Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-25 / 46. szám

11. 25 Uri fehérnemüek, sfö Poüák Testvéreknél A törvényszék elrendelte Kelen Hugó szabadlábrahelyezését (A Délmagyarország munkatársától.) Kelen Hugó volt szegedi bankár ellen — mint isme­retes —, özv. dr. Szeless Józsefné feljelenté­sére régebben folyik eljárás. Az ügyészség az­zal vádolja Kelen Hugót, hogy 200 darab Sze­f ed-Csongrádi takarékpénztári részvényt, amely zeless József hagyatékában maradt, — dara­bonkint 172 pengős áron eladott, de a befolyt összeget, nem szolgáltatta ki Szeless Józsefné­nek. Ezért csalással vádolja az ügyészség, mert a vádirat szerint fondorlattal birta rá Szeless­nét, hogy a részvényeket adassa el. Ezenkívül hitelsértés büntette miatt is vádat emelt az i'gyészség. Az ügyben a szegedi törvényszék Vild-taná­csa pénteken tartotta meg a főtárgyalást. A vádlottat dr. Szivessv Lehel védte, a vádható­ságot dr. Kalmár Szilveszter képviselte. A főtárgyalás során számos tanút hallgatott ki a törvényszék. Többek között meghallgatta vitéz Vékes Sándor törvényszéki könyvszak­értőt, aki a bankház tönkremenésének részle­teit tárta fel, kimutatván azt, hogy a bankház 1929 végéig aktiv volt és csak 1930 áprilisi mér­legében mutatkozott először a passzivitás jele. Dr. Szivessv Lehel védő annak bizonyítására vállalkozott, hogy a Belvárosi Mozi rt. rész­vénypakettja, amelyből Kelen Hugó egyhatod részvénymennyiséggel rendelkezett, abban az időben még 80.000 pengő értéket képviselt és hogy az a 200 darab osztálysorsjáték is, amely a Kelen-bankház kontingense volt, 20.000 pen­gőt ért meg. A törvényszék a mozirészvények értékére vo­natkozólag kihallgatta Sugár Sándort, aki a részvények értékét igazolta. Ezután a törvényszék a főtárgyalást félbe­szakította és megkeresi a Pénzintézeti Közpon­tot, nyilatkozzék az osztálysors játék ériéke és átruházhatósága kérdésében. Dr. Szivessy védő kérte Kelen Hugó szabad­lábrahelyezését, mert a büntetés előrelátható­lag nem lehet nagyobb, mint anvnnvi időt a vádlott vizsgálati fogságban töltött és mert szökésétől tartani nem kell. Az ügvész elle­nezte a szabadlábrahelyezést. A torvényszék elrendelte a vádlott szabad­lábra helyezését, ami ellen az ügyész felfolya­modással élt a szegedi Ítélőtáblához és egyben kérte, hogy a törvényszék addig ne helyezze szabadlábra a vádlottat, amig a tábla nem dönt. A törvényszék ilyen értelemben határo­zott. 111 eázer oengö inségadlét feliek fte Szegeden 179 exer nenqtível kevesebbel a Iciveíelt Kasxegnél — Exer­néqysxáxan megtellebbexíélc ax adóletvefést (A Délmagvarország munkatársától.) Az idei inségjárulékot — mint ismeretes —. a iö­vedelmi, a társulati és a kereseti adó alapján vetették ki. Az inségadó kulcsát a jövedelmi és a társulati adó husz százalékában és a ke­reseti adóalap két százalékában állapította meg a kiadott kormányrendelet. A kivetett adót az érdekeltek három részletben fizethették meg. Az első részlet december 15, a második január 15 és a harmadik február 15-én vált esedékessé. Szegeden a három adónem után összesen 290 ezer pengő inségadót vetettek ki és arra szá­mítottak. hogy ebből az összegből 220.000 pen­(A Délmagyarország munkatársától.) A gáz­gvár budapesti igazgatóságának megbízottai a iövő hét elején Szegedre érkeznek, hogy alá­írják a belügyminiszteri jóváhagyással módo­sított gázgyári szerződést, amely valószínűleg március elején rendkívüli közgyűlés elé kerül. A módosított szerződés abban a pillanatban, amint azt a gázgyár képviselői aláírják, jog­erőssé válik és életbelép. Értesülésünk szerint a szerződésben megállapított összegeket a gáz­gyári érdekeltség a legrövidebb időn belül, ta­lárt már március elején kifizeti a városnak, de március elsején életbelépnek a szerződés­ben megállapított alacsonyabb áramegység­árak is. A magánháztartásokban elhasznált áram egy­ségárát a szerződés kilowattonkint 68 fillérről 1 -mm Könyvet cserélhet havi egy pengőért a DÉLMAGYARORSZÁG kölrsönkönyvlórában gő befolyik. Az adófizetés utolsó batárit' most múlt el és a városi adóhivatal összeállí­totta az eredménvkímutatást, amely nagy csa­lódást okozott. Kiderült, hogy inségndó címén mindössze 111.000 pengő folyt be, tehát 179.000 pengővel kevesebb a kivetett és 109.000 pengő­vel kevesebb a remélt ősszegnél. Ennek egvik oka az, hogv ezernéövszáz adózó megfelleb­bezte a kivetés». A fellebbezéseket a városi adó­hivatal most küldötte át a közigazgatási bi­zottsághoz, amelvnek adóügyi albizottsága rö­videsen megkezdi a fellebbezések tárgyalását. 60 fillérre szállítja le. a kisipari motórikus áramét 48 fillérről .TO fillérre, a magánháztar­tásokban elhasznált nappali áram egységárát pedig 35 fillérben állapítja meg a szerződés, amely jogot ad a fogyasztóknak az ilyen nappal! áramfogyasztást külön mérő kéttarifás villanyórák felszerelésére. A közgyűlés a gázgyári szerződés jóváha­gyásától feltételezetten annakidején elhatároz­ta a közvilágítás mepiavitását, amely most szintén időszerűvé válik. A mérnöki hivatal már összeállította az uj világítási térképet, amely szerint uj lámpát szerelnek fel a követ­kező helyeken: a Becsey-uccában, a Petres­ucca és a Kisteleki-ucca kereszteződésénél, a Gyöngytyuk-ucca és az ősz-ucca keresztező­désénél, az Üstökös-ucca é3 az Arva-ucca, a Francia-ucca és a Körtöltés-sor, az Oltvánvi­ucca és a Kisfaludi-ucca, a Vedres-ucca és a Csanádi-ucca. a Vásárhelyi-sugárut és a Gye­vi-sor kereszteződésénél, az ujszegedi tanító­képző Intézet előtti sarkon, fokozzák a körutak és a sugárutak világitását és jobb világítást kap a Rudolf-tér is. Ezt a tervezetet a mérnöki hivatal bemu­tatja a gázgyárnak, hogy az a szükséges sze­relési munkálatokat elvégeztethesse. STEKEL a beteg és az egészséges ember világnézetéről A budapesti Független Orvosanalitikusok hí­vására Pesten töltött két napot az egyesület bécsi vezetője, az aktiv pszichoanalitlkai iskola magala­pitója, dr. Wilhelm Stekel. Két előadásit tartott Bu­dapesten. Az első kizárólag orvosoknak szólt, a pszichoanalízis történelmi genézisét mutatva be Hypokrates görög orvostól a mai erőteljes tudo­mányig. Második előadását a közönségnek szánta Stekel. Cime: a beteg és egészséges ember világ­nézete. Teóriáját saját analitikai praxisának ese­teivel illusztrálta. A világ minden ember számára más képet mu­tat, mert a világ meglátásának, a meghatározója az érdeklődés — mondotta Stekel. Ennek az ér­deklődésnek első formájált a foglalkozás, a sze­xualitás és konstitúció faktorai szabjálk meg. A szabó a divat szempontjából állítja fel a maga vi­lágképét, a fetisista nem lát és nem keres mást. mint a saját szexualitása által meghatározott ru­hadarabot, a bicegő számontartja és mindig meg­látja a hozzá hasonlókat. Az érdeklődés tehát az „én"-nek a tulajdonságait, sőt annak teljes képét hordja magában és az affektus, — az érzelem —, az érdeklődés magva az, amely a világnézetet be­folyásolja. Az afféktusnak ez a szerepe néha any­nyira döntő, hogy a látás zavarait is előidézheti. A beteges világnézet kialakulását számos példá­val illusztrálta Stekel, melyek körül álljon itt kettő Egy fiatal asszony — három gyermek anyja —, férje halála után fogadalmat tesz, hogy éle­tét egyedül gyermekei nevelésének szenteli. Ké­rőit valóban elutasítja, azonban rövid idő multán, a legcseikélyebb szervi elváltozás nélkül egészen sajátos látási zavarai keletkeznek. Otthonában, a maga által kijelölt szűk körben tökéletesen lát és teljesifi munkáját. Amint azonban kilép az uccá­ra, látása megzavarodik, eltűnik előle minden, mindaz, ami szándékától eltérf'hetné —, a vágyak erőszakos irányításának eredményeiként. Másik példa. Egy igen vallásos és erkölcsös parasztcsaládból származó fiatalember szintén egészen speciális látási zavarokkal került analiti­kai kezelésre. A zavar csupán képekre Irányult, semmiféle festményt, fényképet nem lát. A kezelés folyamán orvosa utasítására sokat jár muzeom­ba anélkül, hogy ott bármit Is látna. E«y napon egy ilyen látogatás alkalmával két kéz Jelenik meg a levegőben. A kép lassan kialakul, a kezek kőzött megjelenik egy női fej, majd az egész «lak és végül a kéz tulajdonosa: egy fiatal férfi A festmény, amely előtt állott, egy hollandi leánvt ábrázolt, akit egy fiatal legény átölelve tartott. Ekkor hirtelen eszébe jutott a gyermekkori él­mény, tudatossá vált előtte egy kép, amely anyját ábrázolta, akit gyakran látott Ilyen helyzetben. A szigorú tradíció nemcsak érit az egy képet sem­misítette meg, hanem az egész képzelőerőt szét­rombolta. Teljesült a nttsdhel mondás: „Tch habe es getan, sagt mein GedSchtmis, leli will es nieht getan habén, sagt mein Stolz." Láttam, szól az emlékezet, de nem akarom tudni, mondja az er­kölcs. fis a kényszerítő akarat képtelenséggé in­karn álődik. Minden ember saját lelkének" szemüvegén át nézi a világot és természetes, ftogy ft kép min­denkinél más. A világnézet nem általános és In­tellektuális konstrukció, — mondja Stekel —, ha­nem az embernek Irgegvénibb érzéssel teli beállí­tottsága. Intellektus utján világképet kapni nem lehet, mint ahogy a meggyőződés sem, — amely a világnézet egyik eleme — az intellektus utján születik. Előadását azzal fejezte be Stekel, hogy az ér­deklődés, tehát a világnézet is természetszerűleg egyoldalú, de az egészséges ember kételkedik az affektus, a lelki szemüveg helyességéfoen s a két­ség és kritika erejével megteremti a haladást. Stekel nemcsak a tudomány nagy munkása, hanem életművész is, aki a haladás mindig széle­sedő horizontjában megfogja az életet, mindent, ami örömet ad és ezzeÁ szellemének, munkájának frisseségét biztosítja. Költő és lelkes zenész, sportember és természetbarát. Plasztikusan meg­formálja mindazt, amit praxisából és teóriájából leszűrt. Patzaner Márta. Hungária niGtrAgsra llFt^™7' NAGY ALBERT fOszerker*sk«d«iiél( Valéria Mr, Paprlka-piao. Nárdus elselén életbeléonak az alacsonyabb villanyegysögárak A város rövidesen megkapja a gázgyári pénzt — Meqfavilfák az uccaf világítási

Next

/
Oldalképek
Tartalom