Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-22 / 114. szám

481 DÉLMAGYARORSZÁ'G !935 mafi» 22. n Parisból hazatért vegyészmérnök és társainak kommnnista-szervezkedési pere a szegedi törvényszék előtt Három vádlottat kisebb fogházbüntetésre Ítéltek, kettőt felmentettek (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőr- risi újságokat adott és vele kommunista dolgokség két hónappal ezelőtt letartóztatta Zocskár j-ról beszélgetett. Szervezkedésben nem vett részt, András 44 éves cipészmestert, Halmi István 23 éves, Franciaországban végzett vegyészmérnököt és Simonovits István 25 éves utazót kommunista szervezkedés gyanuj|n miatt Halmi évekig élt külföldön és nemsokkal elfogatása előtt tért viszsza Szegedre. A detektívek hosszaJ>b időn keresztül figyelték és a figyelés eredményeképen tartóztatták le egyik előadása előtt, amit egyetemi hallgatók körében akart megtartani tudományos kérdésről. A házkutatás során ugy nála, mint Zocskámál és Simonovitsnál több kommunista folyóiratot újságot és könyvet találtak. Rajtok kivül eljárás indult Speyer Miklós budapesti bölcsészhallgató és Dobó Miklós cipészmester ellen. A három elsőrendű vádlott ellen az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására irányuló bűntett cimén adott ki vádiratot az ügyészség. A vádirat szerint a múlt év augusztusában kommunista szervezetet létesítettek Szegeden, Uárru;in egy sejtet képeztek és az volt a további céljuk, hogy Szegeden megindítsák a kommunista mozgalmat, lapot adnak ki és Vörös Segély-bélyegeket készítenek, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját pedig megünneplik. A másik két vádlott ellen csupán vétség miatt emelt vádajt az ügyészség. Speyer a vád szerint Halmit és Zocskárt megismertette egymással, Dobó pedig segített Zocskárnak a Vörös Segély-bélyegek készítésében. Kedden délelőtt tárgyalta az ügyet a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa. A tárgyalás iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy rendőröket állitottak a terem ajtajába. A terembe csak a detektívek igazoltatása után léphetett be a közönség. A tárgyalás megnyitása után dr. Liszkay Loránd ügyész inditványozta, hogy a bíróság zárt ajtók mögött tárgyalja az ügyet, mert a tárgyalás anyaga veszélyezteti a közérdeket, a lefoglalt nyomtatványok tartalma különösen izgatóak. Czibula Antal védő ellenezte a nyilvánosság kizárását, mert véleménye szerint a vádlottak nem kommunisták és így az ő érdekük azt kívánja, hogy nyilvánosan derüljön ki ártatlanságuk. Dr. Burger Béla hozzájárult az ügyész indítványához, dr. Vajda Lajos védő nem ellenezte az ügyészi indítványt. A biróság az ügyész kérelmének nem «•dott helyet és a nyilvánosság előttt tárgyalta le az ügyet. Elsőnek Zocskár Andrást hallgattak ki. A cipészmester kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert semmiféle szervezkedésben nem vett részt. Halmi a mult év nyarán betévedt üzletébe és egy pár gumisarkot tétetett fel cipőjére. Akkor beszélgettek a franciaországi viszonyokról. Halmi elmondotta, hogy Franciaországban szabad szervezkedésük van a kommunistáknak. Megígérte, hogy Párisból küld neki néhány lapot, ha kíváncsi rá. Az elnök ezután Zocskár elé tárta a rendőrség előtt tett vallomását, mire a vádlott azt adta elő, hogy a rendőrségen 40 fokos láza volt, azt sem tudja, hogy ott mit vallott. A drtektivjelentésben szó van egy Garai nevü mérnökről is, aki a szőregí gyárban dolgozott. Ez a mérnök is részese lett volna atz ügyeknekZocskár kijelentette, hogy Garait nem ismerte. — Ha magának semmi köze nincs a kommunistákhoz — mondotta az elnök —, miért Ítélték el évekkel ezelőtt fogolyszöktetés miatt? — Abbn az ügyibe is véletlenül kerültem — válaszolta Zocskár. 1921-ben tárgyalta a törvényszék Udvardi direktóriumi tag ügyét, a kommunisták a tárgyaláson megláttak engem és belémkapaszkodtak. ítélet után hozzám szöktek és én csónakot szereztem nekik, amelyen átjutottak a határon. Két esztendőt kaptam ezért... Halmi István mérnök is ugy adta elő Zocskárral való megismerkedését. mint a cipészmester. Kijelentette, hogy csak abban érzi marat bűnösnek, hogy Zocdcáraak oá sejtet nem alakítottak. Simonovitsot ő vitte Zocskárhoz, de csaik mint kuncsaftot. Simonovits régi barátja volt, akivel levelezésben állott, az volt a terve, hogy a lapukat Simonovitsnak küldi és az továbbítja Zocskáruak, aki kíváncsi volt ilyen lapokra. De nem küldött neki lapokat, hanem amikor ebben az évben visszatért akkor hozott neki néhány folyóiratot. Az elnök ismertette a detektívek előtt tett vallomását, amelyben az áll, hogy a prágai egyetemen került érzelmi összeköttetésbe a kommunista eszmékkel. Halmi tagadta, hogy ezek az ó szava.j lennének, azt állította, hogy a detektívek bántalmazták. Beismerte azonban, hogy Zocskárral beszélt arról, a tanácsköztársaság évfordulójára nyomtatványokat kellene készíteni. Tagiadott Simonovits is, azt állította, hogy a detektívek nagyon megverték. azért tett beismerő vallomást. Semmiféle szervezkedésben nem vett részt, a detektívjelentés nem felel meg a valóságnak. Ugyancsak tagadott Speyer Miklós is, aki aat vallotta, hogy disszertációjához szerzett anyagot szellemtörténeti irányokhoz, ezért olvasott többféle folyóiratot. Dobó Miklós is tagadott A biróság, ismertette ezután az orvosszakértők véleményét a vádlottak sérüléseiről. A szakértők a rendőrségről a vizsgálóbíró élé átkisért vádlottakat ötödnapa vizsgálták meg, rajtok sérüléseket nem találtak, csupán Halmi csuklóján volt egy fillérnyi nagyságú hely, amely esetleg a megkötözéstől származott. Kihallgatta a biróság Regős István és Tóth Kálmán detektiveket, akik azt vallották, hogy a gyanúsítottak önként, minden kényszer nélkül tették meg vallomásukat. Dr. Liszkay Loránd ügyész vád-, Czibula Antal, dr. Burger Béla és dr. Vajda Lajos védőbeszéde után a biróság Zocskárt 3, Halmit 2, Simonovitsot pedig másfélhónapi fogházra ítélte. Speyert és Dobót felmentette. Az eddig elszenvedett két hónapi vizsgálati fogsággal Halmi és Simonovits büntetését kitöltöttnek vette a biróság. Elrendelte valamennyi fogvalévő vádlott szabadlábra helyezését. Az ügyész az Ítélet ellen fellebbezést jelentett be, az elitéltek és védőik megnyugodtak az ítéletben. Ozletnagyobbitás miatt •vásárol csillárt, állólámpát most METEOR csillár gyár szegedi fiókjánál, KáráSZ II« 11« Telefon: 33-76. Nécylángu modern ebédlöcsillár P 16 - Állólámpa modern P Villamos vasaló ötévi jótállással P 6.90 ÜBio Kérte mosl meafelent érteqyzékBnket. — Szerelőknek árengedmény. Csónakszerencsétlenség a tápéi kompkötél miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A Tiszán lassankint csak megkezdődik az élet. Ha naposabb, melegebb az idő, előkerülnek a csónakházakból a ladikok, a karcsú párevezősök és indulnak föl, a Maros torkolata felé. Vasárnap is egész népes volt a Tisza háta, nagyon sok vadevezős indult első kirándulásra. Sokan tuleveztek a Marostorokon is, a Marost magát elkerülték ugyan, mert igen >ebes a vize, nehéz benne fölfelé evezni, de a Tisza már szelídebb. A kirándulók között volt egy orvostanhallgató és egy orvostanhallgatónő is, régi, kipró bált uszó és evező mindkettő. Messze föleveztek a Tiszán és aztán indultak visszafelé. Ennek a kirándulásnak igen érdekes és tanulságos rendőri vonatkozású következményei vannak. Három óra felé járt az idő, délután.- A szolnoki hajó méltóságteljesen haladt fölfelé. Előtte viz alá bocsájtották a tápéi komp acélkötelét .Ezekben a percekben ért ide az orvostanhallgatók csónakja is. Az orvostanhallgatónő elaludt a csónakban, partnere lassan evezett. Abban a pillanatban, amint a csónak a konipkótél vonalába érkezett, a révészek hirtelen felrántották a viz alól a láthatatlan drótkötelet, amely elkapta a csónak hátulsó »-észét, fölemelle a magasba és felborította. Az álmából felriadt leány sikoltozva hullt a vizbe és tűnt el a hullámok között, a fiatalember pedig megkapaszkodott a drótkötélben, amely niély sebeket ejtett a kezén. Szerencsére két másik csónak is volt a közelben. Az evezősök azonnal a felborult csónak mellé siettek és kimentették az orvostanhallgatónőt. aki már félig eszméletlenül küzdött a hullámokkal. A fiatalembert is partra segítették, bekötözték sebeit és azután kocsin hozták be őket Szegedre. A szerencsétlenséget a szemtanuk állítás* szerint is az okozta, hogy a révészek minden figyelmeztetés nélkül rántották föl a komp kemény drótkötelét, előzőleg arra sem voltak kíváncsiak, hogy a kötél vonala szabad-e. A szerencsésen megmenekült orvostanhallgatók bejelentették kalandjukat dr. SzentGyörgyi Albert professzornak, az egyetem orvoskari dékánjának, aki felhatalmazta őket, hogy tegyenek feljelentést a tápéi révészek ellen a révkapitányságnál.A följelentés már meg is történt és a révkapitányság megindította a vizsgálatot, amelynek eredményét azután közölni fogják a város hatóságával is, a révészek ugyanis a város alkalmazottai. Érdekes, hogy dr. SzeatGyörgyí Albert professzornak a mult évben szintén súlyos kalandja volt ugyanezen a helyen, a tápéi kompkötéllel. Magával a révkapitánnyal evezetjf fól a Tiszán és este jött csónakjával vissza. Akkor a komp acélkötele ki volt feszítve a viz fölött, de a jelzőlámpa, amely fölhívta volna az evezősök figyelmét a veszedelemre, nem égeti. SzentGyörgyi professzor nyugodtan evezett és a csol nak nagy erővel vitte neki a kifeszített acélkötélnek. Szerencsére kisebb zúzódások árán megmenekült a komolyabb veszedelmektől. Mivel a Tiszán egyre nagyobb méretűvé fejlődik a sportélet, szaporodnak évről-évre a sportoló evezősök, kívánatos lenne, ha az illetékes hatóságok végre rendet teremtenének a tápéi komp körül, ha gondoskodnának arról, hogy ez a kompkötél, amely annyi bajt, balesetei, katasztrófát okozott már, ne veszélyeztesse az evezősök életét és testi épségét. Értesülésünk szerint különben a város hatósága is tudomást szerzett már erról a vasárnapi szerencsétlenségről és annak alapján szintén megindította az eljárást