllak. Az oltárt amelyet piros szőnyegen emeltek, dárda, halta háló, fiirész vette körül és ott hevert bnza asztag a városháza fellobogózott erkélye alatt. A közönség lelkes ünneplése közben, egynegyed 8 órakor futott be a célba Gyctvay és fáklyájái magasra emelve átadta a tüzel vitéz Iniecs György i i főispánnak a Himnusz hangjai mellett. A főispán I ezután meggyújtotta az oltáron a tüzet és ezekel