Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-17 / 122. szám

ID DÉLMAGyARORSZACi T936 május 17. «'/esíóífi arvallala< ÜSgt, Caínyl Mihály Feketesai u. 23. Telefon in—42, Készít elaCrendü kivitelben szobafestést, «imáiéit mVrnMst és h n t n r í (• u r i> r. é s t • Három riport, amelyek közül az egyiknek semmi köze sincsen a másikhoz Este az ágyban olvasom: Sanghaiban meghalt a kórházban egy ember, oki halálos ágyán bevallotta, hogy Kiss Bélá­nak hívják és rettentő bün terheli a lelkét... Behunyom a szememet és eszmbe jut életem első igazán nagy riportja. A világháború elején történt, tavasszal, a tinkotai határban a.z orgonák nyiltak és tiz napon át. minden reggel vicinálison utaztam ki Cinkotára... Kiss Béla hét hordója. • Az emlékeim között őrzök egy sziírkefede­lü könyvecskét. Multkorjában, amikor utoljára a kezemben volt, láttam, hogy a lapok már kiesnek a fedélből. Vékony vörös léniák sza­ladnak az oldalakon és léniákon ceruzával gyöngyszámokat irt a gazdája, aki az első lap­rais odaírta finom, inkább asszonyos, mint férfias botükkel a nevét: Kiss Béla.,, fts mint rendes, ájtatos emberhez illik, ugyancsak az első oldalra, a neve fölé odairta — talán in­kább: odarajzolta — ezt a két szót: ISTEN NEVÉBEN. A einkotai műhelyből hoztam el magammal annakidején ezt a kis füzetet. Kiss Béla üzleti könyvét. Amibe bejegyezte, hogy mikor és mennyit adott ki rinkre, bádogra, faszénre, petróleum­ra, húsra, zöldségre, vicinálisra, házbérre és cipőtalpalásra. Akkurátos ember volt ez a Kis« Béla. Ott álltam a einkotai mtihelvben. amikor a pestkörnyéki vizsgálóbíró rendeletére a aar rokban talált hordókat felbontották. Mind­egyikből egy asszony hullája került elő. Az eg> ik törvényszéki orvos a einkotai temetőben boncolta fel a hullákat. Ingujjban dobozott az orvos. a háta mögött ott állt a bonctani intézet szolgája és — sok volt a munka, az orvos megéhezett — keztyüe kézzel sonkás­zsemlyét tartott a doktor ur szája elé. Hét hulla feküdt a einkotai temető tisztá­sán egy széles doszkalapon, amikor kiszedték őket a hordókból, még emberi formája volt, de percek alatt széjjelmáltak a levegőn. Való­sággal szétfolytak. Még ma is borzadok, ha vieszaemlél.twem: hónapokig éreztem a boncolás rémes illatát. Huszonkét esztendeje van ennek és alig múlt él esztendő, hogy ne hallottam volna Miamit Kies Béláról. Egyiwer azt. irtáV a. lapok, hogv a francia légióban szolgál, kegyetlen az em­berekkel és ha magyar hajótöröttel kerül ösz­eze, alt megkínozza. Arról » jött hir, hogy valahol Dél am erikában ismerték fel. Az ilyen híreket nehéz ellenőrizni. De a eanghai hir igaz. Ninos bizonyítékom rá, de ugv érzem, hogy az a azerencséten, összetört ember, aki a 6anghai kórház szalmazsákján összetett» a két kezét és mielőtt utolsót lélegzett volna, azt mondta, hogy: Kiss Bélának hivnak, va­lóban a einkotai rém. Meddig él. egy hatvan.l éves ember. Délfelé, amikor a hátam már megfájdul a sok gépeléstől, magamra kapom a kabátomat és sétára, megyek. A Baracska felé vezető erdei uton ilyeukcs J összetalálkozom régi kedves Tiarátommal, Bar lassa doktorral. Szeretem, mert nemcsak jó orvos, hanem igazi ember is. Szive van é6 ab­ból a régi iskolából maradt itt, amelynek ma már alig akad hirmondója. -Arról a két ha­lottról beszélgettem el vele, akiknek halálo­zási híre tegnap állott az újságokban. Kiss Béla volt az egyik, Klebinder Ernő, a bécsi Soruv und Montagszeitung főezeiWztője a másik. Klebinder — a Phönix bécsi botrányába volt belekeverve — Susákon ciankalival meg­mérgezte magát. A kettő között, annyiban volt összefüggés, hogy annak idején Klebinder bécsi lapjában jelent meg első külföldi riportom: a Kiss Béla. hét hordójáról. Hevenyében kiszá­mítottuk, hogy mind a két halott hatvan esz­tendős lehetett, íme: a. gondolattársulás. Most. ezó került a hatvan esztendős ember­ről és felvetődött a. kérdés: voltaképpen meny­nyit is él egy hatvan, éves ember? Azt mondja Balassa doktor: — Egv hatvan esztendős ember életének mérlege ez: fiatalon, tudat alatt eltölt 18 évet a hátralévő 42 év alatt, leszámítva a vasárnapokat, — 42 éiv alatt ez hat évet tesz ki — dolgozik 10 évet napi nyolc órát számitva átalueeza élete harmadát 20 évet ha naponta csak egy órát kártyázik 40 év alatt, kártyázik 2 évet evésre tölt el, ha ezerényen számítva. élete eorán 4 évet mosdásra, beretválkozásra, öltözkö­désre, fürdésre 3 éve* — Mi jut a szerelemre és nz élet örömeire? Hatvan esztendő alatt még csak öt percent se. Hiszen: Hatvan esztendőből ötvenhét év olyan dolgokkal telik el, amik közül talán csak az a tizennyolc esztendő tartozik az élet örömei­hez, amik fölött észrevétlenül siklunk to­vább . Nyaralás fegyveres erőszakkal. Vasárnap délben körmöcbányai urakkal ül­tem az asztalnál, a körmöci urak évszázadok óta járnak ide, legnagyobb passziójuk a pisztránghalászat, sehol a világon nem lehet olyan hatalmas vörö6 pöttye® pisztrángokat fogni, mint a, stubnyai patakokban. Ebéd közben meséli a körmöcbányai főlevél­táros: — Nemrégiben öreg írásokra bukkantam. Ezek hirül adják, hogy IV. László király volt Stubnya első vendége, 1281-ben egész udvar­tartásával jött el ide a reumáját gyógyítani. Százötven esztendővel későbben Zsigmond ki­rály — aki tudvalévően a szepesi városokat kártyán vesztette el az ólublói várban — hó­napokat töltött el Stubnyán. Akkor még nem volt itt semmiféle épület és a királynak meg kellett elégenie azzal, hogy sátrakban töltse el az éjszakáját. Az első kőépületet 1495-ben emelte Korom Bálint, aki akkor a blatnicai vár és Kisfalu ura volt. Ezt a házat még huez esztendővel ezelőtt is kőháznak nevezték. Korom Bálint szomszédja, Majthényi Mihály, aki a háji uradalom birtokosa volt, ugyancsak jogot formált Stubnyához és évtizedekig tar­tott az a pereskedés, amelyet a két hatalmas birtokos folytatott egymással. — Abban az időben az igazságszolgáltatás­nak más módjai és utjai voltak é6 bizony egy­kori írások elmesélik, hogy talán száz esz­tendeig csak az az ur nyaralhatott Stubnyán, akinek erösebb volt a katonasága. Mert az tör­tént, hogy: egy napon megjelentek Korom uram felfegyverzettt jobbágyai és puskákkal ki­verték onnan Majthényi Mihályt egész pere­puttyával egyetemben. Hirtelen födelet emel­tek a források fölé. megtelepedtek és addig maradtak, amig Majthényi uram erősebb kato­nasággal meg nem érkezett és el nem zavarta a szomszédjait. Még a két birtokos halála se zavarta meg a fegyveres erőszakkal való nya­ralás középkori intézményét. Az özvegyen mar radt Majthényiné második férje, Zabla,tánazky György trencséni főispán teremtett aztán va­lahogyan rendet és róla jegyzik fel Körmöc­bánya krónikái, hogy megépíttette az első kocsmát és ezzel megindította ott a fegyver nélküli idegenforgalmat is. Valahogyan azon­ban nem érezte jól magát puskás jobbágyok nélkül, mert 1523-ban — két évvel a mohácsi vész előtt — készpénzért — hogy mennyiért, arró nem beszélnek az annalesek — eladta a fürdőt, a forrásokat, a kőházat ós a kocsmát Körmöcbánya városának, amely immáron négyszáz esztendőnél hosszabb idő óta tulaj­donosa annak a fürdőnek, ahol a Wesselényi­féle összeesküvés okmányait aláírták és ahol Wesselényi Ferenc megismerte é6 megszerette Széchv Mária grófnőt, a murányi Vénuszt... Abban az időben, amikor — Így mondja ezt el a nemes város jegyzőkönyve — fényes kísé­retével jött el Petrus Pázmány, az otszág her­cegprímása,.. Pa ál J<M>. g M. — - a-JÍ-.-a-l, Modern szabás, elesr&na öltönyök, felöltők, rafrl&nok Divatot SZOVeteK, KRIE R-nél.-Klauzál tér 5. Páratlan Kedvezmény a Deimagyarnrszág oluasűinak! A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvési! ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI., PODMANICZKY UCCA 8. S Z. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 azázalétoe kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény Igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatala állit ki a jelentkező olvasók részére. / Moly kár ellen megóvást olcsón és pontosan vilIalnak Mífce» íi Prl­vmsiky pAiUi diratMtt­osAk Killai A. (HM) a. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom