Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-29 / 271. szám

6 DELMAGYRORSZÁG T933nwvembér 29. protestáns fejedelmek voltok, akik azonban íiiáha kísérleteztek protestáns főiskola alapí­tásával, abból semmi sem lett, mert az idő, miként az előző századokban belső zava­rokkal és háborúsággal telt el, ugy, hogy a felállított iskolák egy-egv fejedelem uralkodási idejével megszűntek, belólük csak az 1662-ben Nagyenyedre telepitett Bethlen-kollégium ma­radt meg. A reformáció áramlatának mcggátlására ftalpitotta 1635-ben Pázmány Péter hercegprí­más és bíboros a nagyszombati főiskolát, a né­met jezsuita főiskolák mintájára berendezett teologíai és bölcsészeti fakultással, melyet je­lentős alapítványokkal ellátva jezsuiták veze­tésére bízott. A jezsuiták Erdélybe 1698-han új­ra viszakerűltek és újból megnyitották főisko­lájukat, ahol bölcseletet, teologiát, matézist, etikát és dogmatikát tanítottak, a főiskola — egyetem — baccalaureatus s a magasabb dokto­ri címet is adta, 1773-ban szűnt meg, amikor a jezsuita rendet eltörölték. Ebben az iskolában fanitott csilagászatot az akkor is, ma is világ­híres Hell Miksa. A hatalmas kétemeletes palotái, melyet a jezsuiták emeltek, akkor bon­tották le, amikor helyén a Ferenc József-tudományegye­tem központi épületét építették fel. A jezsuiták vezetése alatt levő nagyszombati főiskola alapítása után 32 évre jogtudományi karral bővült és e 3 karral működött 1769-ig, amikor, tehát alapítása után 134 évre, Mária Terézia az orvosi karral egészitette ki és az egész egyetemet 1777-ben Budára, 1784-ben pedig Pestre helyezte át. Igv lett a nagyszom­bati főiskolából négy teljes karral Magyaror­szág első és legnagyobb egyeteme. Azonban az egvetem eszméje a jezsuiták ki­űzésével nem szűnt meg Kolozsváron, mert Mária Terézia fentarlani kívánván a Báthory­egvetemet — mint azt Márki Sándor irja — 1774-ben 3 tanító székkel megalapította a jogi fakultást, amelyen kívül megvolt a teologíai fakultás 4 tanitószékkel, a bölcsészeti 3 tanitó­székkel. Ezek közül a bölcsészeti, mint Iyceum tanított tovább. A jogi kar 3 tanszékéhez 1776­ban jött eg ynegyedik. I. Ferenc 1796-ban ala­pított még 2 tanszéket, majd ujabb hármat. A jogi kar 1850-ig működött .akkor megszűnt és helyette Nagyszebenben állított fel a kormány jogakadémiát. Megszűnt a bölcsészeti kar is. Egyetemünk szempontjából legérdekesebb és egészen másképpen alakul az orvosi kar sorsa, melynek felállítását 1775-ben rendelte el Mária Terézia .azonban csak egy tanárt neve­zett ki, a bonctan, sebészet és szülészet tanítá­sára, a többi tanszék tanárainak kinevezését függőben hagvta. 10 év múlva II. József nevez­te ki a második tanárt az állatgyógyászat taní­tására és csak I. Ferenc állított fel két további uj tanitószéket a szemészet, valamint a vegy­tan. élettan és kórtan számára. A kar 1817-ben Institutum medico-chirurgicum elnevezéssel külön vált a főiskolától. Tanitószékeinek szá­ma itt 15-re emelkedett és virágzott 1872-ig, amikor a Ferenc József-tudományegyetembe ment át. Tanárai részben a Ferenc József­tudományegyetemnek lettek tanárai, de a bu­dapesti egyetemnek is, így ez institulumban tanítottak Lenhossék József az anatómus, Jendrassik Jenő a fiziologus, Gener­s i c h Antal a kórboncoló. Margó Tivadar a zoologus, Balogh Kálmán a fiziologus és Fodor József az államorVostan tanára, akik valamennyien a budapesti egyetemen fejezték be működésüket. Ez az a fonal, amely, ha vékony szálban is, (A Délmagyarország munkatársától.) Ma, november 29-én negyven éve, hogy Szeged tör­vényhatósági bizottsága egyhangú lelkesedés­sel a város díszpolgárává választotta Jókai Mórt, akinek félszázados irói pályáját akkor ünnepelte az egcsz magyarság. A halhatatlan mesemondónak remekbe készült oklevelet kül­dött föl P á 1 f y Ferenc polgármester a szegedi diszpolgárságrol gyönyörű levél kíséretében. Jókai a szegedi közgyűlés határozatát legszebb emlékei között őrizte haláláig. Szeged közgyűlésének 1893 november 29-én tartott üléséről küldötték fel Jókainak a diszes oklevelet, amelynek szövege a következő volt: JÓKAI MÓR díszpolgári oklevele Szeged szab. kir. város közönségétől. Mi, Szeged szab. kir. város közönsége jelen oklevél által adjuk mindazok tudtára, akiket illet, hogy folyó 1893.-ik évi november hó 29. napján az 1886-ik évi XXI. t cz. 47. g-a alap­ján folyó és rendkívüli ügycinknek a törvényes formák szerint való tárgyalásuk és elintézésük céljából rendes közgyűlésre összegyülekezvén, ugyanakkor városunk tanáosa azon előterjesz­téssel járul vala elénk, miszerint azon soha el nem évülő érdemek elismeréseül, melyeket ha­zánkfia, Jókai Mór egy félszázad alatt kifej­tett irói munkássága által a magyar irodalom köríti a hazának dicsőségére és hasznára szer­zett: őt városunk díszpolgárává megválasztani ne kós-sünk. Megfontolás alá véve azon körülményeket, melyeket városunk tanácsa előterjesztésének megokolására előadott, de köztudomásu vol­tuknál fogva is ismervén azon érdemeket, me­lyeket hazánkfia Jókai Mór a magyar irodalom körül szerzett s különösen méltatva azt, hogy félszázados irói munkássága alatt két generá­cióban tenyésztette az igaz müvellséget s élesz­té a honszeretet érzeményeit: mindezeknél fogva városunk tanácsának előterjesztését el­fogadva, Jókai Mór hazánk fiát egyhangú lel­kesedéssel Szeged szab. kir. város díszpolgá­rává megválasztottuk s őt mindazon jogokban, tiszteletekben és kiváltságokban részesíteni határoztuk, melyek ezen tiszteletbeli statussal törvény és jogszokás szerint összekötvék. Mely határozatunkról Jókai Mór urat a vá­ros nagy pecsétjével ellátott ezen oklevél ki­adása áitai értesíttetni rendeltük. Kelt Szegeden, a város köztörvényhatósági bi­zottságának 1893 évi november hó 20-án tar­tott rendszerinti közgyűléséből. liWéHikiiapokE^ de összeköti a kolozsvári orvos sebészeti inté­zetet a kolozsvári egyetemen ót a budapesti egyetemmel és kapcsolatot létesít a kettő kö­zött. Amint látható, a szegedi egyetem orvosi fa­kultása igen nagy multu intézmény, mely csak 6 évvel fiatalabb a budapesti egyetem or­vosi fakultásánál és ez az egyik lé­nyeges különbség, ami a szegedi egyetemet a többi vidéki egyetemtől megkülönbözteti. Dr. Pálfy Ferenc polgármester kisérő levele pedig igy hangzott: Szeged szab. kir. város közönségének üdvözlő felirata JÓKAI MÓRHOZ 50 éves irói működésének jubileuma alkalmával. Mélyen tisztelt Hazafi! A most folyó évben ötven éve annak, hogy a magyar irodalom terén áldásos működésedet megkezdvén, azt a Gondviselés kiváló ke­gyeiméből a mai napig nem lankadó eréllyel s a nehéz körülmények által soha meg nem tört buzgalommal folytatod. Ezen ötven év alatt hazád történetében nagy átalakulások korszakának voltál élő tanuja. Át­élted az ébredés korát, amelyben a nemzeti szellem lethargiájaból uj életre pezsdült; lát­tad a nemzet harczát, melyben jogaiért küz­dött; hazafiúi bánattal kebledben kellett át­élned az elnyomatás sötét évtizedeit és meg­engedte érned az isteni Gondviselés, hogy mind­ezek után lásd nemzetedet a multak békóiból kibontakozva az önálló nemzeti haladás utján, a fejlődés többé fel nem tartóztatható pályá­ján haladni előre. A nemzeti átalakulás ezen korszakának nem voltál néma szemlélője. Lantoddal, tolladdal, arany ajkaiddal és nemes példaadásoddal min­den korszakban ott ragyogott nemes .alakod a küzdelem legelsői között s ha most férfi ko­rod alkonyán honfiszived boldog megnyugvá­sával tekinthetsz végig az elért eredmények lánczolatán, magad előtt látva egy virágzó ha­zát s egy előre törekvő nemzetet birtokában modern közintézményeknek s virágzó nemzeti irodalomnak: ugy jogos önérzettel mondhatod el az ókor nemesen büszke férfiával: eorum pars magna fni! Hálás nemzeted örömünnepet ül azon napon, melyen áldásos tevékenységed ötvenedik évét betöltöd; öröm árasztja el annak minden réte­gét e napon, melynek minden órája nemzeti ünnepléssé magasztosul; s mi Szeged város polgárai, kik a nemzet jó és balsorsában ha kellett szenvedéssel, ha kellelt áldozattal min­denkor hiven osztoztunk, kivesszük részünket az örömből is akkor, midőn irói munkásságod ötvenedik évfordulóján Tcged üdvözölni kívá­nunk. Fogadd mélyen tisztelt Hazafi e napon Sze­ged város közönségének legjobb szerencseki­vánatait azon legbensőbben érzett óhajtással: engedje a Gondviselés, hogy nemzeted osztat­lan örömére még számos évtizeden keresztül ép testi és szellemi erőben szolgálhasd hazá­dat, melyet annyira szeretsz, melynek ügyéért annvit szenvedtél, haladásáért annvit munkál­kodtál. Kelt Szegeden a város köztörvényhatósági bizottságának 1893. évi november hő 29-én tar­tott üléséből MINDENKINEK KORDA-RUHA Legjobb. — Legdivatosabb. — Legolcsóbb. Mérték után elsőrangú szabás és kiállítás. Iskola öltönyök, felöltők, télikabátok • nagy választékban. FÖLDES IZSft Klauzál Bér FASOR SZANATÓRIUM Budapest VII. Ker. Vilma királynő ul 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály. Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája. Napi elBátási dal pengőtől. Kórházi pausálárak idegbetegek esetében továbbá szüléseknél. Csak CSpB harisnyát vegyen •> 1'95-«« minden párért szavatosság Pol/dk Testvéreknél JÓKAI MÓR DÍSZPOLGÁRI OKLEVELE Két negyven év előtti levél

Next

/
Oldalképek
Tartalom