Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

SZEGED. SzerketzUMg: Somogyi ucoa 22.1.cm. Teleion: 23»33.^Kladóhlvalal, IcdldOnkanyTtAr «s legytrodo Aradi uoca S. Telefont I3-06. * Nyomda : I.Mw Llrót ncca (O. Telefon r 20-34. T6v»rnl1 ét levélcím • Dtlmaoyarom4g ««eged Vasárnap, 1933 január 22 Ara 24 fillér IX. évfolyam,18. »2. tLUHZtlt-5- navonlA vidéken é« Budapesten 3-ÖO, 0*40 pengd ^ Bqye* izim Ara hélkn»­nap ÍO, va«ér< é>* llnnepnap 2-4 tni. Hir­detések felvétele ««rifa »«erlnl. Mrqle­Irnlk hftll ir<véfelével n»n»nia reqqe Háztulajdonosok az inségmunkén Firenzében élt századokkal ezelőtt egy borbély, aki feljegyezte, hogy borotválkozás közben vendégei miről beszélgettek vele. Ezek a feljegyzések őszintébben, leplezetle­nebből és valóságosabban takarják fel a ré­gen eltűnt kort, mint történetírók és mono­gráfiák százai. Néha egyetlen adalék jobban rávilágít egész korra, mint a tudomány mü­velőnek minden szorgalma és fáradhatatlan­sága együttvéve. Pársoros beszélgetést jegyzünk fel a tör­ténelem számára. Idő: jelenkor, színhely*. Szeged, szereplők: e sorok kopogtatója és egy inségmunkás. — Hát István bácsi, maga is? — Bizony Uram, a nincsetlenség rávitt er­re is. — De legalább van mit enni a családnak. — Nem eszik uram, a család ebből sem­mit. — Hát atyámfia, miért dolgozik, — hang­zik el a csudálkozó kérdés. — Éhen nem halunk, amig népkonyha van, ez a kis napszám arra kell, hogy össze­kuporgassuk a garast a városnak — haszon­bérhátralékra. Szobrot, szobrot az ismeretlen haszonbér­fizetőnek, aki elmegy inségmunkára, nem azért, hogy megkeresse a házbért, vagy megkeresse a pipára valót — kell a pipa na­gyon, hogy elfelejtesse a népkonyhai koszt izét, — hanem azért, hogy a városnak fizet­ni tudja a haszonbért. S ezt a szobrot, leg­alább ólombetűkből, fel kell emelnünk, mert, ahogy a beszélgetés nyomán meggyőződ­tünk róla: az eset nem egyedülálló, nem kevesen vannak egyedül a Somogyi-telepen, akik inségmunkával keresik meg azt a pár pengős haszonbért, amelyet telkük után a városnak kötelesek fizetni. S a felállítandó szobornak a gondolatainkon keresztül húzó­dó árnyékában nekünk két kérdésre kell gon­dolnunk; Ezt a szociálpolitikát, ezt a szociális belá­tást, a társadalmi jótékonyságnak ezt a mód­ját uralta a város az utolsó évtizedekben, amelyik kivitte a nyomorba, a szegénységbe, a sötétségbe, a kulturátlanságba a város la­kóinak ezreit, mert a városban bent őket, akik építkezni akartak, házhelyekkel ellátni nem akartak. Inkább várost építettek a lege­lőn, varost — ne grtnyolj Római — várost közmüvek nélkül, várost utak, vízvezeték, világítás, a közegészségügynek és köztiszta­ságnak egyetlen intézménye nélkül, csak azért, mert — nem egyszer hallottuk: — igy akartak küzdeni a kommunizmus ellen. A kommunizmus elleni harcot feltétlenül he­lyeseljük, de csak akkor, ha a harc eszközei a harc célját szolgálják. Háztulajdonossá, ingatlantulajdonossá kell tenni a földnélkü­lieket, ^— mondották, mert akinek háza van, azt már eltéphetetlen szálak fűzik a magán­tulajdon megvédéséhez s a mai társadalmi rend alapjaihoz. Ez volt a program s hogy valósult meg? A Somogyi-telep lakói közül csak inségmunkával tudják megkeresni azo­kat a filléreket, amelyek őket a magántulaj­don intézményéhez fűzik. Szörnyű elégedet­lenség szánt végig ezeknek a szegény embe­reknek lelkén, — a város hiába áldozott a telepre mindig többet annál, mint amennyit áldozhatott volna, a hiányzó közmüveket a régi libalegelőre varázsolni nem tudta « nem tudta pótolni a városiasság lényegét még a városiasság szegényes kulisszáival sem. Ahelyett, hogy a városban benttartották vol­na azt a háztulajdon utáni csillapíthatatlan éhséget, ami szerencsétlen helyen, szeren­csétlen körülmények között szerencsétlen gondolat megvalósulásaként a Tisza előbb­utóbbi árjának áldozatul dobva felépítette a szegénységnek és nélkülözésnek városrészét, — mint a leprásokat, — kivitték őket a vá­rosból, amivel eltiltották őket a közmüvek­től s elég volt a gazdasági depresszió ahhoz, hogy a szegénységükben elmerüljenek. És most nagyon sokan inségmunkára járnak kö­zülük, hogy fizetni tudják a pár pengős te­lekbért s a városnak visszaszolgáltassák azt, amit inségmunka-napszámban a város nekik kifizet. S a másik gondolat, amit a szobor talapza­tára szeretnénk vésni, azt követeli: boruljatok le a kötelességtudásnak s a kötelességtelje­sitésnek e hősi példái előtt. A Somogyi-te­lepi „háziúr", aki elmegy havat lapátolni, hogy megadhassa a városnak azt, ami a vá­rosé, a tanya! Haszonbérlő, aK urtaí szikéi, hogy haszonbérhátraléka miatt ne tegyék családjával együtt földönfutóvá, a maikor szegedi szobrának lehetnének m o d e 1 j e i. Mit érdemelnek azok az emberek, akik — a tanyán nyolcvan fillér napszám mel­lett étlen-szomjan dolgoznak ebben a csata­kos télben, hogy fizetni tudják a városnak a haszonbért? Mit érdemelnének törődésben, gondoskodásban, ajnározó szeretetben, a se­gitő akarat leleményességében és fáradhatat­lanságában ezek a szegény emberek, akikben már csak a kötelességtudás fáklyája lobog s hajtja őket dolgozni nem magukért, hanem a városért. A városért, amelytől ők egy darab puszta földet kaptak s egy hólapátot, hogy most meg tudják keresni a meztelen föld bé­rét. Mindenkinek külön meg kellene fogni a kezét s meg kellene köszönni, hogy ebben a sötét korban a kötelességtudásnaK és köte­lességteljesitésnek fáklyáját emelik magasra s a jobb jövő fényét hintik szét, az éhség barrikádjainak hősei, sápadt arcukat a nap felé fordítva s kigyúlt homlokuk köre csa­varva a nélkülözések töviskoszoruját: Angol-amerikai konferencia Washingtonban Stimson Aladla az amerikai kormánu meghívását az angol naggköfetnek (Budapesti tudósítónk felefanjelentése.) Was­hingtonból jelentik: Stimson külügyi államtit­kár ina délután hivatalosan átnyújtotta An­glia nagykövetének az amerikai kormány meg­hívását, bogy Anglia kűidjdri megbízottat Washingtonba a hadi adósságok kérdésének megvitatására. Stimson közölte azt is^ hogy Roosevelt szieretné, ha az amgol delegátusok mielőbb megjelennének Washingtonban és a vámtarifa kérdését is megvitatnák. n román és a szerb király találkozója Sinafában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bu­karestből jelentik: Szombaton este összeállí­tották Sándor jugoszláv király sinajai látoga­tásának részletes programját. A szerb királyi pár hétfőn délelőtt érkezik Sinajába, ahol a király és a kormány tagjai fogadják. Délben ünnepi ebéd lesz. A jugoszláv királyi pár négy napig marad Romániában. Asz orossz fagyfiullátn elérte asz orsszág fiatárút Sátoralfauf&el-yen szombaton este 16 foltos tyldeq volt — A Du­nántúlon tovább tartanak a Qóvi&arok, a közlekedés teljesen megbénult Budapest, január 21. Az erős hófúvások majdnem az egész Dunántul területén megbé­nították a közlekedést. Ugy a vasúti forgalom, mint az autóbusz, autó és kocsiforgalom a Du­nántul nagyrészén szünetel. A vonatforgalom szünetel: Pápa—Szombathely, Szombathely— Csorna, Szombathely—Ruma, Szombathely— Rohonc, Kőszeg—Szombathely, Sárvár—Rép­cevis, Pápa—Csorna, Pápa—Veszprém—Var­sány, Zirc—Veszprém külsőpályaudvar. Tűrje —Balatonszentgyörgy, Celldömölk—Zalaeger­szeg, Körmend—Pinkamindszent, Sárvár—Za­laber, Zalaegerszeg—Zalalövővonalakon. Hó­akadályok vannak Győr—Hegyeshalom, Ko­márom—Székesfehérvár, Székesfehérvár—Mu­rakeresztur, Börgönd—Tapolca között. A du­nántuli vonalak nagy részéről még mindig ha­vazást jelentenek, ugy, hogy az elzárt vonalak felszabadítását teljes erővel még nem lehe­tett megkezdeni. (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.-) Az éjszakai órákban a Dunántulon változatlanul tartanak a hózivatarok. Sárvá­ron három személyvonat rekedt meg, ame­lyeknek 250 utasáról ugy gondoskodtak, hogy a várótermekben helyezték el őket Azokon a vcnalakon, ahol fenntartják a forgalmat, két mozdonyt kapcsolnak a szerelvények elé, d" a közlekedés igy is csak a legnagvobb nehézség­gel folytatható. Sátoraljaújhelyről jelentik: Az Oroszország felől áramló hideg ma este elérte a magyar határt. Sátoraljaújhelyen este fél 9-kor —16 fokra szállt le a hőmérő. Viharos orkán tombol, az országutak forgalma megbénult. Budapesten egész nap havazott, de a forgalmat seholsem akadályozta. Morvaországból és a Felvidékről is nagy hóviharokat jelentenek. A töbhméteres hó miatt nem közlekednek a Pozsonyból in­duló autóbuszok. Az állandóan tomboló vihar miatt az országutakra kiküldött munkáscsa­patok nem tudnak előbbre iutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom