Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-27 / 69. szám

T934 március 693. DELMAG7ARORSZSG 3 Vasárnap tartották meg az ügyvédi kamara viharos közgyűléséi (A Délmagyarország munkatársától.) Amint előrelátható volt. a szegedi ügyvédi kamara va­sárnapi közgyűlése meglehetősen viharos lefo­lyású volt. Nagy érdeklődés előzte meg a köz­gyűlést. vidékről is sokan jelentek meg. Dr. Széli Gyula elnök nagyobb megnyitó be­izédben ismertette az igazságügyminiszternél megtartott ügyvédi ankéton elhangzott Dana­szokat és kívánságokat. Annak a reményének ¡adott kifejezést, hogy végre is sikerül az ügyvé­dek jogos kívánságait elintézni. Az elnök ezután bejelentette, hogy mindenekelőtt a tisztújítást ejtik meg. A szavazatszedő bizottság elnökéül dr. Barta Dezsőt, tagjaiul pedig dr. Fekete Bélát és dr. Bíró Sándort küldte ki. A napirend­hez dr. Eisner Manó kért szót. Ekkor támadt az első vihar Dr. Eisner Manó a közgyűlés elhalasztására tett javaslatot azon az alapon, hogy i régi el­nökség és választmány mandátuma még nem járt le, a választás tehát időelőtti és ezt — sze­rinte — azért tűzték ki a mostani terminusra, hogy az áprilisban életbelépő törvény ne legyen alkalmazható. Előadta, hogy a választást meg­előzőleg olyan szabálytalan kortézia történt, amely hivatalos jellegűnek tüntette fel azt a listát, amellyel egyes vidéki tagok szavaztak. Dr. Széli Gyula válasza után a közgyűlés többsége napirendre tért az indítvány felett. Ezután dr. Szivessy Lehel, az Ügyvédunió elnö­ke szólalt fel. — Nagyon jól tudjuk — mondotta —. hogy az úgynevezett hivatalos koirtéziával szemben az Ügyvédunió akciója tisztán demonstráció jel­legű és sikerrel nem kecsegtet. De mégis — folytatta szavait megujuló viharban — szüksé­gesnek tartottuk bebizonyítani azt. hogy a ka­marában vannak olyanok is, akik a titkár tény­kedéseit nem helyeslik. Ezért hoztuk meg azt az áldozatot, hogy küzdelembe bocsájtkozunk. Dr. Szivessy Lehel felszólalása után az elnök a közgyűlést a szavnzás idejére felfüggesztette. A választások során a titkári állás betöltésénél két jelölt állott szemben: dr. Török Béla, az Unió jelöltje és a régi titkár, dr. Hajnal István. A választás a régi titkár győzelmét hozta 326 szavazattal 65 ellenében. Dr. Széli Gyulát elnökké, dr. Pap Róbertet alelnökké, dr. Vinkler Elemért pénztárnokká és Haberl Pált ügyésszé az összes szavazattal vá­lasztották meg. A választmány rendes ta^iai lettek: dr. Barta Dezső dr. Baseli Ferenc, dr. Grüner István, dr. Kersch Ferenc, dr. Lehel Pál. dr. Lukácsy Géza, dr. Tóth Imre. dr. Csríky Lajos (Vásárhely), dr. Galamb Sán­dor (Makó), dr. lancsovics Emil (Gyula), dr. Telegdy Lajos (Békés) és dr. Tardoss Dezső (Csaba); póttagok lettek: dr. Bíró Sándor, dr. Haber­mann Gusztáv, dr. Hajdú Rélr., dr. Hunyadi Já­nos, dr. Mezei Sándor ós dr. Szögi Géza. A közgyűlés választott ezenkívül az ügyvédi gyám és nyugdíjintézetbe két közgyűlési tagot is. A választás után dr. Barta Dezső üdvözölte dr. Széli Gyulát, akit a kamara bizalma ismét erre az előkelő polcra emelt. A közgyűlés részt­vevői melegen ünnepelték az elnököt, aki meg­hatott szavakkal köszönte meig a kartársak bi­zalmát. A közgyűlés elfogadta és letárgyalta az évi jelentésit több hozzászólás után, elfogadta a zárszámadást, valamint az 1934. évi redukált költségvetést. Több indítvány hangzott el az ügyvédség anyagi helyzetének megjavításával kapcsolatban, ezeket a közgyűlés elfogadta. Délután három óra tájban ért véget az izgal­mas közgyűlés. Szélei vita a pénzügyi bizottságban a Mars-tér kövezéséről A bizotíság többsége a perronos megoldás mellett toglalt állást — Szerdán folytatják a vitát (A Délmagyar ország munkatársától.) Hétfőn délre hívta egybe dr. Pdlty József polgármester­helyettes a pénzügyi és műszaki bizottságot, hojry letárgyaltassa a Mars-tér és a térbe tor­koló uccák burkolására benyújtott ajánlatokat. Napirend előtt dr. Biedl Samu szólalt fel és kifogásolta, hogy a polgármester ennek a fontos ügynek a tár­gyalására a legalkalmatlanabb időpontban, dél­ben hivta össze a bizottságot. A bizottság tag­jai, szinte kivétel nélkül valamennyien polgári foglalkozásúak és így kénytelenek munkájukat otthagyni, ha részt akarnak venni az ülésen. Indítványozta, hogy a bizottság most ne is fog­lalkozzon a kérdéssel, hanem küldjön ki egy ki­sebb bizottságot és annak a javaslatát tárgyalja maid le valamelyik délután. Dr. Pálfy József polgánmesterhelyettes kije­lentette, hogy az ajánlatokat már letárgyalta ©gy szűkebb bizottság és a plénum most ennek a kisbizottságnak a javaslatát fogja tárgyalni. Az ügyet ezután Mihályffy László műszaki tanácsos ismertette. Elmondotta, hogy a munká­latokra 11 vállalkozó nyújtott be ajánlatokat, még pedig a Mars-térre torkoló uccák burkolá­sára 35, a tér burkolására pedig 42 ajánlatot. A szűkebb bizottság felülvizsgálta az ajánlato­kat. Kimondotta elvileg a bizottság, hogy asz­faltburkolat alkalmazását csak a Kórház melletti uccákban javasolja. Elvetette a kisbizottság az összes alapozatlan kőburkolatokra vonatkozó ajánlatokat, de elvetette az alapozott kiskockára és a kiöntetlen kisköre tc't ajánlatokat is és a keramit mellett foglalt állást a Mars-teret kör­nyező utaknál. A Mars-téren a perronszigetes megoldást javasolja a bizottság, még oedig ugy, hogy a kocsik számára fenntartandó részeket portlandccmentbe ágyazott és lapjára fordított vásárhelyi téglából kiszitendő alapra helyezendő cementtel kiöntött kerámiaburkolattal kell ellát­ni. A perron,szigetek burkolására tett ajánlatok közül a bizottság egyet sem talált megfelelő­nek, ezért erre uj ajánlat beszerzését tartja szükségesnek. A kisbizottság egyik tagja. Otto­vay István azzal a módosítással irta alá a jegyzőkönyvet, hogy a vásárhelyi laptégla ala­pozás helyett megfelelőbbnek tartja a szegedi éltégldval való alapozást Ottovay István bejelentette, hogy az időköz­ben végzett tanulmánya alapján a szegedi lap­tégla alkalmazását is ajánlhatja. Ezután a polgármesterhelyettes elrendelte a szavazást Biedl Samu napirend előtt tett indít­ványa felett. A bizottság többsége kimondotta­hogy az ügyet eléggé előkészitettnek tartja és hozzájárul az érdemi tárgyalás megkezdéséhez. Mihálytty László bejelentette ezután, hogy a Mars-tér burkolásánál a mérnöki hivatal he­lyesebbnek tartia a sziget-perronos megoldást, mint az egysikut. Ebben az, esetben azonban szükségessé válik a mázsaház áthelyezése és a mázsa sürgős kicserélése. A részletes tárgyalás során elsőnek Wimmer Fülöp szólalt fel. A vásárhelyi tégla alkalmazá­sát a leghatározottabban ellenzi. A szegedi gyárak minden tekintetben megfsIcJfl' téglát tudnak gyártani és hajlandók ezt technológiai vizsgálat­tal is igazolni. lritz Béla hivatkozott arra, hogy a közgyűlés indítványára már hónapokkal ezelőtt kimondot­ta, hogy a Mars-tér burkolásához csak szegedi téglát és csak szegedi munkásokat szabad alkal­mazni. Kifogásolja, hogy a mérnöki hivatal méz­is idegen téglára vonatkozó ajánlatokat terjeszt a bizottság elé. Pásztor József osztja a polgármer;terhelyettes felfogását abban, hogy a szegedi érdekek biztosításának szükségességéről nem kell a bi­zottság tagjait meggvőzni. Kétségtelen, hogy ott. ahol a szegedi tégla árban, minőségben meg­felel, nem szabad idegen tégla' felhasználni. Mi­vel azonban itt százezreket r, ő munkálatról van szó, a legnagyobb gondoss'cgal kell eljárni. A vállalkozók, akik majd megkapják a munkát, bizonyos ideig felelősek a készítendő burkolat tartósságáért, ha azonban nem olyan anyagot használhatnak, mint amilyent akarnak, hanem csak olyant, amilyent a város ir elő. akkor eset­leg vitássá válik jótállási kötelezettségük Ha csak egy mód van rá- a város kötelessége, hogy a vállalkozókat a szegedi érdekek kielégítésére kötelezze, de kétségtelen, hogy a legiobb kivitelt kell a munkánál biztosítani. Indítványozza: mondja ki a bizottság, hogy abban az esetben, ha a szegedi tégla versenyképes ezekhez a munkákhoz, akkor a vállalkozó figyelmét felhív­ja erre a körülményre. Hivja fel a bizottság a szegedi téglagyárakat, hogy ajánlatukhoz csa­tolónak tégla.mintát és mi őségi bizonyítványt Ezután dr. Biedl Samu szólalt fel. A tégla­vita szerinte részletkérdés sokkal fontosabb a burkolat anyagának meghatározása. A burkolat anyagának megválasztásánál figvelftmmel ke\t leinni arra, hogy a teret nemrégen töltötték' fel, tehát valószínű, hogy a friss réteg még nem állapodott meg teljesen. Ha a további ülepedés veszedelme fenyegetne, akkor olyan anyaggal kell burkolni, amelyben az esetleges süppedés a legkisebb kárt okozza. Abból, hogy a kisbi­zottság a keramMburkolatot javasolja, azt kö­vetkezteti, hogy a bizottság nem számit a töl­tött réteg további süppedésére. A keramitot nem tartja a legszerencsésebb megoldásnak, mert ez a burkolat télen igen csúszós és sok baleset­nek lehet az okozója. A városnak ragaszkodnia! kell ahhoz, hogy a vállalkozók adjanak előze­tesen lepecsételt mintát a felhasználandó kera­mitból. Erdélyi András, majd Pick Jenő szólalt feí, aki mindenben helyesli Pásztor fejtegetéseit. A perrenos megoldást ellenzi, mert a keramitbirr­kolat csak akkor ideális, ha egysíkú. Ha perro­nos, akkor hamar 'tönkremegy. Perronos kikép­zés esetén nvolcszáz kocsinál több kocsi nem fér el a piaotérre, ez pedig nem elég. Doránszky Károly szarint a piactér burkolatá­nak igénybevétele meg sem közelíti valamilyen! nagyforgalmu ut igénybevételét, mert a piacté-» ren csak lépésben haladnak a terhes kocsik. Szirányi Béla rámutatott arra, hogy a háront évvel ezelőtt feltöltött tér még nem állapodha­tott meg, ezt a körülményt figyelembe kell ven­ni. Berzenczey Domokos kiielenti, hogy maga sincs megnyugodva teliesen, éppen ezért a vál­lalati feltételek közé iktatta azt a feltételt is< hogy a burkolat elhelyezése előtt a vállalkozó­nak hengerelés és döngölés utján tömöritenie kell a tér talaját. Mivel még így is előfordulhat­nak kisebb süppedések, nem javasolhatja .a be­tonalapot. Dr. Tóth Imre és dr. Te elli Sándor felszóla­lása után a bizottság többsése a perronos megol­dás melletta foglalt állást és kimondotta, hogy a kérdés további részleteit szerdán, a kisgyűlés után tárgyalja le. MOZI Széchenyi Wien, Bndapest, Berlin legnagyobb sikerű íilmajdonB&gft A csaszaruadász A h&bornelSttí katonaélet agylk legszebb reprodnkcldj» UiififAl! loveloző apókat, családi és cso« VI&JISWCKI portképeket legolcsóbban Simonyi fényképésznél készülnek, Korzó Moztmt uembeo. SziSnhnnyl Mr é t

Next

/
Oldalképek
Tartalom