Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-07 / 203. szám

DELMAGYARORSZÁG SZEG Szerke«ztM«g: Somogyi UCCB 22.1.ezn* Teleion: 23.33.^KiadAhlTalal, KOictnnkOnyvtAr 6* legylrodn Aradi ucco 8> Telefon • 13—OO. — Nyomda • Ltlw , Ir>rtí UCCB 19. Telefon : 13^o6. TATtrnlI lerélelm • DélmnnyarnrsiAn sreneri Csütörtök, 1933 szépt. 7. Ára 12 fillér IX. évfolyam, 203. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken é» Budapesten 3.00, ktlltUldUn 0.40 pengd. Egyes tzám Ara héikOz« nap ÍZ, vasAr- «* Ünnepnap 20 llll. Hir­detések (elvétele tarlla szerint. Megfe~ lent*« héttő kivételével naponta reggel Kávéházi epilógus Abban az előadásban, amit az adóvégre­fiajtás rendezett a Kass-szállodában, nemcsak egy gazdasági exisztencia vergődését és pusz­tulását lehet meglátni. Ha a pénzügyi közigaz­gatás ugy gondolkodik, hogy véget vet an­nak a gazdasági tevékenységnek, amelyik a kincstárral szemben nem tett, vagy nem tu­dott eleget tenni kötelezettségeinek, hogy he­lyébe adót fizető és közterheket viselő vállal­kozás lépjen, akkor minden irgalmatlansága és krudelitása mellett meg lehet érteni ezt a koncepciót. De az a mód, amivel a kincstár számára biztosított követelés behajtása meg­történt, nemcsak annak a gazdasági tevékeny­ségnek vet véget, amely felett a végrehajtó dobverője helyettesitette a lélekharangot, ha­nem annak prosperálását is nehézzé tette, aki arra vállalkozik, hogy utód legyen. Nem kutatjuk azt, hogy ebben a fejlemény­ben mennyi része volt a vállalat vezetésének, — ami ebben a sorsban egyéni szerencsétlen­ség, az a nyilvánosságot nem foglalkoztat­hatja. A pénzügyi végrehajtás terén a túlsá­gos engedékenység éppen olyan hiba, mint az indokolatlan szigor. Nem tudjuk, hogy a hátralékos közterhek hogyan szaporodhattak fel 64.000 pengőre, a romlás egyik okát mé­gis nemcsak abban kell látni, hogy a közter­hek ilyen összegre felszaporodtak, hanem ab­ban is, hogy ennyire felszaporodhattak. De kibirhat-e ma egy vállalkozás Szegeden s a szegedi igényekre, az itt várható költe­kezésekre méretezetten olyan közterheket, amelyek törlesztések után is még olyan ösz­szegben állanak fel, hogy ez az összeg maga elég, de bőségesen sok lenne hasonló vállal­kozás számáía forgótőkének. Lehet, hogy egyéni hibák is hozzájárultak ehhez a véghez, de az kétségtelen, hogy a legdöntőbb ok a konjunktura változása volt, a gazdasági vál­ság, aminek hatását a közterhek nagysága és súlya katasztrofális méretűvé tette. A kávés, a vendéglős, mint ahogy minden iparos és minden kereskedő s hozzátehetjük : minden háztulajdonos és minden fogyasztó is — adóvégrehajtója az államnak s csak az a különbség a hivatásos és a kényszeradóbe­hajtók között, hogy a hivatásosak fizetést kapnak azért, amit a kényszerből önkéntesek ingyen kötelesek elvégezni s különbség még az is, hogy a hivatalos végrehajtó a máséból veszi el azt, amit az állam követel, a muszáj­ból önkéntes adóvégrehajtó pedig a sajátjá­ból teljesiti az államkincstár követelését. Ed­dig a jövedelemből fizettük az adót, most a nem fizetett adó a jövedelem. Ebben az or­szágban mindenki az államnak keres, a ma­gántulajdonnak sokszor emlegetett szentsége is megtörik az adóbehajtás mai rendszerében. Hiába állt össze tőke, munka, hozzáértés és szorgalom s vetette meg nyugodt és szé­les ágyát generációk exisztenciájának, a mai idők súlya alatt a legnagyobb biztonsági koefficienssel méretezett oszlopok is roska­doznak s amit áldozatkészség s a hivatásnak és szépségnek szeretete halmozott össze, azt demolálják és szétviszik az adóvégrehajtók. Kronosz megette saját gyermekét s az adóbe­hajtás megeszi az adóalanyokat. Jól tudjuk, hogy adót kell fizetni, — de védelmezni kell 82 exisztenciát. is. Ezen a ponton a kérdés túlnő a Kass-kávéház egyéni tragédiáján, bár e« a tragikus bukás vesztesége a városnak is, vesztesége az idegenforgalmi érdeknek, vesz­tesége a városiasságnak s megtorpanása an­nak az életnek, amelyik szinnel, hangulattal, szórakoztatással s olykor eleven pezsgéssel is az egész város lüktető életének része volt. S mi szükség van arra, hogy széthurcolják azt, amit gazdasági rendeltetése parancsol össze? Mi szükség volt arra, hogy transz­ferálással ártsanak annak az üzemnek is, aminek vagyontárgyai szolgáltak a követelés fedezetéül ? Minden bútordarab többet ér a helyén, mint a helyéről elmozdítva. Az árve­rés érdekét nem szolgálta az a transzferálás, amelyik megakasztotta az üzémet, szétker­gette a vendégeket s igy az üzem ismeretlen utódjának érdekét is sérti. Lehet, hogy C a f é D e s z k, vagy Café Gerliczy lesz majd az uj kávéház cégére, de a szétkergetett ide­genek, a puszta fallal fogadott szállóvendé­gek, a megakasztott üzem, a megszakadt foly-. tonosság sem az utódnak, sem — közvetve, — a kincstárnak szolgálatot tenni nem fog­nak. Mi még gyerekkorunkban ott játszottunk a Kass telkén, ott állottunk az épülő falak mel­lett, a szemünk láttára állottak össze és hul­lottak szét a kávéházi asztaltársaságok s mé­gis nemcsak az ős törzsvendég bánatával ol­vassuk az árverési jegyzőkönyvbe foglalt nekrológot. A város veszteségét fájlaljuk, an­nak a nagyon kevés helynek egyikét, amelyik jobb időkben tisztaságot, kényelmet, nyugati modort s az európai igények európai kielégí­tését jelentette a város vendégei számára: Ezért nemcsak egyéni a veszteség, a város is vesztett ezzel az árveréssel s a városnak is törődni kell azzal, hogy a szegedi idegenfor­galomnak ez a jelentős tényezője ne hull­jon ki s ne csorbuljon meg a mostoha idők' mostoha viszonyai között. Francia akció Németország ellen Nemzetközi tanácskozások kezdődnek Párlsban — Izgalom Berlinben S tadapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bér­ől jelentik: A német sajtó élénken kom­mentálja azokat a párisi lapjelentéseket, hogy szeptember 18-án előzetes nemzetközi tanács­kozások lesznek Párisban a leszerelési konfe­rencia küszöbön álló uj ülésszakának előkészí­tése cél jából. A berlini lapok szerint uj francia aknamunka kezdődik Németország ellen és a franciák ugy látszik, a leszerelés valamennyi "ellenségét egy táborba akarják keríteni, hogy megakadályozzák a leszerelés megkezdését. Az uj francia propaganda célja nyilván az, — Ír­ják a berlini lapok —, hogy újból kompromit­tálják Németországot a világ előtt és a genfi népszövetségi közgyűlésen a jelek szerint a fő­téina a nemzetközi fegyverkezés ellenőrzés« lésii, még pedig abban a formában, hogy az el­lenőrzés éle elsősorban Németország elten irá­nyuljon. Tirolt és Karlnthiát védelmezi az osztrák kormány a horogkereszt ellen Koncentrációs táborokban helyezik el a nácivezéreket — Folytatfák a földalatti rémhirlerjeszfő propagandát — Nehéz helyzet Ausztriában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécs­ből jelentik: A legutóbbi napok eseményei kö­vetkeztében szerdán egy tiroli küldöttség je­lent meg D o 11 f u s s kancellárnál S t e i d 1 é­n e k, a tiroli közbiztonsági ügyek vezetőjével az élén. A küldöttség nevében Steidle arra kérte a kancellárt, hogy a kormánv létesítsen Tirolban koncen­trációs táborokat és itt helyezze el a nemzeti szocialisták vezetőit, mert enélkül a közbiztonságot nem lehet fenntartani. A küldöttség azt is kérte, hogy a kormány a törvényszéki fogházakat, elsősorban az inns­brucki fogházat helyezze katonai felügyelet alá. A küldöttségnek Dollfuss kancellár kijelentet­te, hogy a kérést az éjszaka összeülő minisz­tertanács elé fogja terjeszteni. Ez a miniszter­tanács fog intézkedni a Karinthiában teendő közbiztonsági intézkedésekről is. A nemzeti szocialisták elszántan folytatják földalatti propagandájukat és ujabban főleg álhirekkel igyekeznek nyugtalanságot kelteni. Szerdán az osztrák fővárosban azt a hirt ter­jesztették, hogy a kormány kényszerkölcsön kibocsátására készül. Természetesen ez a hir nem felel meg a valóságnak, de kétségtelenül nvugtalankodást keltett. A földalatti propa­gandával párhuzamosan igen nagv arányban folvik az embercsem­pészés Ausztriából Németországba. Főleg a munkanélküliek soraiból toborozzák ezeket az embereket, akiket különböző csem­pész-utakon és a Dunán juttatják át Németor­szágba, ahol a rohamosztagosokhoz hasonló ki­képzésben részesülnek. Az embercsempészéssel kapcsolatban szerdán Bécsben hat embert tar­tóztattak le. Az osztrák helyzet ismerőseit ezeken az ese­ményeken kívül, nagy mértékben nyugtalanít ja az a tény is, hogy a kormány kebelében nincsen meg a teljes együttérzés. A nemzeti szocializmussal szimpatizáló pa­rasztpárt azt követeli a kancellártól, hogy a nagvnémet pártokat is vonja be a kormánvzat­ba. Ezzel a kérelemmel szemben nemcsak a kancellár foglalt állást, hanem a kormány töb­bi tagja is, mert köztudomásu. hogv a nagynémet pártok Hitleristák és igv a kabinetbe való befogadásukkal tulaj­donképen a nemzeti szocialisták jutnának be a kormínvba. A Wiener Allgemeine Zeitung jelentése sze­rint Hofer. az innsbrucki fogházból megszök­tetett tiroli horogkeresztes vezér, Nürnbergben olyan kijelentést tett, hogy „rövid idő múlva gvőzelmesen tér visz­sza Tirolba". — Remélem, — mondotta Hofer —, hogy mi­ra térdsebem begyógyul, már elindulhatok. Ba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom