Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-05 / 176. szám

DeCMAOyARORSZÄG 1934 augusztus 5. Csak sredetí STYRIA kerékpárt és vi'ághirtt RllTHOFFüft gumit vé. gyen, mórt Árban és minőségben rezet. woll Pdter mmm Híd u. l nagyban ellensúlyozzák 3zok a kincstárjegyek, amelyek az át nem nyújtott adósság szolgálati 3 .szege helyett helyeztettek letétbe. Egy év óta a belföldi és külföldi fűtfgőadóssáaok 18 százalékkal emelkedtek, a belföldi es külföldi adósságok most már elérik az 577.7 millió pengőnyi igen számottevő összeget A kenyér ára április végétől má jus végéig 15 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszak alntt a megélhetési index 89.3-ról 92.1-re emelkedett. Mivel más tényező nem változott, a lakosság tömege, amelynek a kenyérért többet kell fizetnie, kevesebbet adhat majd ki más cé. lókra, ami a fógyasziást csökkenteni fogja. Ez a kedvezőtfen hatás csak ugy volna elkerülhető, ha a búzaárak emelkedésével szemben, a többi cikkek ára csökkenne. Az ipari árak általános árszínvonala azonban nem csökkent és a jelen körülmények köpött alig várható, hogy az olasz és osztrák ipari termékeknek magyar piacra juttatása Magyarországon az árakra nagy befolyást gyakorolnának. Azok a bajok, amelyekben a magyar gazdasági tényezők szenvednek, nem gyógyíthatók azáltal, hogyha az egyik oldalon egy bizonyos árcsoportotlerögzitenék, egv másik oldalon pedig mesterí«égesen emelik, hanem csakis azáltal, ha az egyes csoportok között fennálló diszparitások kiegyenlittetnek. —uwn-Mim ii« min • —————— Mielőtt cipőszükségletét fedezné, saját érdekében nézze meg áras kirakataimat és meggyőződik, hogy az elstirendtt minőségű cipőhét meglepő olcsó áron^rusitom. 5 50-tÖS, férfi 8*50-101. Zsurkó János, Kossuth Lalos suqaml 6. szftm. Telefon 17-72. Németország készül a keddi temetésre Hohenstein, augusztus 4. Hindenburg gyászünnepélyének és temetésének előkészületéi Javában folynak. A tannenbergi emlékkővet övező lépcsőket arra használják fel, hogy fokain amfiteátrumszerüen emelkedő helyeket rendeznek be a vendégek számára. Középen, a nagykereszt alatt állitják fel a katafalkot, amelyre a birodalmi elnök koporsóját helyezik. A koporsót, mihelyt a tannenbergi emlékműhöz átszállították, a kora reggeli órákban a „hadvezér" toronyban helyezik el. A gyászünnopség után a koporsót kiviszik a „hadvezér toronyból", majd az ünnepség résztvevői elvonulnak a koporsó előtt A népszavazás Berlin, augusztus 4. A Hivatalos Lap azt a rendéletet közli, amely részletezi az augusztus 19-én megtartandó népszavazásnál követendő eljárást A szavazó cédulára a rendelethez képest felveszik annak a levélnek szövegét, amelyet Hitler közölt a belügyminiszterrel, hogy lemond a birodalmi elnöki cim használatáról, de magára vállalja a birodalmi elnöki tisztséggel járó feladatokat. A cédulára rávezetik ezenkívül annak a kormányhatározatnak a szövegét amelyet a népszavazás tárgyában hoztak. Ezeket a szövegeket a cédula alján a következő kérdés követi: „Német férfi és német nő, helyesled-e azt a szabályzatot, amelyet a kormány megállapított?" Végül két kocka következik, az egyik „ígen", a másik „nem" jelzéssel. A választ egyszerű kérészt berajzolásával adják meg. Fejfájást megszűnte fik és meghűlésnél gyors javulást eredményeznek «e 1 Atpirin tabletták. D« • rüTí ai Aspirin tabletták legyenek • BAYER Gyó (Tvszer/tfrbfln Ita-tfla tót Berlinben elkobozták a Temps~ot (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A Temps augusztus 3-iki számát, amely megjegyzéseket füz Hindenburg halálához, Berlinben elkobozták. Két magyar győzelem A Hungária Kassán 6:1 (5:l)-re verte le a Cseh Sport Klub csapatát. A Bocskay Királyhelmecen győzött 5:2 (3:0).ra. H magyar-norvég tenniszmérközés Budapest, augusztus 4. 'A magyar—norvég tenniszmérkőzés második napja után Magyarország vezet 2:1 arányban. Kitűnő málnaszörp nagyban és kicsinyben — olcsón kapható TOKAJI BQWSrfttOWBftW Széchenyi tér 8. w. ¡IKerékpár, varrógép • bizalom kér«ié!»e ! Forduljon M»kU*letemlie«. • U _ _ J _ _ műszeré« otódihoi. Osekoaio»-aoo» 5. N«€T Ki KarOOS j&vUAmnhaly I JvriMlwJ* felelS»»«* mellet«! Parfümök, kölnivizek, rrkFo££ mek, fogkefék, szappanok, kölswrek, gummiáruk Bényl Illatszertár!»»«, Tábor ucca 7b. FIUK, SZERESSÜK EGYMÁST — SZEGEDI EMLÉKEIMBŐL — Irta FARKAS ANTAb Megszívlelendő fölhivés volt ez annak idejében az ujságiró emberekhez,ha mingyárt pohárköszöntő alakjában hangzott is el azzal a megfellebbezhetetlen indokolással: — ...hiszen ugy sem szeret bennünket senki. Aki mindig azt írhatta, amit akart, ami szivéből, lelkéből fakadt, súlyosan érezhette ennek az igazságát a saját bőrén, mert annak a pennája nem mindig a dicsérgetések cukros vizébe mártódott, hanem az elfogulatlan igazmondások fájdalmat okozó mérgébe is. Egy-egy kutyanyelven könnyű eRy fgy barátot szerezni, de sokkal könnyebb száz ellenséget, akikből aztán nehéz barátokat faragni és a barátok is könnyen lesznek ellenségek, ha nem szőrmentiben simogatjuk őket. Aztán nemcsak a saját bőrére kell vigyázni az Kíjségirónak, hanem a kiadói érdekre is. A kipattanó botrányok szereplőinek a leleplezésénél ellenőrként strázsál a kiadói szem: — Nem lehet, kérem, mert a sógorom lányának » vőlegénye. — Hova gondol? Vezető szerepet Játszik a pártfeörben. Igv aztán az ujságiró nem mindig az Igazság fcatonája, az elvek lovagja volt, hanem a kiádó ágense is. Rilka az olyan ember, akit az eszme, a me?gyfií'őd£s, a világnézlet parancsolt egyik-másik párt lapjának a harcosai közé. fcrthétetlennék, bolondságnak tartották, hogy mikor engem a vásárhelyi kormánypárti sajtó szérkesztfljénfk hivacskáltak jóval több fizetéssel, kosarat adtam. — Itt maradok, nem megyek. — Családos ember vagy. fcrtsd meg: havi ötvén koronával több és egész más kilátások. A Habsburgokat ejrvelőre nem zavaria el se Polczner Jenő, se Kőszó Pista. — Elhiszem, de micsoda szégyen volna rátok, amikor én, mint kormánypárti szerkesztő szocialista Írásomért a ísitvay Leó esküdtbíróság» előtt ülök. Még makói ujságiró koromban megindult ellenem az eljárás. — Erről is lehet beszélni. — Nem beszélek, maradok. Bolondnak tartottak, akik erről tudtak. Engel Lajos is, a szerkesztőm is. Az okos Újlaki Tóni barátom vigasztalt: — Majd megjön még a te eszed is, druszáin. (Most is várom. Nagyon késik ) A 48-as és 67-es szegedi sajtó emberei közfitt azért személyi harcok nem dúltak. A legjobb egyetértésben éiszakáztunk Liptai Imrével, Kanizsai Ferenccel és a többivel. Később a lapok között kitört a harc. Nem az elvek harca volt ez. hanem a konkurrencia csatája, amely aztán személyi térre is átcsapott. Minden kiadói bosszankodás ellenére is például Szakács Bandival, Róna Lajossal zavartalan barátságban éltünk. Se a Kossuth-, Se a Deák-szobrok nem csóválták a fejüket. Az elevenekével meg nem sokat törődtünk. Hogyan eshetett meg, hogy mégis patkőt rúgtunk? Elmondom. Makóról is Szegedre jártak gyakorlatozni a tartalékos honvédtisztek. Jóbarátságban voltam velük, különösen dr. Kiss Pál ügyvéddel, aki elnöke és lapszerkesztője volt a makai függetlenségieknek. A megérkezésükre egyet mulattunk örömünkben, gyakorlat végén ,az elbucsuzáskor bánatunkban. Ilyen bucsn ufán ködös fejjel kerültem a szerkesztőségbe, éjfél után, hajnali 2-ig tartó inspekciósnak. A ködös feiü ember könnyen ir olyan bolondokat, aminőket tiszta fejjel bajos volna papírra rögzíteni. Emlékszem rá, egyszer Palatínus Jóska kollégám törvényszéki tudósításnak összeségét ebben a cimben rögzítette meg: „Képzelt cicán y." Szerencsére, többre n«m ia haladt vele és így nem lett belőle komédia. Csak másnap Móra Feri mutatta nekem a kézirat elkezdett címét: — Mi ez? Láttál már te képzelt cigányt? — Nem is képzeltem. Máig is talány, hogy mi akart es lenni, de akkor sem volt baj. Mandowsky Richárd pesti tudósítón* valami fontosabb politikai tudósítást adott le, amit kagylóban sem értettem, de amit abból elkövettem, azt mö.snap reggel e világon senki sem értette. Volt abban Rákóczi szelleme, volt abhan a sir mélyéből i feltörő hálaima... A kollegialitás érzete megszűnt A bosszú ördöge előbujt vigyorgott, szurkálódott. Persze, minden szúrás az én bőrömet érte. Elkeseredtem és nagyot káromkodtam ott a Széchenyi-téren. Az ellenlábas lap riportere szaladt és befújta a „Szeged és Vidéke"-nél, hogy én mit mondtam. Aznap a 46-osok két önkéntese — egyik néhai dr. Molnár Jenő kollégám és jóbarátom — megjelent a szerkesztőségben és hat darab ur névében fegweres elégtételt kért tőlem. Hélves. Tessék, csakhogy Szakács Bandinak és Róna Lajosnak én nem káromkodtam semmit Ujabb tárgyalás Fegyverbiróság Néhányan a járásbíróságot választották. Rolgár Lajos kollégámmal kellett megverekednem. összekaszaboltuk egymást, ö a fején, karján kapott lapos vágást, a hátat varrni kellett, én meg a kezem fején a kisujjam tövében kaptam mély vágást Varrták a vivótereiúue®, varrták másnap a Boross-szanatóriumban húzgálták belőle a férceket Pesten és most is sebhelyes, görcsös, hogy eizt a visszaemlékezést rovogatom vele. Ez megmaradt hóttig. Hol a harag, a berzenkedés és hol vagy te, Bolgár Lajos öcsém, hogy öreg fejjel megkérdezhessem tőled: hát érdemed volt? Azért mondom, azért irom ezzel a nyomorék ujjal is: >— Fluck. szeressétek emnuásfol