Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-29 / 24. szám

ftfrMAGyAEORSZAG 1935 január 29: Az öregségi alapbél épflfk fel az OTI uj székházát (A TMmagynranzág munkatársától.) A Társadalombiztosító szegedi székházának lelépilésére, a jelek szerint a tavasz folyamán végre sor kerül. A múlt hét végén Bárányi Tibor főispán társait Budapesten az illetékesekkel és megállapította, hogy még a pénzügyminiszter hozzájárulása van hátra, hogy a székház felépítésének előkészületei megtörténjenek. Vasárnap Szegeden járt dr. Hlndy Zoltán, az Országos Társadalombiztosító Intézet helyettes vezérigazgatója, aki a székházépítés ügyéről a következőket mondotta: — A Társadalombiztosító vezetősége tisztában van azzal, hogy az uj szegedi székház felépítésével nem lehet tovdbb uiirni. Állandóan leiszínen tartott kérdés ez, a Társadalombiztosító elnöksége és a belügyminisztérium már hozzá is járult az építkezéshez, de a pénzügyminiszter urnák ia van ehhez hozzászólása. Ugyanis az építkezés fedezetét az öregségi alapból Jelöltük ki, ennek Igénybevételéhez pedig pénzügyminiszteri engedély szükségesAlig kétséges azonban, hogy a pénzügyminiszter megadja az engedélyt és ebben az esetben február folyamán sor kerülhet az építkezés előkészületeire. A versenytárgyalás után, előreláthatólag áprilisban már ar építkezést is megkezdhetjük. Kijelentette még a vezérigazgatóhelyettes, hogy a Társadalombiztosító Tisza Lajos-körutí régi székházát bérházzá alakittatja át az intézet. Erre az uj székház építésének befejezése után kerül sor és a terv, hogy a jövő évtől kezdve lakásoknak adják ki a helyiségeket. Szigora razziákat tartanak a pékmtfhelyekben a korai munkakezdés miatt (A DéTmagvarország munkatársától.) Az Élelmezési Munkások Szövetsége az éjszakai sütőipari munka ügyében panaszos beadványt intézett dr. P á 1 f y József polgármesterhez. A beadvány szerint a szegedi sütőiparosok a 12 év előtt alkotott (örvény rendelkezéseit ma még kevésbé tartják be, mint régebben, szinte általánossá vált Szegeden, hogy a pékmühelyek n törvényben megállapított négy óra előtt kezdik meg a munkát és valósággal versenyeznek egymással, hogy ki kezd korábban. Ennek aztán súlyos következményei vannak, elsősorban az, hoey soha mér? ilyen nagvaránvu nem volt a sütőipari munkások körében a munkanélküliség. mint most. A pékiparosok főképpen azért fumigálhat ják a tőrvénvt, mert az ellenőrzés igen lanyha, nagyon ritkán tartanak műhelyrazziákat, az elmúlt évben mindössze tiz ilven rarrn volt és miután egv-egv razzián legfeljebb három-négy mühelvt ellenőrizhettek, valamennyi műhely ellenőrzésére egy egész év alatt sem kerülhetett sor. A pékiparosok anynyira nem törődnek a tilalommal, hogy nemrégen többször be sem engedték az ellenőrző bizottságot és ez a helyzet csak akkor változott meg, amikor a kereskedelmi miniszter külön rendelettel kihágássá minősítette azt is, ha valaki megakadályozza a műhely éjszakai ellenőrzését. Nagv baj az is — a beadvány szerint —, hogy a kihágási bíróság igen alacsony bírságot szab ki a zárórakihágáson kapott pékekre, akik a törvény kijátszása következtében lényegesen több üzleti haszonhoz jutnak, mint amennyit esetleg bírság cimén kell fizetniük. Arra kérik a szövetség tagjai a polgármestert, hogv teremtsen rendet ezen a téren. A polgármester most hozott határozatot az ügvben. Utasította az előljárósági hivatalt, hogy havonta legalább kétszer tartson meglepetésszerű razziákat, de a polgármester szűkség esetén ezeken kívül is el fog rendelni rendkívüli razziákat. Felhívta a polgármester a kihágási biró fígvelmét is arra, hogy a jövőben kiszabandó hirságokat a célnak megfelelő arányban állapítsa meg. II kgzipzptési Mrésáic Ilont a Házgyár tizepPezer mrsSs kövezetvám visszatérítése ügyében (A DéTmagyarország munkatársitól.) X muít év elején a szegedi gázgyár központi igazgatósága beadványt intézett a városhoz és 1Ö-VM pengő kő veret vám visszatérítését kérteAzzal indokolta a kérelmet a gázgyár, hogy a fennálló rendelkezések értelmében kövezetvámot rsak a kövezet használata fejében lehet b"«7^dnie a városnak. A gázgyárba szállított srénküldeménvek. a beadvánv szerint nem érintették a város kövezetét, hanem azok a közúti vasút iparvágánván érkeztek a telepre és az ilven szállítós után nem követelhető kövezetvám. Azt is kérte a gázgyár, hogy nemcsak víssznmenőleg fizesse vissza a város a kövezetvámot, hanem az ipari vágányon szállított küldemények után a vám kirovását egyszersmlndenknrra szüntesse be. A kérelem az elsőfokú közigazgatási hatósághoz került, amely hosszantartó vizsgálat után azt állapította meg, hogy a kövezet vámot jogosan szedte be a vámhivatal és a gázgyár kérelmét elutasította. A léííszeszgvár igazgatósága nem nvngodott me«í a határozatban, fellebbezést nyújtott be a polgármesterhez. Dr. P á 1 f y József polgármester a napokban döntött az ügvben és a fellebbezést elutasítva, az elsőfokú közigazgatási hatóság határozatát helybenhagyta A polgármesteri véghatározat indokolása szerint nem vitás, hogy a gázgyárnak nincs Iparvágánya. továbbá a vasúton érkező árukat, a rókini leherpálvaudvaron va^gonostól a Közúti Villamos Vasút Rt. rendes vágányára áttol, „iák é.s a villamosvasút mint fuvarszállitó vontatja be axokat a gázgyár telepére. X befuvarozásnak ez az ut ja, az indokolás szerint, vámos uton végigfutó iparvágánynak tekintendő. Megállapította végül az indokolás, hogy „a város és a villamosvasút kőzött létrejött szerződésből az tűnik ki, hogy a villamosvasút rendes vágányából, a fővonalból ágazik ki a rókusi teherpályaudvarra, részint a gázgyár telepére bekanyarodó iparvágány. Ez utóbbi iparvágányrész is a villamosvasút tulajdonát képezi, nemcsak azért, mert a gázgyár eddig nem vitatta ezen vágányrészek tulajdonjogát, hanem azért is. mivel a gázgvárnak csatlakozási szerződést kellett volna létesítenie az Iparvágánv akkori tulajdonosaival. Ilyen szerződés pedig nem jött létre." A kővezetvám ügyben a polgármesteri véghatározattal még nem zárult le a vita, mert a határozat ellen panaszt lehet benyú jtani a közigazgatási bírósághoz. A gázgyár igazgatósága minden bizonnyal élni fog ezzel a jogával és az érdekes vámvisszatérítés kérdésében rövidesen elvi döntés várható. A közigazgatási bíróság döntését Szegeden nagy érdeklődéssel várják. Több vállalat van ugyanis a városban, amely azt vitatja, hogy bizonyos tekintetekben kövezetvám visszatérítés járna nekik és nem kötelesek a szállítmányaik után fizetni a kövezetvámot. Ha a gázgyár kérelmét utolsó fokon mégis a városra nézve kedvezőtlenül döntenék el. akkor több vállalat folvamodik a kövezetvám-visszatéri. téséérL ü 011 IfiHZI LAT.S2ERES2E: OKUMMHUM KELLNER MARTON, .várás« u. 3.1 Oie'.ó árokiol a Isg'obb minő»4c <• <j •gqondMabh munka. | Ujabb mozgalom a 6 órai záróráért (A Délmagyarország munkatársától.) Az üzletek esti zárórája ügyének aktái ebben a pillanatban a kereskedelemügyi miniszter előtt vannak, de a kérdés még mindig erősen foglalkoztatja az érdekelteket. Hétfőn este az ipartestületben kereskedőkből és alkalmazottakból álló küldöttség kereste fel Körmendy Mátyás országyülési képviselőt, akit a halórás záróra támogatására kértek fel. A küldöttséget dr. Szemző Imre és N e m e c z Dezső vezette. Dr. Szemző Gyula a következő szavak kíséretében nyújtotta át a memorandumot: — Az újságoknak az a hiradása, hogy a szegedi hatóságok a 7 órai záróra mellett foglaltak állást, nagy feltűnést feltett a kereskedők és az alkalmazottak körében. Arra kérte Körmendyt, a memorandumot juttassa el a kereskedelemügyi miniszterhez. Kéretlen gyámkodásnak tartják a kereskedők — mondotta —, hogy az ő érdekűkben állónak tüntessék fel a hétórai záróra fenntartását. Körmendy Mátyás helyesnek tartotta a kereskedők állásfoglalását. Á memorandumot eljuttatja illetékes helyre és azt a legmesszebbmenően támogatni fogja. Ulabb fanuvaHomások a forradalomról a Rákosi-per tárgyalásán Budapest, január 28. A Rákosi-per hétfői tárgyalásán Váry Albert volt koronaügyészhelyettes, képviselő a budapesti ügyészségnek a forradalomban való szerepéről tett vallomást Erélyes kézzel el lehetett volna fojtani az eseményeket —. mondotta. Vázsonyi Vilmos megmondotta, hogy azok az események a bolsevizmus melegágyai. Csodálatos prófétai látnoki erővel megérezte az időket, öt, mint az ügyészség vezetőjét mindenki szorította, egyedül Vázsonyi állott mellette, szemben a rendbontókkal. A lánchídi események után ki akar. ták hirdetni a statáriumot és a Nemzeti Tanács vezetőségéit 1« akarták tartóztatni, de a minisztertanács ezeket a javaslatokat nem fogadta eL Ezután elmondotta Károlyi Mihállyal történt telefonbeszélgetését, aki a letartóztatott kommunista foglyok ügyében interveniált. 0 egyizben elrendelte a szabadlábrahelyezésüket, mire a letartóztatottak Kun Bélát vállukra emelve éltették. Másnap megalakult a tanácsköztársaság és ő elmenekült. V a s s János, a Károlvi-kormány volt minisztere tett ezután vallomást. Elmondotta, hogy a háborúból visszatért katonák szinte az egzaltáltságig túlfeszített lelkiállapotban voltak. Emiatt a belső rend állandóan veszélvben forgott. Rendőri szempontból az ország közbiztonsága a lehető legveszélyesebb volt. Kolozsváry Bálint egyetemi tanár elmondotta, hogyan nyomultak be a románok Erdélvbe. Csúcsánál a székely hadosztály tartotta a frontot, de amikor budapesti csapatok váltották le őket, akkor a roménok könnyen áttörték azt. Biró Lajos, a gyűjtőfogház volt if a kommunistákkal való bánásmódról A tárgyalást kedden folytatják. Tekintse meg kirakatunkban a külön lege« óSomhrfófüln - eiüsl £% Kerámiai űfóifórgtiakaf amelyekből 14 nams feltöri vaséri rendesünk. Praktikus, hasznos jándék tárgyak Eteich. belemen u.11