Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-17 / 122. szám
ID DÉLMAGyARORSZACi T936 május 17. «'/esíóífi arvallala< ÜSgt, Caínyl Mihály Feketesai u. 23. Telefon in—42, Készít elaCrendü kivitelben szobafestést, «imáiéit mVrnMst és h n t n r í (• u r i> r. é s t • Három riport, amelyek közül az egyiknek semmi köze sincsen a másikhoz Este az ágyban olvasom: Sanghaiban meghalt a kórházban egy ember, oki halálos ágyán bevallotta, hogy Kiss Bélának hívják és rettentő bün terheli a lelkét... Behunyom a szememet és eszmbe jut életem első igazán nagy riportja. A világháború elején történt, tavasszal, a tinkotai határban a.z orgonák nyiltak és tiz napon át. minden reggel vicinálison utaztam ki Cinkotára... Kiss Béla hét hordója. • Az emlékeim között őrzök egy sziírkefedelü könyvecskét. Multkorjában, amikor utoljára a kezemben volt, láttam, hogy a lapok már kiesnek a fedélből. Vékony vörös léniák szaladnak az oldalakon és léniákon ceruzával gyöngyszámokat irt a gazdája, aki az első laprais odaírta finom, inkább asszonyos, mint férfias botükkel a nevét: Kiss Béla.,, fts mint rendes, ájtatos emberhez illik, ugyancsak az első oldalra, a neve fölé odairta — talán inkább: odarajzolta — ezt a két szót: ISTEN NEVÉBEN. A einkotai műhelyből hoztam el magammal annakidején ezt a kis füzetet. Kiss Béla üzleti könyvét. Amibe bejegyezte, hogy mikor és mennyit adott ki rinkre, bádogra, faszénre, petróleumra, húsra, zöldségre, vicinálisra, házbérre és cipőtalpalásra. Akkurátos ember volt ez a Kis« Béla. Ott álltam a einkotai mtihelvben. amikor a pestkörnyéki vizsgálóbíró rendeletére a aar rokban talált hordókat felbontották. Mindegyikből egy asszony hullája került elő. Az eg> ik törvényszéki orvos a einkotai temetőben boncolta fel a hullákat. Ingujjban dobozott az orvos. a háta mögött ott állt a bonctani intézet szolgája és — sok volt a munka, az orvos megéhezett — keztyüe kézzel sonkászsemlyét tartott a doktor ur szája elé. Hét hulla feküdt a einkotai temető tisztásán egy széles doszkalapon, amikor kiszedték őket a hordókból, még emberi formája volt, de percek alatt széjjelmáltak a levegőn. Valósággal szétfolytak. Még ma is borzadok, ha vieszaemlél.twem: hónapokig éreztem a boncolás rémes illatát. Huszonkét esztendeje van ennek és alig múlt él esztendő, hogy ne hallottam volna Miamit Kies Béláról. Egyiwer azt. irtáV a. lapok, hogv a francia légióban szolgál, kegyetlen az emberekkel és ha magyar hajótöröttel kerül öszeze, alt megkínozza. Arról » jött hir, hogy valahol Dél am erikában ismerték fel. Az ilyen híreket nehéz ellenőrizni. De a eanghai hir igaz. Ninos bizonyítékom rá, de ugv érzem, hogy az a azerencséten, összetört ember, aki a 6anghai kórház szalmazsákján összetett» a két kezét és mielőtt utolsót lélegzett volna, azt mondta, hogy: Kiss Bélának hivnak, valóban a einkotai rém. Meddig él. egy hatvan.l éves ember. Délfelé, amikor a hátam már megfájdul a sok gépeléstől, magamra kapom a kabátomat és sétára, megyek. A Baracska felé vezető erdei uton ilyeukcs J összetalálkozom régi kedves Tiarátommal, Bar lassa doktorral. Szeretem, mert nemcsak jó orvos, hanem igazi ember is. Szive van é6 abból a régi iskolából maradt itt, amelynek ma már alig akad hirmondója. -Arról a két halottról beszélgettem el vele, akiknek halálozási híre tegnap állott az újságokban. Kiss Béla volt az egyik, Klebinder Ernő, a bécsi Soruv und Montagszeitung főezeiWztője a másik. Klebinder — a Phönix bécsi botrányába volt belekeverve — Susákon ciankalival megmérgezte magát. A kettő között, annyiban volt összefüggés, hogy annak idején Klebinder bécsi lapjában jelent meg első külföldi riportom: a Kiss Béla. hét hordójáról. Hevenyében kiszámítottuk, hogy mind a két halott hatvan esztendős lehetett, íme: a. gondolattársulás. Most. ezó került a hatvan esztendős emberről és felvetődött a. kérdés: voltaképpen menynyit is él egy hatvan, éves ember? Azt mondja Balassa doktor: — Egv hatvan esztendős ember életének mérlege ez: fiatalon, tudat alatt eltölt 18 évet a hátralévő 42 év alatt, leszámítva a vasárnapokat, — 42 éiv alatt ez hat évet tesz ki — dolgozik 10 évet napi nyolc órát számitva átalueeza élete harmadát 20 évet ha naponta csak egy órát kártyázik 40 év alatt, kártyázik 2 évet evésre tölt el, ha ezerényen számítva. élete eorán 4 évet mosdásra, beretválkozásra, öltözködésre, fürdésre 3 éve* — Mi jut a szerelemre és nz élet örömeire? Hatvan esztendő alatt még csak öt percent se. Hiszen: Hatvan esztendőből ötvenhét év olyan dolgokkal telik el, amik közül talán csak az a tizennyolc esztendő tartozik az élet örömeihez, amik fölött észrevétlenül siklunk tovább . Nyaralás fegyveres erőszakkal. Vasárnap délben körmöcbányai urakkal ültem az asztalnál, a körmöci urak évszázadok óta járnak ide, legnagyobb passziójuk a pisztránghalászat, sehol a világon nem lehet olyan hatalmas vörö6 pöttye® pisztrángokat fogni, mint a, stubnyai patakokban. Ebéd közben meséli a körmöcbányai főlevéltáros: — Nemrégiben öreg írásokra bukkantam. Ezek hirül adják, hogy IV. László király volt Stubnya első vendége, 1281-ben egész udvartartásával jött el ide a reumáját gyógyítani. Százötven esztendővel későbben Zsigmond király — aki tudvalévően a szepesi városokat kártyán vesztette el az ólublói várban — hónapokat töltött el Stubnyán. Akkor még nem volt itt semmiféle épület és a királynak meg kellett elégenie azzal, hogy sátrakban töltse el az éjszakáját. Az első kőépületet 1495-ben emelte Korom Bálint, aki akkor a blatnicai vár és Kisfalu ura volt. Ezt a házat még huez esztendővel ezelőtt is kőháznak nevezték. Korom Bálint szomszédja, Majthényi Mihály, aki a háji uradalom birtokosa volt, ugyancsak jogot formált Stubnyához és évtizedekig tartott az a pereskedés, amelyet a két hatalmas birtokos folytatott egymással. — Abban az időben az igazságszolgáltatásnak más módjai és utjai voltak é6 bizony egykori írások elmesélik, hogy talán száz esztendeig csak az az ur nyaralhatott Stubnyán, akinek erösebb volt a katonasága. Mert az történt, hogy: egy napon megjelentek Korom uram felfegyverzettt jobbágyai és puskákkal kiverték onnan Majthényi Mihályt egész pereputtyával egyetemben. Hirtelen födelet emeltek a források fölé. megtelepedtek és addig maradtak, amig Majthényi uram erősebb katonasággal meg nem érkezett és el nem zavarta a szomszédjait. Még a két birtokos halála se zavarta meg a fegyveres erőszakkal való nyaralás középkori intézményét. Az özvegyen mar radt Majthényiné második férje, Zabla,tánazky György trencséni főispán teremtett aztán valahogyan rendet és róla jegyzik fel Körmöcbánya krónikái, hogy megépíttette az első kocsmát és ezzel megindította ott a fegyver nélküli idegenforgalmat is. Valahogyan azonban nem érezte jól magát puskás jobbágyok nélkül, mert 1523-ban — két évvel a mohácsi vész előtt — készpénzért — hogy mennyiért, arró nem beszélnek az annalesek — eladta a fürdőt, a forrásokat, a kőházat ós a kocsmát Körmöcbánya városának, amely immáron négyszáz esztendőnél hosszabb idő óta tulajdonosa annak a fürdőnek, ahol a Wesselényiféle összeesküvés okmányait aláírták és ahol Wesselényi Ferenc megismerte é6 megszerette Széchv Mária grófnőt, a murányi Vénuszt... Abban az időben, amikor — Így mondja ezt el a nemes város jegyzőkönyve — fényes kíséretével jött el Petrus Pázmány, az otszág hercegprímása,.. Pa ál J<M>. g M. — - a-JÍ-.-a-l, Modern szabás, elesr&na öltönyök, felöltők, rafrl&nok Divatot SZOVeteK, KRIE R-nél.-Klauzál tér 5. Páratlan Kedvezmény a Deimagyarnrszág oluasűinak! A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvési! ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI., PODMANICZKY UCCA 8. S Z. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 azázalétoe kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos kedvezmény Igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatala állit ki a jelentkező olvasók részére. / Moly kár ellen megóvást olcsón és pontosan vilIalnak Mífce» íi Prlvmsiky pAiUi diratMttosAk Killai A. (HM) a. 1.