Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-27 / 69. szám
T934 március 693. DELMAG7ARORSZSG 3 Vasárnap tartották meg az ügyvédi kamara viharos közgyűléséi (A Délmagyarország munkatársától.) Amint előrelátható volt. a szegedi ügyvédi kamara vasárnapi közgyűlése meglehetősen viharos lefolyású volt. Nagy érdeklődés előzte meg a közgyűlést. vidékről is sokan jelentek meg. Dr. Széli Gyula elnök nagyobb megnyitó beizédben ismertette az igazságügyminiszternél megtartott ügyvédi ankéton elhangzott Danaszokat és kívánságokat. Annak a reményének ¡adott kifejezést, hogy végre is sikerül az ügyvédek jogos kívánságait elintézni. Az elnök ezután bejelentette, hogy mindenekelőtt a tisztújítást ejtik meg. A szavazatszedő bizottság elnökéül dr. Barta Dezsőt, tagjaiul pedig dr. Fekete Bélát és dr. Bíró Sándort küldte ki. A napirendhez dr. Eisner Manó kért szót. Ekkor támadt az első vihar Dr. Eisner Manó a közgyűlés elhalasztására tett javaslatot azon az alapon, hogy i régi elnökség és választmány mandátuma még nem járt le, a választás tehát időelőtti és ezt — szerinte — azért tűzték ki a mostani terminusra, hogy az áprilisban életbelépő törvény ne legyen alkalmazható. Előadta, hogy a választást megelőzőleg olyan szabálytalan kortézia történt, amely hivatalos jellegűnek tüntette fel azt a listát, amellyel egyes vidéki tagok szavaztak. Dr. Széli Gyula válasza után a közgyűlés többsége napirendre tért az indítvány felett. Ezután dr. Szivessy Lehel, az Ügyvédunió elnöke szólalt fel. — Nagyon jól tudjuk — mondotta —. hogy az úgynevezett hivatalos koirtéziával szemben az Ügyvédunió akciója tisztán demonstráció jellegű és sikerrel nem kecsegtet. De mégis — folytatta szavait megujuló viharban — szükségesnek tartottuk bebizonyítani azt. hogy a kamarában vannak olyanok is, akik a titkár ténykedéseit nem helyeslik. Ezért hoztuk meg azt az áldozatot, hogy küzdelembe bocsájtkozunk. Dr. Szivessy Lehel felszólalása után az elnök a közgyűlést a szavnzás idejére felfüggesztette. A választások során a titkári állás betöltésénél két jelölt állott szemben: dr. Török Béla, az Unió jelöltje és a régi titkár, dr. Hajnal István. A választás a régi titkár győzelmét hozta 326 szavazattal 65 ellenében. Dr. Széli Gyulát elnökké, dr. Pap Róbertet alelnökké, dr. Vinkler Elemért pénztárnokká és Haberl Pált ügyésszé az összes szavazattal választották meg. A választmány rendes ta^iai lettek: dr. Barta Dezső dr. Baseli Ferenc, dr. Grüner István, dr. Kersch Ferenc, dr. Lehel Pál. dr. Lukácsy Géza, dr. Tóth Imre. dr. Csríky Lajos (Vásárhely), dr. Galamb Sándor (Makó), dr. lancsovics Emil (Gyula), dr. Telegdy Lajos (Békés) és dr. Tardoss Dezső (Csaba); póttagok lettek: dr. Bíró Sándor, dr. Habermann Gusztáv, dr. Hajdú Rélr., dr. Hunyadi János, dr. Mezei Sándor ós dr. Szögi Géza. A közgyűlés választott ezenkívül az ügyvédi gyám és nyugdíjintézetbe két közgyűlési tagot is. A választás után dr. Barta Dezső üdvözölte dr. Széli Gyulát, akit a kamara bizalma ismét erre az előkelő polcra emelt. A közgyűlés résztvevői melegen ünnepelték az elnököt, aki meghatott szavakkal köszönte meig a kartársak bizalmát. A közgyűlés elfogadta és letárgyalta az évi jelentésit több hozzászólás után, elfogadta a zárszámadást, valamint az 1934. évi redukált költségvetést. Több indítvány hangzott el az ügyvédség anyagi helyzetének megjavításával kapcsolatban, ezeket a közgyűlés elfogadta. Délután három óra tájban ért véget az izgalmas közgyűlés. Szélei vita a pénzügyi bizottságban a Mars-tér kövezéséről A bizotíság többsége a perronos megoldás mellett toglalt állást — Szerdán folytatják a vitát (A Délmagyar ország munkatársától.) Hétfőn délre hívta egybe dr. Pdlty József polgármesterhelyettes a pénzügyi és műszaki bizottságot, hojry letárgyaltassa a Mars-tér és a térbe torkoló uccák burkolására benyújtott ajánlatokat. Napirend előtt dr. Biedl Samu szólalt fel és kifogásolta, hogy a polgármester ennek a fontos ügynek a tárgyalására a legalkalmatlanabb időpontban, délben hivta össze a bizottságot. A bizottság tagjai, szinte kivétel nélkül valamennyien polgári foglalkozásúak és így kénytelenek munkájukat otthagyni, ha részt akarnak venni az ülésen. Indítványozta, hogy a bizottság most ne is foglalkozzon a kérdéssel, hanem küldjön ki egy kisebb bizottságot és annak a javaslatát tárgyalja maid le valamelyik délután. Dr. Pálfy József polgánmesterhelyettes kijelentette, hogy az ajánlatokat már letárgyalta ©gy szűkebb bizottság és a plénum most ennek a kisbizottságnak a javaslatát fogja tárgyalni. Az ügyet ezután Mihályffy László műszaki tanácsos ismertette. Elmondotta, hogy a munkálatokra 11 vállalkozó nyújtott be ajánlatokat, még pedig a Mars-térre torkoló uccák burkolására 35, a tér burkolására pedig 42 ajánlatot. A szűkebb bizottság felülvizsgálta az ajánlatokat. Kimondotta elvileg a bizottság, hogy aszfaltburkolat alkalmazását csak a Kórház melletti uccákban javasolja. Elvetette a kisbizottság az összes alapozatlan kőburkolatokra vonatkozó ajánlatokat, de elvetette az alapozott kiskockára és a kiöntetlen kisköre tc't ajánlatokat is és a keramit mellett foglalt állást a Mars-teret környező utaknál. A Mars-téren a perronszigetes megoldást javasolja a bizottság, még oedig ugy, hogy a kocsik számára fenntartandó részeket portlandccmentbe ágyazott és lapjára fordított vásárhelyi téglából kiszitendő alapra helyezendő cementtel kiöntött kerámiaburkolattal kell ellátni. A perron,szigetek burkolására tett ajánlatok közül a bizottság egyet sem talált megfelelőnek, ezért erre uj ajánlat beszerzését tartja szükségesnek. A kisbizottság egyik tagja. Ottovay István azzal a módosítással irta alá a jegyzőkönyvet, hogy a vásárhelyi laptégla alapozás helyett megfelelőbbnek tartja a szegedi éltégldval való alapozást Ottovay István bejelentette, hogy az időközben végzett tanulmánya alapján a szegedi laptégla alkalmazását is ajánlhatja. Ezután a polgármesterhelyettes elrendelte a szavazást Biedl Samu napirend előtt tett indítványa felett. A bizottság többsége kimondottahogy az ügyet eléggé előkészitettnek tartja és hozzájárul az érdemi tárgyalás megkezdéséhez. Mihálytty László bejelentette ezután, hogy a Mars-tér burkolásánál a mérnöki hivatal helyesebbnek tartia a sziget-perronos megoldást, mint az egysikut. Ebben az, esetben azonban szükségessé válik a mázsaház áthelyezése és a mázsa sürgős kicserélése. A részletes tárgyalás során elsőnek Wimmer Fülöp szólalt fel. A vásárhelyi tégla alkalmazását a leghatározottabban ellenzi. A szegedi gyárak minden tekintetben megfsIcJfl' téglát tudnak gyártani és hajlandók ezt technológiai vizsgálattal is igazolni. lritz Béla hivatkozott arra, hogy a közgyűlés indítványára már hónapokkal ezelőtt kimondotta, hogy a Mars-tér burkolásához csak szegedi téglát és csak szegedi munkásokat szabad alkalmazni. Kifogásolja, hogy a mérnöki hivatal mézis idegen téglára vonatkozó ajánlatokat terjeszt a bizottság elé. Pásztor József osztja a polgármer;terhelyettes felfogását abban, hogy a szegedi érdekek biztosításának szükségességéről nem kell a bizottság tagjait meggvőzni. Kétségtelen, hogy ott. ahol a szegedi tégla árban, minőségben megfelel, nem szabad idegen tégla' felhasználni. Mivel azonban itt százezreket r, ő munkálatról van szó, a legnagyobb gondoss'cgal kell eljárni. A vállalkozók, akik majd megkapják a munkát, bizonyos ideig felelősek a készítendő burkolat tartósságáért, ha azonban nem olyan anyagot használhatnak, mint amilyent akarnak, hanem csak olyant, amilyent a város ir elő. akkor esetleg vitássá válik jótállási kötelezettségük Ha csak egy mód van rá- a város kötelessége, hogy a vállalkozókat a szegedi érdekek kielégítésére kötelezze, de kétségtelen, hogy a legiobb kivitelt kell a munkánál biztosítani. Indítványozza: mondja ki a bizottság, hogy abban az esetben, ha a szegedi tégla versenyképes ezekhez a munkákhoz, akkor a vállalkozó figyelmét felhívja erre a körülményre. Hivja fel a bizottság a szegedi téglagyárakat, hogy ajánlatukhoz csatolónak tégla.mintát és mi őségi bizonyítványt Ezután dr. Biedl Samu szólalt fel. A téglavita szerinte részletkérdés sokkal fontosabb a burkolat anyagának meghatározása. A burkolat anyagának megválasztásánál figvelftmmel ke\t leinni arra, hogy a teret nemrégen töltötték' fel, tehát valószínű, hogy a friss réteg még nem állapodott meg teljesen. Ha a további ülepedés veszedelme fenyegetne, akkor olyan anyaggal kell burkolni, amelyben az esetleges süppedés a legkisebb kárt okozza. Abból, hogy a kisbizottság a keramMburkolatot javasolja, azt következteti, hogy a bizottság nem számit a töltött réteg további süppedésére. A keramitot nem tartja a legszerencsésebb megoldásnak, mert ez a burkolat télen igen csúszós és sok balesetnek lehet az okozója. A városnak ragaszkodnia! kell ahhoz, hogy a vállalkozók adjanak előzetesen lepecsételt mintát a felhasználandó keramitból. Erdélyi András, majd Pick Jenő szólalt feí, aki mindenben helyesli Pásztor fejtegetéseit. A perrenos megoldást ellenzi, mert a keramitbirrkolat csak akkor ideális, ha egysíkú. Ha perronos, akkor hamar 'tönkremegy. Perronos kiképzés esetén nvolcszáz kocsinál több kocsi nem fér el a piaotérre, ez pedig nem elég. Doránszky Károly szarint a piactér burkolatának igénybevétele meg sem közelíti valamilyen! nagyforgalmu ut igénybevételét, mert a piacté-» ren csak lépésben haladnak a terhes kocsik. Szirányi Béla rámutatott arra, hogy a háront évvel ezelőtt feltöltött tér még nem állapodhatott meg, ezt a körülményt figyelembe kell venni. Berzenczey Domokos kiielenti, hogy maga sincs megnyugodva teliesen, éppen ezért a vállalati feltételek közé iktatta azt a feltételt is< hogy a burkolat elhelyezése előtt a vállalkozónak hengerelés és döngölés utján tömöritenie kell a tér talaját. Mivel még így is előfordulhatnak kisebb süppedések, nem javasolhatja .a betonalapot. Dr. Tóth Imre és dr. Te elli Sándor felszólalása után a bizottság többsése a perronos megoldás melletta foglalt állást és kimondotta, hogy a kérdés további részleteit szerdán, a kisgyűlés után tárgyalja le. MOZI Széchenyi Wien, Bndapest, Berlin legnagyobb sikerű íilmajdonB&gft A csaszaruadász A h&bornelSttí katonaélet agylk legszebb reprodnkcldj» UiififAl! loveloző apókat, családi és cso« VI&JISWCKI portképeket legolcsóbban Simonyi fényképésznél készülnek, Korzó Moztmt uembeo. SziSnhnnyl Mr é t