Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

OiMtfAGyARORSZÀG 1934 decemfcer 25. Tűzifa, szén, koksz, Brikett Fischer fatelepen ffiTSSÄ ftmtartják ezt a rendeletet, snocialista le« itt rövidesen mindenki. Az ivóban óriásivá dagadt a lárma és a nagy tömegben senki sem akadt, aki pártjába fogadta volna a paprikarendieletot. Az emberek össaavisfra kiáltoztak és a forradalmi lárma jó danabon követte a Röszke felé tzáetudó autónkat is. 2. Röszke. A szegedi hosszúfalu. Főuccája több, mint négy kilométer és egybeesik a ssabadkai omáguttal. Itt is minden háaereszt paprikafüzérck díszítenek és a főténia itt is a paprika, a paprikarendelet, a paprikaszövetkexet. Az egyik röszkci gazda szobájában illünk ösxsze néhányan. Köztünk van Guczi József törvényhatósági bizottsági tag, a rönkéi esküttkapitány és Tanács Sándor, Röszke másik városi képviselője. Az asztalra halványpiros l>or kerül. Idei termés. Nagyszerű, tüzes ital. Tizenhat maligúnos. Csak a/ a baj, hogy kevés termett belőle. Először Guczi József beszél, igen éiV>>nesan, igen határozottan: — A legtöbb baj a paprikarenrlelcltel van, mert ismét ránlt akarják kényszeríteni, pedig senkinek sem kell. A termelő az elmúlt próbaév alatt semmi hasznát sem látta. A paprika ára lejjebb ment, az értékesítés nehézségei sem szűntek meg. De azért a szövetkezetnek- fizetni kell. Ráadásul még korlátozzák is a termelést. A népet kérem valósággal félrevezették. Eleinte ugy volt, hogy a próbaév letelte után csak akkor ho-szabbitják meg ezt a kötöttséget, ha a termelők többsége kívánja. Talán három héttel ezelőtt tartottunk gyűlést, ott volt azon Ráday tanácsos ur is. Azt mondta, hogy a földmivclésügyi miniszter megbízásától jött le, a miniszter akarja tudni, hogy a próbaév letelte után óhajtják-e a gazdák a rendelet föntartását. Itt tudja mindenki, hogy senki sem óhajtja, mégis az a látszat, mintha a többség óhajtaná, mert hiszen sokan kiváltották a termelési engedélyt. A nép nem volt fölvilágosítva arról, hogy akkor, ha a többség nem kéri ki az engedélyt, a rendeletet hatályon kívül helyezik. Az emberek azt hitték, hogy ki kell váltani az engedélyt, mert különben nem termelhetnek. Ez bizony csúnya dolog volt kérem. Nem tudom, lesz-e foganatja annak, hogy itt Röszkén, már hatszáznál több gazda irta alá azt a kérvényt, amelyben a rendelet visszavonását kérjük. Rassay képviselő úrhoz küldjük majd fel a kérvényünket, így talán boldogulunk. Mert nagyot csalódtunk a rendeletben. Megkérdezem Guczi Józseftől, akiről tudom, hogy nemrég ínég osilo^os tagja volt a röszkei kormánypártnak, hogy milyen pártállásu? — Engem a pómép választott meg kapitánynak is, városatyának is — mondja —, igy oda kell állnom nekem is, ahová a nagyobb tömeg áll. A többség pedig ellenzéki. Erősen ellenzél:i. Csak az urak vannak már itt a kormány pártján. Haragudtak is rám, hogy nem mentem el a választási vacsorájukra, de én nem hagyhatom el a pórnépei. Most beleszól a beszélgetésbe Tanács Sándor is. Ugyanaz a felfogása, mint Guczi Józsefé, aki különben testvérsógora. — Mi hiál>a mennénk másfelé — mondja —, bennünket a falu népe választott meg, mellette kell kitartani. — Hát a falu miért ellenzéki? — kérdezem. — Sok oka van rá. Hiába hadakoztunk már hosszú idők óta a Röszkét a bodomi ás a gyálai réttel összekötő ut megépítésért, hiába értük el nagynehezen azt, hogy a követ ki is szállították hozzá, nem ezt az utat építették ki vele, hanem azt, amelyik a Kulturhá.hoz, meg az orvosi lakkén bérelnek a város földjéből és nincs utjuk, hogy behozhassák róla a termést. Az a párt és azok az urak, akik igy ellenkeznek a néppel, nem mondhatják magukról, hogy a népet pártolják. 3FeketcszSl ragadós utján halad már előre az autónk. Az uton találkozunk v s 4 Zombory Illéssel, a Fekefc<;zéli Gazdakör ügyvezetőjével, aki kérésünké giil a kocsi ajtaja előtt é6 mondja ezeket: — Sok bajunk van, nagyon eo'.v. Elhanyagoltak az ujaink, nincs ára a termésnek, súlyosak az adók és mindezek tetejébe itt van a nyakunkon ez a paprikarendelet. Senki sem akarta, senkinek sem kellett, mégis kiadták és vejrohajtják. Politikai pártállása iránt érdeklődöm. — Feketeszél népe legalább hetvenszázalékban meggyőződéses el. lenzéki. Polgári ellenzéki. Ez volt mindig, még a háború előtt is. Nem tudunk egyezni a kormánypárttal, meguntuk már az örökös Ígérgetéseket régen. Eleget hallottuk, hogy jönnek a szabadságjogok, jön az uj, az igazságosabb választójog, h°gy jönnek a könnyitések, amelyek elviselhetővé teszik az életet. Nem jött semmi, vagy ha jött, az talán még a réginél is rosszabb volt. De látjuk azt, hogy az ellenzék azért harcol mindig, amire mi vágyakozunk, hogy nem tesz ember és ember között különbséget, nem nézi, ki a zsidó, ki a református, ki a katolikus, csak azt, hogv tisztességes magyar ember legyen. Feketeszél népe is igy gondolkozik. Hogy Zombory Illés igazat beszél, azt a törvényhatósági választás legutóbbi eredménye is mutatja. Volt két ellenzéki lista. A kettőre együtt 442 szavazat esett, a kormánypárt listájára pedig csak 367. A mandátumokat persze a kormánypárt szerezte meg. mert aí ellenzéki többség a két lista között megoszlott. Nagyszéksósra érünk. Itt véget ér a kővesut és ragadós, kerékfogó sárral borított útfélében folytatódik tovább, hogy alig egy kilométerrel odébb trianoni batár legyen már belőle. A1 ut baloldalán »Jugoszláviádba látunk. A balfelől felénk kandikáló magyar tanyák lakói már »délszláv* alattvalók. Megállunk az útszéli kocsmánál. Néhány gazda beszélget a kocsma előtt. Az egyik, BörssőN Imre, a kisszéksósi gazdakör elnöke, aki a választáson ellenzéki póllagságot szerzett, nem ajánlja az ut folytatását. Azt mondja, hogy most már gyorsan besötétedik és az autónk okvetlenül beleragad a sárba. Aztán elpanaszolja a széksósi bajokat: — A sok bajunk között talán a legfőbb, hogy nagyon rosszak az útjaink és nem igen látjuk, hogy megfelelő összeget költenének ezekre az utakra abból a pénzből, amit útadó cimm be kell évről-évre fizetnünk a városnak. Itt van ez az ut is. Télen, esős időben járhatatlan, pedig ezen' kellene betakarítani a termést. Nagy bajunk a Madarász-tói csatorna is, amelynek a fölös vizet kéne levezetnie a Holt-Tiszába. Teljesen eliszaposodott és ha valamivel több az eső, elárasztja az egész környéket. Legalább egy méterrel kellene mélyíteni ezt a csatornát. Megtudjuk Rörcsök Imrétől, hogy NagyszékSÓs néne három pártra oszlik: .— Van ogyádges párt Is nálunk, de az csak kis töredék. A legnagyobb a Rassay-párt, de sok tagja van a szociáldemokrata pártnak is. Én a polgári ellenzékhez tartozom, mert az küzd a szabadságjogokért. A népnek pedig szabidság kell, anélkül nem boldogulhat, mint ez a paprikarendelet is mutatja. Vissza kell állitarú a paprikatermelés szabadságát is, mert nyilvánvaló, hogy a paprikaszövelkezclbe az embe.eket valósággal belekényszeriteltek. Ben no voltam éo is a helyi bizottságban, de lemondtam, mert azt akarták, hogy besúgó legyek, hogy l>eáruljam azokat, akik engedély nélkül termelnek paprikát. De lemondtam azért is, mert rájötiem, hogy a rendelet nem a nép érdekeit szolgálja. A nép hallani sem akar róla és mérhetetlenül gyűlöli azokat, akik ráerőszakolják. Az egyik széksósi gazda ajtajára ráírták nemrég a fenyegetést, hogy* elvágják a nyakát, amiért pártolja a paprika-' rendeletet. — Ellenzéki itt a nép erősen, de nem is lehet más, hiszen jól látja mindenki, hogy a hatalom a nagyokat támogatja, ahelyett, hogy a kicsiket venné oltalmába. Nem értékesíthetjük a bortermev lés melléktermékeit, nem főzhe. tünk pá'inkát, mert a kartellek, a szeszgyárak érdekében olyan magas illetéket szabnak ki a pálinkafőzésre, hogy megfizetni nem tudjuk. Igy aztán kárba megy a termés egyik jelentős része. Rettenetesen nagyok az adók. Akkor szabták még meg, amikor 32 pengő volt a buza ára. — Az a nézetünk, hogy ha a ssabadelvü párt jutna kormányra, visszaállítaná a szabadságjogokat és bizunk benne, hogy nem támogatná a karteleket, hanem a kisemberek pártjára állna. Ezért vagyunk hivei ennek az ellenzéki pártnak. Beszélgetés közben iúayeg ránlccroszkedett a sötétség. A trianoni határba vesző sáros uton beleolvadt a deoemberi este nyirkos, szürke kődébe. Nagynehezen megfordult az autónk és a csúszós uton óvatosan indult vissza a város felé. Mellettünk jobbról is, balról is egymásután maradtak el a mély téli álomba borult tanyák, Szeged ismeretlen, mostoha tanyavilága, amelynek rejtélyes mélyén uj tüzek izzanak és bátor, uj akaratok sarjadoznuk. MAGYAR LÁSZLÓ. x poloska és molykár ellen 2*'Ícoaic*£bban vftge* LakáSfeilŐlíeillíŐ yéltSalat Cl*nlrod«Ia, Z\k nn ftirinai*! 1!t ararrí,Ai Zvk on Oátiparl Rt, ««g«di »irendeltsége Szeged, • laza Laloi k«rut S8 Telefon: 31-77 hoz vezet. Pedi gyobb szűkség lenne, hiszen a arra a másik útra sokkal naröszkeiek a réteTlzennépy pesti, Kél budai szállodában, kilzlUk A legnagyobbak Is, ÚSZ SZÁZALEK KEDVEZMÉNYT kapnak a Weekend Egyesület tagjai ^ Címeket,cégekel egész nap megtudhatni a Délmasyarország kiadóhivatalában