Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-09 / 227. szám

DELM AGYAKOKSZAG SCCOED, SserketstOMg: Somogyi neca *2.,l.cm. Teleton: 23-33.^KladöhlYatel kOle*Onkanr*M^ é* Jegyiroda: ArocM ucca 8. Telefon r 13-00. ^ Nyomda : L«w LIpAl neea 10. Telefon 13*oO. TArlrnlI «• ierMctm - n^lnw<qy«roraw>B Stegod Kis itfpeMaggíaniilságoK Egerből Az ország valamennyi városa és néhány megyéje volt együtt. És ott volt egy uj szerv: a vidéki városok nemrég felállított központi idegenforgalmi irodájának a vezetője. Ide­genforgalmi kérdéseket boncolgattak, lehe­tőségeket kutattak. Nemcsak az derült ki, hogy lehet nálunk ezen a téren is alkotni, ha­nem az is, hogy van mód, hogy az eddigi széthúzó munka helyett egyesült erővel tör­jünk a mindannyiunk érdekében elérni kivánt nagy célok felé. Az idegenforgalom nálunk meglehetősen járatlan ösvényein a jövőben e hivatottak nem külön-külön verejtékezve fogják törni az utat. Készül a megegyezés arról, hogy közös terv alapján dolgozzanak együtt: városok, vármegyék, Weekend Egye­sület és turisták. Különösen a fizető vendég-mozgalom ará­nyai bontakoznak ki már is nagyszerűen. A Weekend Egyesület kezdeményezte. Kárász községben — Dunántul — 160 fizető ven­dég tiz-tizenegy ezer pengőt költött. Azt mondják, még néhány ilyen év és a község teljesen ujjá épül. Ortaházának há­romszázötven lakosa van, de tizenkét ezer hold remek erdő terül el közvetlen közelében. Négy szegedi is nyaralt itt. Borsod me­f rét valósággal ellepték az idegenek. . A özségektul voltak zsúfolva. Ka­locsán százketten nyaraltak. Pest megyében tizenhárom községben háromezer nyaraló fordult meg. öt pestmegyei község panasz­kodott, hogy a nyaralók a nagy por miatt megszöktek. Rácalmáskulcson Fehér megye — hat pensió műkö­dött a z i d é n. Valaki megjegyezte: — Az egyik nagyszerű eredmény, hogy Ilyen módon azok is tudnak nyaralni, akik­nek nincs pénzük külföldi utazásokra. A másik, hogy remélni lehet, hogy több pénz marad itthon és hogy ez a pénz egészséges fejlődési folyamatot indit meg. * Az idegenforgalmi értekezlet Egerben zajlott le szombat délután és vasárnap. Proló­gus gyanánt előadást tartottak. Az előadó a zalamegyei főlevéltáros volt, aki Za 1 a­egerszegről és Göcsejről beszélt, szí­nesen és tanulságosan. Az előadást pompás vetített képek kisérték és a zalaeger­szegi polgármester vezette be, aki meg­hatóan meleg ragaszkodással és fejlődését elősegíteni akaró fáradhatatlansággal agitál városa érdekében. „Köszönet ezért a rendsze­rért, mondotta, amely mellett az ország min­den részéből az idén Egerben gyűlhettünk össze s amely mellett lehetővé válik, hogy a szegedi ur Egert közvetlen tapasztalatból, az ország egy egész más vidékén, fekvő várost és országrészt legalább előadásból és plaszti­kus képekből megismerhesse." * A híres egri várat, amely nemrég még holt kőtöme£ volt, 1926-ban kezdték föltárni. Ma már három, közvetlen egymás fölött húzódó emelete járható. Még két emeletről kell a ho­mokot kiásni. A kuruc-labanc harc idején hordták tele a várat homokkal, hogy a kuru­cok ne tudják használni. Tervrajzát egy cisz­cercita pap találta meg a bécsi császári levél­tárban, hazahozta s ennek a rajznak az alap­ján kezdett el dolgozni 1926-ban két egri ta­nár. A honvédelmi kincstártól három éven Kedd, 1954 okt. 9. Ara 12 fillér X. évfolyam, 227. «35. ELOFIXETCS: HoTonla helyben 3.20 VhMken Bodapeeten 3.00,kUIHfld»n 6.40 pengd. * Bgyea iz&m Ara hétköz., nap ÍZ, TaaAr- Ünnepnap 20 tilt. Hír­(letétek lelretele tarifa szerint. Mroic Maik héMA kivételével naannta reqae ét öt-öt ezer, a belügyminisztériumtól két éven át hét-hét ezer pengőt kaptak. Azóta azonban megszűnt minden kormánytámoga­tás. Tavaly inségmunkásokkal dolgoztak. A további munka költségére rezerválják a hat­van fillér belépő dijakat. Az ásatásnál re­mek kinai és japán vázák kerültek napfény­re. Ezek mint minták szerepelnek, gyártják a vázákat s az üzem és a munka költségeinek fedezésére árusítják. A vezető egyszerű em­ber, de jómodoru és a leckéjét kitűnően tud­ja. Eger általában tele van — Eger kultuszá­val. Nincs iskolás gyerek, aki ne tudná kifo­gástalanul Eger történetét, adatokat és év­számokat, aki meg ne mondaná, hogy miről nevezetes a minarett, hogyan és mikor ke­rült mostani helyére Szent István szobra, mi­kor épült a zsidó templom, ki építette és mi a nevezetessége az egri építészetben és kul­túrában. * A strandját — ez nem a szintén na­gyon szép versenyuszoda — évről-évre fej­lesztik. Két bazénje van s egy harmadik ba­zén, amelyben közvetlenül a forrásokból kapják a tusokat. A vize 29—32 fok. Van re­mek homokfürdője, hely, ahol hűsölni és hely, ahol sétálni lehet. A kávéház és a ven­déglő részére kőépületet emeltek. Ezerkét­száz embert tudnak elhelyezni. Télen a kő-* épület jól fűtött helyiségében vetkőznek és mennek be a meleg vizbe, aki akar, kiúszhat a szabadba s havas téli környezetben lubic­kolhat az egri meleg forrásvízben. * A városnak pompás szállodája van. Még a Speyer-kölcsönből építette. Ráfizet. Da minden tekintetben elsőrendű. Tiszta és csi­nos szobák. Kitűnő étkezés. Figyelmes ki­szolgálás. Most hat pengő egy penzió. Té­len hét. Magánember nem tudná ezt az in­tézményt fentartaní. De a városnak érdemes.' Amit ráfizet, azt ugy tekintik, hogy a f e j 1 ő­désre áldozzák. * Egernek harminckét ezer lakosa van.1 * Amint a vár tetején megyünk, köröskörül ásatások. Messze fák mögül ide látszik a ház, amelyben Gárdonyi lakott. Most a fiai lakja. Az iskolás gyerekek mindent tudnak.! Ezt is ők magyarázzák. Meghatva állunk meg a vár tetején a maga-., nyos sír mellett. Tölgyfa keresztjén csak a neve. Itt nyugszik Gárdonyi Géza. S egy rö- [ vid mondat: „Csak a teste." A lelke most is itt lebeg. Dr. vitéz Shvoy Kálmánt egyhangú lelkesedéssel választotta örökös taggá a közgyűlés Szetted törvényhatósága hódoló felirattal üdvözli a kormányzót Széles keretekben indult meg a költségvetés vitáfa — Dr. Pálfy József polgármester érdekes expozét mondott — Ellenzéki szónokok a költségvetési vita első napján (A Délmagyarország munkatársától.) A nagy nyári szünet után meglehetős érdeklődéssel in­dult az októberre halasztott szeptemberi köz­gyűlés. Az elnöklő Bárányi Tibor főispán negyed 5 órakor nyitotta meg a közgyűlést, majd el paren tálta dr- Gaál Endre ny. kulturtanácsnokot. A kegyeletes szavakat a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. A főispán ezután ahhoz kérte a közgyűlés hozzájárulását, hogy először tárgyalhassák dr­Széchenyi Istvánnak _ a jubiláló kormányzó üdvözlésére vonatkozó indítványát A közgyűlés ehhez hoz­zá is járult­Dt. Tóth Béla oolgármestierhelyettes olvasta fel az indítványt- Az jnditvány ismertetését a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig és hosz­szantartó tapssal és éljenzéssel tűntettek a kor­mányzó mellett- Dörgő éljenzés volt a válasz. amikor az elnöklő főispán feltette a kérdést. hogy a közgyűlés elfogadja-e az indítványt. Dr- Pávó Ferenc tb. tanácsnok a polgármesteri jelentést ismertette. A jelentés szerint a tifuszimegbete­gedések száma emelkedett a mult hónapban és a három nyári hónap ailatt összesen 38.000 zá­logolást rendelt el a városi adóhivatal, de csak nyolc esetben tartottak árverést. A főispán javaslatára szintén a tárgysorozat elején tárgyalták le dr- Pálfy József és 127 tör­vényhatósági bizottsági tag közös indítványát dr. vitéz Shvoy Kálmán ny. altá­bornagy örökös taggá való meg­választására. Az indítványt dr. Tóth Béla polgármester­helyettes ismertette, majd bejelentette, hogy a kisgyűlés egyhangúlag javasolja az indítvány elfogadását. A törvényhatósági bizottság tagjai nagy lelkesedéssel, hosszantartó éljenzéssel és tapssal dokumentálták, ¡hogy az indítványt egyhangúlag fogadják el­A főispán ezután a következőket mondotta: — A közgyűlés közfelkiáltással nyilvánította ki. hogy örökös törvényhatósági bizottsági taggá kívánja választani dr- Shvoy Kálmánt. Ennek megfelelően a törvényhatósági bizottság örö. kös tagjának jelentem ki vitéz dr. Shvoy Kálmánt és felkérem a polgármester urat. hogy gondos-! kodjon a megválasztott tag behivásáTÓl. tekintet nélkül az esetleges fellebbezésre, amelynek a jog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom