Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-12 / 257. szám

ff DffCM AG7ARORSZSn 1933 november 12: Legszebb a GFB, legjobb a GFB, legolcsóbb a GFB harisnya fényesben és mattban 6 féle minőség, 60 színárnyalat na gyári lerakat Pollák Testvéreknél Modern tejüzem Dr. W o 1 f Ferenc tiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos s az összes bel- és külterületi tiszti orvosok megnézték a Központi Tejcsarnok rt. uionnan berendezett higiénikus tejüzemét. Megkérdeztük a tiszti főorvostól, hogy mi a véleménye a látottakról. A következő nyilatkozatot tette: — Néhány nap előtt én magam voltam a Központi Tejcsarnok rt. telepén és felkértem Sugár Sándort, a vállalat igazgatóját, hogy ha berendelem a bel- és külterületek tiszti orvosait, a vállalat üzemét mutassa be. Ez megtörtént és megállapítottam, hogy a Központi Tejcsarnok rt. telepe a mai kor igényeinek tökéletesen megfelel. Megtekintettük a tej higiénikus kezelését (pasztőrözést, hűtést), továbbá a yoghurt, a vaj és tejföl készítését. A kezelés alatt kézzel semmit sem érintenek. Az alkalmazottak a vállalat állandó felügyelete mellett, az újonnan belépő alkalmazottaknak pedig vérvizsgálatnak kell magukat alávetniök. így a fogyasztó közönség egészsége teljesen meg van védve. ITgy érzem, hogy Szegednek teljesen korszerűen berendezett tejüzeme van. Kérdést intéztünk Sugár Sándorhoz, a vállalat igazgatójához, aki közölte, hogy az üzemen még néhány simitás van hátra. Ennek megtörténte után semmi akadálya nincs a sajtóbemutató megtartásának. — Nem gondolt arra igazgató ur, hogy az iskoláknak is be kellene mutatni az üzemet? — Foglalkoztam az eszmével, néhány iskola és zárda már is érdeklődött. Habár igen költséges délután 4—6-ig az üzemben tartás, megtesszük. hogy mindenkinek alkalma nyíljon meggyőződni a tej higiénikus kezeléséről. A közönség nagyrésze ugyanis azt sem tudja, hogy mfre valók a te jüzemben a gépek. — Felvettek a programjukba valami újítást? — Egészen uj az általunk forgalomha hozott tartósan pasztőrözött (Dauerpasteur) tej. Pasztőröző készülékünkhöz hasonló kettő-háromnál több nincs az országban. M-isik ujitásunk a fculturával készfiit tejföl. A tejföl készítéséhez pasztőrözött tejszínt használunk. Az egvik pesti laboratóriumban előállított kulturával (savanvitóval) oltjuk be. A habtejszint is már pasztőrözött állapotban árusítjuk. Tavasztól kezdve a yoghurtot juhtejből akarjuk késziteni. ahogy azt hazájában — Bulgáriában — készítik. Általában minden ujitásunkkal azon vagyunk, hogy olcsón a legjobbat adhassuk. A vállalat, amely annyit áldozott arra. hogy fogyasztóközönsége higiénikusán kezelt tejhez és tejtermékekhez jusson, megérdemli a támogatást. RAF F A Y - étterem söntése ,,. m|alil nor-, sör.- pillnknklmérés, lepr'lmesinyilia nomahb borok, frissen osnpolt sör, tlsrtAn koxolt pAlinkn és likfirük korliUUn ktméríse. Molppr és htdoi? ételek. Regqel A ArAtól min* dm Id/lben forró, fUttiill hutoi bableves kapható. s zorja a pénzt... aki nem veszi igénybe a DÍL11AGYAR0RSZÁG takarékossági akciója bevásárlási könyvecskén. Minden elflfi zető díjtalanul megkapja a kiadóhivatalunkban. Keserüjáték Tabéry Géza, a kiváló nagyváradi fró érdekes cikket irt a „Temesvári Hírlap" egyik legutóbbi számában, amelyben a „Magyar Téka" néven Szegedről kiindult irodalmi mozgalommal foglalkozik. A cikket — mely levél formájában jelent meg Parlagi Lajos kolozsvár-nagyváradi színigazgatóhoz — itt közöljük: KedOes BarátomI Bizonyára te is emlékszel még azokra a kellemes szegedi napokra, amiket évekkel ezelőtt abból az alkalomból töltöttünk együtt a Tiszaparton, hogy a szegedi színház szezonját azzal a darabommal nyitották meg, mely valamikor a Te ösztökéléseddel született meg. Arra is alighanem élénken emlékezel, hogy amikor Te már és még nem voltál színigazgató, a váradi Lukács Győrgyucoa gesztenyefái alatt sokat vitatkoztunk arról az elméleti kérdésről, miért tapasztalható általában a színházművészettel szemben mindjobban növekvő közöny a publikum soraiban. Te a közönyt elsősorban annak tulajdonítottad, hogy 'mozi és rádió csábi ¡ ják másfelé az érdeklődést a publikumtól, nekem ezzel szemben az volt a nézetem, hogy az elfordulás a színháztól gyökereiben oP lenne orvosolható, ha a színigazgatók olyan darabokat adnának, amelyek mai problémákat feszegetnek. — Hol vannak ezek a darabok? — kérdezted Te akkor, egy kis jogos malíciával az okuláréd mögül. >— Majd ha megint színigazgató leszel — mondottam —, fogok kellemetlenkedni neked egynéhány ilyen színpadi müvei. Szegeden a Stefánia sétányon és Váradon a Lukács György-uccában sokszor vedlettek le azóta lombjaikat a fasorok. Belőled >smet igazgató vált Kolozsvárott és Nagyváradon Én azóta még egyszer-kétszer vísszaiá.-tam Szegedre. Legutóbb valami három éví*ál ezelőtt tartottam ott előadást a városházán s akkor összejöttem egy-két nagyon tetetséges fiatal szegedi íróval, közöttük Magyar László barátommal, aki egy „Tamás" cimü regényével keltett azóta méltó feltűnést Magyarorszagon, most pedig megszervezett odaát, lul a határon egy írói könyvkiadó-vállalatot „Magyar Téka" címen. A „Magyar Téka" megalapítását körülbelül az a helyzetfelismerés indította meg, amiről én Neked annyit beszéltem a gesztenyefák alatt: — az üzleti könyvkiadóvállalatok éppen ugy nem érzik problémák időszerűségét, mint a színházak általánosságban. A „Magyar Téka" eddigi szép prosperitása azt bizonyítja pedig, hogy igenis szükség van időszerűségek irodalmi megbeszélésére. Majd ha egyszer nyugodtabb napjaid lesznek, odaadom neked elolvasni a „Magyar Téka" első kötetét, Magyar Lászlónak robosztus erejű „Lázad a föld" cimü regényét, amelyből döbbenve olvassa ki az eihber egy Gergely nevü székfenéki gödörlakó parasztember sorsából a magyar tragédiát, hogyan nem tud a paraszt kicsiny földjeben megkapaszkodni. . . De most nem regényről akarok írni Neked. Nekem nemrégiben kezdik küldeni a „Magyar Téka" könyveit, mert — így irták a szegedi fiatalok — valahogy akaratlanul is az én szegedi szereplésem indította el annak a mozgalmuknak a sarjadását, ^mely megteremtette a „Magyar Tékájukat". Nos, a „Magyar Teka" könyvei között tegnap olvastam el egy Berezeli Károly nevű fiatal író háromfelvonásos színdarabot, amit a szerző „keserűiáték"-nak nevez. „Fiatalok". Ez a címe Berezeli Károly keserüjátékának. Tudod, hogy a „tiatalok problémáját kissé túlzottan felszínen tartottnak, egyoldalúnak és különösen erdélyi kisebbsegi sorainkban érzem ferdének, abol n hatvanéves magyar egzisztenciája is 6p olyan kilátástalan, mint a tizennyolcévesé. Különben is nem generációs, hanem osztályelhelyezkedes kérdése, ki hogyan tuu megállani enagyon ferdére taposott mai társadalmi rendben s a szeszgyárigazgató huszonhatéves jampec-fiat a negyvenötéves munkanélküli gyári munkás mellé helyezve, a fiatalprobléma agy oszlik szét, mint a buborék. Egyéni megítélésem még se>m jelentheti azt, hogy tagdásba vonjam a fiatalok problémájának létezését, különösen olyan terepen, ahol osztály- és nemzedékproblémákat nemzetiségi különproblémák nem komplikálják. Berezeli Károly keserüjátéka pedig — személyesen ezt a fiatal irót nem is ismerenl — oly húsbavágó szatírával, a fanyar szellemességnek oly eleven ereiével löki fel magából az ifjúság problémáját, hogy magunkfajta „öregekben" meghűl a vér ennyi dinamikus mondanivalótól. A színdarabnak csak az ötletét jelzem e rövid cikkben. A fiatalok nem tudnak érvényesülni. Egy professzor segít rajtuk holmi kontra-Woronolf-eljárással. Egyszerűen megöregiti őket egy injekcióval. Az egyik E

ércről a másikra vénségekké, paralitikusoká, impotensekké varázsolt fiatalok szédületes gyorsaságban helyezkednek el politikában, közgazdasági életünkben, sőt a hölgyek közkedveltségében is. Szédületes bravúrral megirt keserüjáték ez a Berczelié. Nem „Ember a hid alatt', hanem ember a társadalom fölött. Bár minden felhatalmazás nélkül a szerző részéről, mégis szíves készséggel bocsájtom rendelkezésedre Berezeli keserüjátékát elolvasásra. A többi, hogy megnyerte tetszésedet, a darab, s hogy a fiatal szerzőzsenivel hogyan állapodsz meg — a Te dolgod. Én csak annyit akartam, hogy felhívjam figyelmedet egy rendkívül tehetséges színpadi iróra, mielőtt a színházak szokvány-reportoárjában, ebben a hit- és művészet-, irodalom és szellemnélkül való őszben nemcsak a Stefániasétány s a váradi gesztenyesorok lombjai, hanem az uj magyar írás most fejlődő gyönyörű rügyei is lehullanának. Tabéry Géza. Ertesitésf j Á volt Ottovay-féle vasüzlet raktári elárusitása megkezdődött Mikszáth Kálmán u. és Valéria tér sarkán. Mindenféle háztartási telszere'ések, ¡taros szerszámok, különleges vas- és szerszámáruk kerülnek eladásra. Szenzációs újdonság! JX selvem, szövet, bársonyruháját, kötöttkabátját 9 9 anyaggal tisztittassa, mert ruháját kiméül • BH8 • Felelősség mellett vállalja Siec»6cty gö»iwo«oda, Feketesas ueea 20. st. JRI *m IS u Államsorsjegyek már megérkeztek es kaphatók Pető Ernő fOAruslIónál Szeged, Szecuenyt ter J. sz. I. fölmer. 40.000 pengő n. fGntjer. 20.000 pengő III. (Onger. 10.000 peng« azonfcivDI 17.000 különbOzö készpénz nqeremenv. Egész sors. 3 P. Hl sors. 150 P. lsorsleg«re2nuereménuísesHel J SE ? \ f JEL