Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

TQ^ énrilis 21. n * i M*rv»Dnríe»Tf; 31 Régi hirneves békebeli cég IMM MUlMÉMÉMHMt HOLTZER S. és FIAI 360 Tavaszi újdonságai petések! VSS^SSÍXb&JSSSi Kérjük áras MialcatainU megíeMníéséí. maradt, a vezetőség vidéken székel. Hogyan képzelik el azt igen tisztelt sportbarátaim, ha az országos futballsportban hasonló jelenségek mutatkoznának és az éhes vidék a MLSz-t ketté választaná, a titkárságot meghagyná Budapest, nek a vezetőség többi része pedig, mondjuk — Rákosszentmihályon működne ...? Reméljük, hogy a jövőben igen tisztelt sportbarátaim jobb belátásra jutnak, mert ha nem, ugy föltétlenül szakadás áll be a déli kerületben és a tulajdonképpeni sportfejlődés, amely eddig a szegedi és környékbeli városok futbalíküzdelmei révén a déli kerület magas pozícióját eredményezte, vagy megakad, vagy megsemmisül; a további együttműködés lehetetlenné válna, mert tudir.k és érezzük, hogy Szeged futballsportja a város határain belül is prosperálni fog. Az atlétikában fejlődóst nem tapasztalunk. Az egyetemi sportegyletben működő atléták, akik az egyetem részére a hegemóniát biztosították, tanulmányaik elvégzése után nagyrészben a fővárosban nyertek elhelyezést és igy jelenleg várni kell az utánpótlás kellő kiképzésére, de azért bízunk benne, hogy az 1935. év atlétikai kampányában ugy az egyetemi klub, mint a SzAK és SzTK atlétái vidéki viszonylatban megfelelőleg fognak szerepelni. Még egészen röviden egy olyan sportágról kivánok említést tenni, amely Szeged városában ,ugy látszik nagy népszerűségre fog szert tenni és amely szintén nagy kultuszminiszterünk dicső emlékét őrző rókusi tornacsarnokban talált hajlékot, ahol nagy és lelkes közönség gyönyörködik állandóan és ez az ökölvívó sport, melyben feltörő fiataljaink, reméljük rövid időn belül világviszonylatban is dicsőséget szereznek a magyar őkölpek. Egyelőre csak a Vasutas, az SzTK és ujabban a KEAC lépett sorompóba az ökölvívás terén, de reméljük, hogy rövidesen a többi polgári egyesület is felbuzdulva a jó példán, beáll ezek sorába és az egészséges rivalizálás megindul egyelőre a déli kerület bajnokságaiért. A többi sportágak eredményei közismertek, így az asztali tenisz, melyet egyelőre a SzAK és KEAC-ban kultiválnak legintenzívebben, legnagyobb örömünkre és büszkeségünkre máris egy világviszonylatban is elsőrangú erőt termelt ki, Gál Magda kisasszony, a SzAK neveltje személyében. A kerékpársport szintén igen nagy népszerűségnek örvend és ha megfelelő pályával fog rendelkezni — mert a Hunyadi-téri pályát nem tartjuk alkalmasnak — Szeged ebben is olyan sportág fölött fog rendelkezni, mely óriási közönséget fog vonzani. Végül emlékezzünk meg kedvencünkről a profi futballról. Tapasztalatból tudjuk, hogy milyen óriási anyagi és erkölcsi megterhelést jelent ennek a fentartása Szegeden és a mostani vezetőség, amely páratlan lelkesedéssel és odaadással dolgozik, működésének ekvivalensét a kivívandó eredményben fogja meg kapni, mely eredmény Szeged város dicsőségét fogja jelenteni. ISport,.mély gyermekkocsi, I l«aro etább a készítőinél. KALL AI Kiivár a u. 44 f Húsvéti locsolót, rzzxr KABDEBó drogériában Tisza Laios krí. 37. (Református nalota.) Szeged úszssporlia Irta Dr. WAN1E ANDRÁS Ha végigtekintünk az elmúlt év versenyein, azt látjuk, hogy Szegeden az úszósport nagy változás küszöbén áll. Uj nevek, uj versenyzők tűnnek fel és lé' a régiek helyébe. A Szegedi Uszo Egyesület uszógárdája csupa újonc versenyzőből áll, akik mind nagyobb és nagyobb felkészültségről tesznek tanúságot. Mint a múltban mindig, ugy a jelenben is a sprinterek dominálnak. Számuk és eredményeik szempontjából még távol vannak elődeiktől, azonban az úszás a fiatalok és a hirtelen feltörők sportja, akik egyik évről a másikra óriási fejlődést produkálhatnak s így sohasem lehet tudni, hogy egy év leforgása alatt nem tünik-e fel akár négy-öt uj tehetség, akik már elegendők ahhoz, hogy hosszú évekre magukhoz ragadják a hegemóniát és szárnyaik alatt uj generációt neveljenek fel, akik hivatottak lesznek tanitójaik nyomdokain haladva egykor majd túlszárnyalni mestereiket. Természetesen ez a fejlődés feltételekhez kötött dolog, amelyek megvalósulása nélkül fejlődésről nem lehet szó. Szegeden két feltétele van az úszósport továbbfejlődésének. Az egyik: a fedett uszoda felépítésének kérdése; a másik, a kőtelező úszásoktatás bevezetése. Egy kis jóakarattal, minimális anyagi áldozattal mindkettő játszi könnyedséggel, úgyszólván máról-holnapra megvalósítható. A fedettuszoda megvalósításáról már többizben irtam és most sem mulaszthatom el az alkalmat, hogy pár szóval ezt az óriási jelentőségű dolgot meg ne említsem. Nem akarok most statisztikai adatokkal előhozakodni, hiszen azt mindenki tudja, hogy Németországban minden kis városban van fedett uszoda. Az is tudvalevő do. log, hogy Párisban közel ötven, Angliában minden egyetemnek, Amerikában minden nagyobb klubnak van saját fedett uszodája. Amelikában a Cleveland Athletic Clubnak a tizenegyedik emeleten, Newyorkban a NAC-nak a huszadik emeleten levő saját fedett uszodájában versenyeztünk. De kár külföldre mennünk példát keresni, hiszen elég, ha felhozzuk azt a tényt, hogy Orosháza nagyközségnek van sportszerű fedett uszodája. Szegeden pár ezer pengőből szintén lehetne sportcélokra kiválóan alkalmas fedett uszodát létesíteni. A városi gőzfürdő hideg medencéjének az udvar felé történő kibővítése által könnyűszerrel megoldható lenne a szegedi fedett uszoda problémája. A szegedi úszók már elérték azt a maximumot, amit fedett uszoda nélkül egy versenyző nyújthat. Nemcsak az országnak, de Európának 9em akad olyan úszója, aki téli edzések nélkül egy perc körül úszott volna és szinte a csodával volt határos, hogy a Rókusi-tó országos bajnokokat és Európahirü stafétákat adott a magyar uszósportnak. Mit adott ezzel szemben Szeged az uszósportnak? Nyiltvizü uszodát nem épített s ha az OTT és a MITSz a szegedi úszók eredményeit nem honorálta volna azzal, hogy rendelkezésére bocsájtja a SzUE-nak az uszoda felépítésének költségeit, akkor még ma is a rókusi szennyvíz-csatornák által cirkuláltatott lében rendezhetnénk országos versenyeinket. Ami a fedett uszodát illeti, arra vonatkozóan csak annyit, hogy a gőzfürdőben levő 13 méteres uszodát — melvnek tervei már évek nmmmmrmmmmmmtmmmfmmmmmmmwfióta készen állanak a kibővítésre — a szegedi úszók kénytelenek téli tréning céljaiból láto. gatni, nem törődve sportszeretetükben azzal sem, hogy a medence vizét egy hét alatt mindössze háromszor cserélik ... Ha minden alkalommal csak kétszáz ember fürdik meg ben. ne, akkor a vasárnapi, hétfői és kedd délelőtti és délutáni fürdést számítva a kedd esii tréningen 1200 ember után kell úsznia nyitott szemmel egy úszónak. Ha elgondolja az ember, hogy minden fürdőző csak egy "könnycseppet ejt a vizbe, akkor már azt hiszem, mindenki belátja, hogy ha másból nem, akkor egészségügyi szempontból mégis szükséges az a sokat, de sajnos, nem eleget emlegetett fedett uszoda. Ami a másik feltételt, a kötelező uszásokta. tás bevezetését illeti, erre szintén nagy szükség van. Az uszósportnak olyan nagyszámból álló, sokfőnyi, szilárd bázisra van szüksége, amelyből könnyen kiválogathatja a tehetségeseket, mert hiszen nem kétséges, hogy száz fiatal úszóból több klasszis versenyzőt lehet nevelni, mint húszból. Ezek a feltételek tehát azok, amelyek nélkül Szeged uszósportja nem fejlődhetik tovább, mert hiszen az úszás már rég kinőtt abból a gyermekcipőből, amikor még a három nyári hónapra támaszkodva szezonsportnak lehetett nevezni. Ismétlem még egyszer, csak kevés jóakarat és sportszeretet: a két előbbi feltétel megvalósítása kell ahhoz, hogy a szegedi úszósport ismét Európahirü legyen, hogy az uszószezoa Szegeden is, mint minden más nyugati városban, januárban kezdődjék és december 31-én végződjék. A DLASz rendkívüli közgyűlése Ez a közgyűlés kétségen kivü] nendkivöli volt, mert hosszú szövetségi pályafutásom alatt ilyen rendellenesen lefolyt közgyűléssel még nem találkoztam. Azt beszélik, hogy a résztvevő egyesületi képviselők nem is tudták, hogy mire szavaztak, én pedig bevallom, hogy csak utólag, meglehetős tanulmányozás és utánjárás után tudtam az eseményeket a olyanannyira rekonstruálni, hogy most már azt merem állítani, tudora mi van e pillanatban. Miután pedig igen sokan kíváncsiak erre, különösen azok, akik aktív résztvevői voltak a rendkívülien rendkívüli közgyűlésnek, közkinccsé kell tennem fáradságos utánjárásom eredményét és meg kell mondanom, hogy ami e pillanatban van, az nem más, mint zűrzavar. A szegedi érdekeltek azt mondják (köztük persze én magam is), hogy most már minden rendben van, meg van a szegedi alosztály és végre megszabadultak a nagy utazási költségéktől é>s nem utolsósorban az újonc vidéki sportvezérek elnyomásától. A vidékiek azt mondják, hogy nem érvényes semmi, marad minden a régiben. Benyomásom persze erről a véleményeltérésről az, ho^y a két fél a neki legjobb megoldás alap. ján magyarázza sajátmagának a helyzetet. A két szembenálló fél magyarázgat, de egyetlen bizto-: Budapest fogja a vitát eldönteni. A lefolyt rendkívüli közgyűléstől függetlenül azonban oly szomorú következményei -annak, főleg a vidékiek részére, anink az áldatlan harcnak, amelyet a két mesterségein szembeállítótt fél megvívott, amely meggyőződésem szerint fel fogja nyitni a vidéki egyesületek szemét, ha máskor nem, de abban a pillanatban, amiko> anyagi érdekeiket, egészen közvetlenül, veszélyeztetve fogják találni. Néhány sorban rekonstruáljuk ae etőoméngie-