Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-05 / 29. szám

6 rwmm f>£TMAC,yARr>RS7AG FoHruár 5. uran»"»^ ««wíKtwsKT» te, hogy hallottam-e Tabódytól ezt, meg ezt. meg ezt... — felelte a tanu. — Nem ígért önnek valaki valamit? — kérdezte Tabódy. A özvegy ekkor indignálódva ugrott fel: — Az én mentalitásommal nem fér össze az ilyen dolog!... — Hagyjuk kérem a mentalitásokat, — zárta le a vitát dr. Eisher. Hozó Margit ezután azzal folytatta vallomását, hogy Holtzer Gyula halála után Tabódy elmondotta. hogy az elhunyt halála előtt összeveszett feleségével és azt is mondotta Holtzernére vonatkoztatva: „Megölte ez a bestia". A tanu vallomása után az özvegy a vádat kiterjesztette arra is, hogy Tabódy őt egy idegennel való barátkozással gyanúsította és most azt is mondotta, hogy „megölte ez a bestia". A bíróság a tárgyalást ezután elnapolta. A következő tárgyaláson több tannt hallgatnak ki. A tárgyalás befejezése után özvegy dr Holtzemé bcrsnr.atot kért a bírótól azokért, amiket a tárgyalás alat Mindultságában a vádlottra vonatkozóan mondott. — Csakis a bíróság iránti tiszteletből teszem -- mondotta —, mert egyébként nincs okom semmit sem visszavonni és amit mondottam, az a legkevesebb amit mondhattam Stirass-rt és viránok nncv v-iia«ztókban TcstVrCoiél «wwwww .'ij J*v>r-* mwnMB—— olvasó rovmía Igen tisztelt Szerkesztőség! Szíveskedjék b. lapjában az „Olvasó rovatában" közzétenni a következőket Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Szegeden, az ország második városában mennyire nem törődnek a szegedi úszókkal. Csak rá kell mutatni, hogy milyen állapotok vannak a városi gőzfürdő amugyis túlzsúfolt úszómedencéjében, ahol a szegedi egyesületek téli edzéseiket tartják. Edzés után az úszók megtörülköznének valamiben ha lehetne, de törülköző hiányában kénytelenek — vizesen felöltözni. S bizony nem egyszer megtörtént, hogy egy-egy uszó edzés után emiatt súlyosan meghűlt. A városnak már sokszor szereztek dicsőséget Szeged úszói, akik ha már betörődnek abba, hogy nem sokat gondolnak velük, anynyit elvárhatnak, hogy legalább törülközólepedőket kapjanak. Soraim szives közléséért Szerkesztő urnák köszönetet mondva, kiváló tisztelettel: (Aláírások). A panasszal kapcsolatban érdeklődtűnk a gőzfürdő vezetőségénél, ahol közölték, hogy az úszók akik a tréningjüket este 6 és 9 óra között tartják a fürdőben: minimális dijat: 10 fillért fizetnek személyenkint. A fürdő szerint ez olyan minimális összeg, hogy ezért lepedőt nem adhatnak, a rezsiköltséget is alig tudják belőle fedezni. Sportkörökben ezzel szemben az a felfogás, hogv a város támogathaná azzal az úszókat, hogy tréningjük alkalmival rendes szolgáltatást kanhassanak. Téli vásár Szenzációs cikkekkel és árakkal: Vőí gumikötény 1 pár gumi soknitartó \tlaszcsikos belülbolyhos női nadrág kishibás Műselyem sima belülbolyhos női nadrág kishibás 1 pár bordás női harisnya 1 pár férfi téli sokni Gyermek kötöt mellény Férfi bolyhos, kockás kötött mellény Divat női kabát Divat gyapjú női kabát Téli nyaksál vejei sapka Müselvem sál fehér, vagy színes Fiu öltöny loden szövetből 3—6-ig Munkaköpenv fehér vagy drapp Vas lábtörlőrács összecsukható sárrács 2 drb fél kg-os szintzappan MOST VÁSÁROLJON! PIRISl ÜOGY ÁRUHOZ RT. -?»<**»««., (ctvon<(i A* Kit« 'ICC« <""»0 -.68 —.24 P 1.78 P 1.08 —.66 —.38 P 1.08 P 1.48 P 6.48 P 7.98 —.68 -.98 —.98 P 5 78 P 5.98 —.88 —.18 —.78 Két vakmerő szélhámost fogott el a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség szombaton elfogott két veszedelmes szélhámost, akik évek óta fosztogatták az országot. A Bánság i-detektivesoport emberei találtak rájuk szombaton este az egyik Kossuth Lajos-sugáruti vendéglőben. Elfogalásukkor az égvik Temesvári Bélának, h másik M. Nagy Imrének mondotta magát. A két szélhámos néhánv nappal ezelőtt érkezett Szegedre, azzal a céllal, hogy a várost végig-,,tarhálják". Jelentkeztek a főispáni hivatalban, ahol a két ember gvanus lett. ők is megérezték hogv baj lehet, ezért elávoztak és az irataikat is a hivatalban hagyták. A Bánsngi-detektivesoport azután rövidesen kinvomozta és elfogta őket. Kiderült, hogv évek óta keresett szélhámosok kerültek a rendőrség kezére. Temesváry és Nagy — saiát bevallásuk czerint is — 1931 márciusa óta. a Szé'^elv Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egvesiilete nevében gvüjtött az egész országban. Diáksapkát viseltek, hogy annál iobban megtévesszék a közönséget. Levelezőlapot, emléktárgyakat árusítottak, mindezt az egyesület nevében és nagyon szépen kerestek. Szegeden már évekkel ezelőtt jártak és most. január végén ismét viszszatértek ide. A rvomozás során megállapították, hogy a két szélhámos teljesen berendezkedett. Saját kézinyomdájuk volt, ahol a szükséges hamis okiratokat, igazolványokat elkészítették. Egy sereg hamí« bélvegzőt is találtak náluk. Megtalálta a rendőrség azt a könyvet is, amelyben az egves helvségekbcn a látogatásukat láttamoztatták a hatóságokkal. Igv azután a könyvből pontosan meg lehet állapítani, hogv mikor, hol jártak. Alig van az országnak olyan városa, községe, ahol a két szélhámos meg ne fordult volna. Temesvári a „Komáromi" és „Komlós i", M. Nagy nedig a N. Csűri" álnevet használta. Az is lehetséges azonban, hogy a mostani nevük sem az igazi. A két ember budapesti üsrvnök. M'odkAttőiüket őrizetbevették, a nyomozás tovnbb folvik. Egyelőre közigazgatási eüárás indult ellenük, a nyomozás befejezése után pedig átkísérik őket az ügyészségre. 4z lü^rosiivíjcidif Most — talán a kor parancsszavára — az egész ország iparossága megmozdult, hogy öregségére némi havi járadékot, nyugdijat biztosítson magának. Nem ujkeletü a mozgalom Már ezelőtt 30 esztendővel komoly iparosnyugdij-terveze'et és alapszabályzatot dolgozott ki és nyújtott be a minisztériumban egy lelkes kis iparoscsoport a szegedi kamara kebelében. Ezt a tervezetet a minisztérium jóváhagyta, azzal a kikötéssel, hogy legalább ezer taggal kell hogv számoljon a nyugdijegvesület. A mozgalmat azonban az akkori (1904) időben az iparosság nem tartotta fontosnak, mert iózan, becsületes és takarékos életmód mellett legtöbbjüknek sikerült valami kis alapot teremteni, amiből öregsésükre megélhettek. Ezért aztán nem tud'ák a szükséges ezer tagot összehozni és az egész moztralmat abba kellett Hagyni arra az időre amikor az iparosságnak — rosszabbul megy. Jött azután a világháború, amikor ilven dolgokról szó sem lehetett de a háborút köve'ő években, amikor kilátásaink a jövő tekintetében a lehető legrosszabbak voltak újra felütö'to fei<5t az iparosnvuedii mozgalom. 1921—22-ős éveben fennállott az iparosnyugdijasztaltársaság. amely az alapoka' kezdte lefektetni. megindította a rendes befizetéseket, sőt színházi előadást is tar'ottak a nvusdiialap iavára. De az egész mozsralmat abba kellet' hagvni mert az akkori nép'óléti miniszter. Vas« József elkészíttette Dréhr Imre néniólé'i államtitkárral az egész társadalom rokkantsági és agerkori biztosításának tervezetét, mrlven cs^k az utolsó simi'á«ok voltak már hátra és ezért nem eneedé lvezett semmiféle önkéntes nviiTdiierrvesületet. mórt az állam kebelében mindenki tnoia lesz az OTT rokkantsági és Pffr^ori osztályának Azonban ez a terv nem sikerült, csak nz alkalmazó*'! réteffef tagadták ki az ecfész tervből mert °rek iáruléV^mk v>^Vioif*cn látszót' a Ipcbízlosnbhnak és IpííVífizetőbbnek. Hiszen az iparos már tanonc ideiét*1 fizeti az agrrkori biztosítási járulekait és oedig 3—1 évig mint tanonc. 8—10—15 évig, min' sered, de mikor ónálló lesz. abban a pillanatban ki is esett a nyiWMoposiiitságból hacsak önkéntesen maffa tovább nem fizeti a íáralé'<okaf saiát maga után Csakhoiv ezt nem 'eszi meg és rom is 'eheti meg eerv iparos sem. H'«3 ml'-elvt önál'ósitja ma »át ke" effv tanonc ' Ián egv segéd is. F>»k után fizet már tiv '•'.. hogv nem meri a sní^t «zemélvérc is elvállalni •> járulékok fizetését. Tehát ezen összegek o't maradnak az OTI tartalékának, ugvanugy, mint a munkásnők iáruléknf. akik «várókban dolgoznak s azután férjhez mennek Ere'c mind nem maradnak tagiai az OTT nak szanoriHák az OTI tartalékát. ami semmiképnon sem lebe' rizikós üzlet még az 50—52 százalékos adminisztrációs költségek mellett sem. Mikor azután az állem ezek alapián belátta, hogv az egész társadalmat nem biztosíthatja, megengedte. sőt örömmel foaadta a különböző társadalmi rétetrek részéről önkéntes nvugdijínfézménvek fplálli'ásá't. am> aztán gyors tempóban haladt és flgvvéd»fc orvo«ok. syóffvszerészek. magántisztviselők, stb mind nvugdijegyesületet alakítottak és alakítanak, amit mind a jövő rossz kilátásai miatt tesznek saját magukra kötelezővé azok. akiknek nem mindegy, hogy saját kis otthonukban szerény kis járadékkal élik-e le öreg napjaikat, avagy a szegényházban, ha ugyan be tudnak jutni Most aztán mi, iparosok — ez az egyik legnagyobb, de egyszermind legjobban lerongyolódott társadalmi réteg — akarjuk felállítani a mi önálló. fiigsrptlen nynediíintézményiinket. amit csak saját kebelünkben alkothatunk meg, hisz az iparos osztály oly szegénv és annyira lerongyolódott, hogv nem képes eg^ nagy apparátussal és nagy dotációval rendelkező vezérkart a nyakába venni s őket örök időkig eltartani. Az iparosság belátta, hogy ha nyugdijat akar élvezni, akkor ahhoz a saiát filléreiből kell aa alapot megépíteni, de csak ugy. hogy a befizetett járulékoknak legalább 95 százaléka a tőke gvarapitását és a nevezett célt szolgálja. Ennek elérésére csak az ipartestület alkalmas, amely intézmény egvedfil kénes az ügyszolrálatot a legmesszebbmenő takarékossággal ellátni. Azonban csak önkéntes alapon leh^t a nvuffdiiegvesűletet felállítani, amiért azután nem kell félniök azoknak, akik valami okból nem akarnak belépni, ezek kimaradhatnak Tehát nincs értelme az esetleges gáncsoskodásiiak mert a nyugdíjintézményt feltétlenül tető alá kell hozni pbben az évben, még akkor is. ha érezzük, hogv ez njabb terhet jelentene nekünk, mert a régi tprhek alatt már amngy is roskadozunk, d*> a nehéz és súlyos felennél sokkal kétsí<-»»»ei*őbb n ifl-ő. hiszen még az életerőnk teliében és kétségbeesett kfizdelm-et kell folvtattinnk a létért fts mi lesz vplünk, ha megöregszünk? Afpriház? Oda se férünk be míndnváínn és ameddig lehet, nem is akarunk odamenni, mert ez a rondo'at vezet bennünket, amikor az inorosnvugiT'iat szorgalmazzuk. Most, pmíV-or az inarosparlament az évi közgyűlés előtt áll, minden józan gondolkozású iparosnak kötelessége, hogv ott legven és az iparosnviiíídii-iívpslnfo't melv fölött ez a közrrvülés lesz hivatva dönteni, mint eov ember követelje és kövptplie ennek az íntézménvnek mielőbbi létrehozását, mert. ha a kormány látja, hogv mily hatalmas tábor az. amelv nemcsak kivánia, hanem követeli a nvusdiiintézménv létrehozását, akkor nem zárkózhatok el annak anvagi támogatásától, amivel azu'án még erőspbb bázist teremt ennek intézménynek, amplvnpk fplállitása most w az iparosságon múlik. Stefandel Károly. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy legjobb féri, apa, fin és testvér HENTUS LAJOS folyó hó 3-án reggel 7 órakor visszaadta lelkét teremtőjének. Földi maradványait folyó hó 5-én délután fél 4 órakor kisérjük utolsó útjára a rókusi temető halottas házából. Gyászoló család.