Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-13 / 259. szám

XI. 13 kfiünő! im vámtarifáját ötven százaés vele szemben az összes zá sokat megszünteti, gy ilyen kezdeményezéssel? El>gv minden alattomos vádasímben egy csapásra megszünazt, hogy a politikai élét elsnek. mert hiszen ajnit ajánitódállamra egyformán érvé-' zág nem térhetne ki a javasszen megszüntetné osztrák ag:lajdonképpen csak az általa eket váltaná valóra. A" többi ahol a gazdasági körök már annak az eredménytelen tár(ppenugy érzik a válságot, körök rokonszenvét tudnánk yar javaslat iránt. Ezt a teregves vámtételek bedobásáii és kontingentálások renditreminálni. Végezetül pedig ést lehetne adni vele a meg•lmi forgalomnak, amelyet ók és gazdasági csodadoktoal nem lehetett életre galvaTtl^lFA iz összes Iceméoyfdk IzelAnnynq kPresltedBKnf' 3. *z. Alatt. - Telefon 2Ö~18 tam meg. Talpon e tör*s ára 20 om részére a még el nem szállított januárban 2 korongot vettem kb. ® pengőért! Én is Jól jártam, mer' jmentettem 2 ssegedi értékat s -* *eáU« volta mtatt, hanem lnk.1t" hogy megtudhassam e szürke nyéf ¡an « fakoPoncok évgyűrűiből. I1" Ktö korongon 102 évgyűrűt leli* Ma Terézia pedig 1780-ban ha,t f meginduUta e/őrt, seerint a Kállay.Iige* öreg nyárfái rermészetes uton sarjadztak, n«n> Valószínűnek tartja, hogy régebompja ttt Is járta a v vizeket fJ ültetett volna, akkor fa tiszteletUra néznünk, mert Szeged mindi? 1 a fásítás, erdősítés terén Is. * •égi tevékenysége érdeme akkor rnenlumának megőrzése: kötele«^'' meg a magyar nemzeti kultúra I hatvanadik születésnapján az onfelhívást? Jnvenili». . K nqáh, selqemnadrágoh I ResztyUsnél, KlaazAl tér 8. 31rl ftrcipő javítás l . . . SO fillér . . . 150 fillér Javítóüzem sugárul 29. DTS KIRÁLY églőben l)-u. [Deák Fjerenc-u. sarok) ónák kenyérrel 40 fillér B1 9 órakor friss osapolásu - Kitűnő borok stb., stb. XAL vendéglős zorositó iroiámat 16. sz. ¿»Iá (Dreher ) helye^íem ÁtTelefon 13—63 1» közönség kényelmére ütőtoii a Ä' XI. 13 A iövő héten mégis megindul a szükségmunka Megérkezett az államsegély — (ele (A Délmagyarország munkatársától.') Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági tag, mint ismeretes, interpellációt intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, akitől azt kérdezte, hogy mi az oka annak, hogy az inségmunkák még nem indultak meg, noha azt már a különböző bizottságok, a kisgyűlés és a közgyűlés is elhatározta. A polgármester azt válaszolta Lájer Dezsőnek, hogy az inségmunkák megindítását nem kötötték dátumhoz, különben sem lehetne megindítani a munkát, mert a városnak még nincs meg rá a fedezete, az államtól kiutalt 80 ezer pengő sem érkezett még meg. Szombaton azután váratlanul fordulat állt be az inségmunkák megkezdése ügyében. Megérkezett ugyanis a 80 ezer pengős államsegély — jele, 40 ezer pengő, ami elegendő az inségmunkák megindításához. A műszaki bizottság már megállapította az inségmunkák sorrendjét. Először a Rendezőpályaudvar előtti mocsaras részt csapolják le és hozzák rendbe, azután következik a Gedó előtti vizállásos terület kiszárítása és feltöltése, a felsőtiszaparti homokrakodó' elkészítése, majd a Rudolf-tér rendezése következik. Az inségmunkák megindítása most már csak napok kérdése. Valószínű, hogy már a jövő héten többszáz munkást alkalmaznak az uccák planirozási munkálatainál. A csempészek birodalmából A román határon társaság alakult, amely biztosítja a caempészek portékáját a fináncok ellen és »üzletfeleinek" rendes kötvényeket szolgáltat ki... Tátraszéplak, 1932 október Amerikában, a gangsterek birodalmában, amelynek feje, A1 Capone most a fegyházból intézi hatalmas vállalkozáséinak ügyes-bajos dolgait, mindenütt meg vannak a m.aguk összeköttetéseik és sajnos hova-tovább Európában is be fog következni az az idő, amikor hatóságoknak és rendőrségeknek komolyan kell számolniok azzal, hogy az amerikai példa itt is ragadós lesz. Szerencsére, nem tartunk még ott, hogy az amerikaihoz hasonló állapotokkal kelljen számolnunk, azonban az alvilág már nálunk is az amerikaihoz hasonló módon teremti meg a maga szerevezteit. A különböző kiviteli és behozatali tilalmaik, az egyes országok szigorú vámügyi izen'^etfi a csempészetet a legjövedelmezőbb alvilági üzletté tették, vagyonok vándorolnak egyes országból a másikba ismeretien utakon és módon és a csempészeiknek ma már valóságos nemzetközi szervezetük van, olyan, amely központi vezetés alatt áll és amely igen jelentős dividendát fizet a csempészüzletek vállalkozóinak. Jó üzlet a csempészkereskedelem, legyen a portéka akár valuta, akár pedig olyan áru, aminek behozatalát egyik, vagy másik ország szigorú és magas vámokkal igyekszik megakadályozni. A csempészeknek pedig nagy előnyük itt az, íiogy: büntetlenséget biztosítanak maguknak. mihelyst elhagy iák az országok1 határait. Egyik orszüg se bünteti azt, akli árut csempész ki a másik országba — hacsak nem kiviteli tilalom alatt álló áruról van szó — és egyik ország se bünteti azt a csempészt, aki a szomszéd országból bármilyen nagy mennyiségű valutát is sibol át hozzá. ÓVÁSI 28S I Egyes egyének visszaélnek világhírű márkánk, a mindenki állal használt és előnyeiről ismert SIDOL FÉMTISZTITÓ nevével és egy «i'ánv minőségű anyagól kimérve „ SI0QLH0Z hasonló dobozokban. „SIDOL" „¿v alatt árusítanak \ „SlDOr csahls védlegiittnhKel zöld mezőien nlros Korong a „SíDoi- szóval valódi, utasMso^ tehát salát érdeKében m!nden utánzatot Xl^ f , A „SIDOL* '• h»wh«Utban rendkívül gazdaságos, le,hf1, ° Jp s 6, a fémeknek ragyoflo. tartós tén„t nd> g M utlalt nci» mafla Hl» GÖTZl LIPÓT „S1D0L veíífKarnifekek , gyára tt. Budapas*, ¥11., Cíerel-u. 14. wmm Hogy milyen jövedelmező és nagyszerű üzlet a csempészkereskedelem, azt most láttam, amikor őszi pihenésemre a Magas Tátrának erre a páratlanul szép helyére, Tátraszéplakra jöttem fel. Bécsből indultam útnak és vasúton tettem meg az utat Poprádfelkáig, hogy onnan aztán a tátrai villamos karcsú kocsiján jussak el egészen a széplaki szanatóriumba. Pozsony után elegáns ur szállott a fülkémbe, gondosan vasalt, jól szabott ruha feszült a testén, a mellényének zsebéből aranylánc kandikált ki és gyüriis szivarra gyújtott rá az étkezőkocsiban. Vonaton az ember hamar ismerkedik és ismeretlen útitársam is közlékeny volt velem szemben. Elmondotta, hogy Kassára utazik, onnan aztán a román batár felé folytatja az útját. Ugy látszik, hogy megnyerhettem a bizalmát mert Zsolna felé már üzleti titkokat is bizott rám, sőt ajánlatot tett, hogy jövedelmező vállalkozásához társuljak be ezerötszáz dollárral. Mindenesetre meghallgatttam az ajánlatot, amely bevilágít abba a világba, amelyben a csempészek élnek. Aknaszlatinából kereskedelmi gócpont lesz.., Útitársain elmesélte, hogy a román határon hihetetlenül kifejlődött a esempészkereskedelem. Az oka ennek az, hogy a román beviteli vámok igen magasak. Különösen textilárunál Az a szövet, amelv például Csehszlovákiába száz koronába, Mrgvarországon húsz pengőbe kerül, odaát százhatvan koronáért vagy pedig harminckét pengőért cseirél gazdát. Ugyanilyen az arány selyemnél, cukornál, gyufánál, cinönéi. kalapnál, frankkávénál és ezer más portékánál Is. A csempészet tehát jó üzlet és ennek köszönheti az egykor jelentéktelen Aknaszlatina, hogv Idők során valóságos kereskedelmi góononttá fejlődött. 'A csempészkereskedelem központja ugyanis itt van. Aknaszlatinát keskeny híd választó el csak Máramarosszigettől, amely a Tisza tulső oldalán, már „Romániában" fekszik. A falu voltaképpen két részből áll: fent a hegven, egvm ásnak dülő ki viskókban laknak a bányamunkások, lent a vőlsvben terül el maga a kis falu, fából összerótt düledező házaival. Ezek a hgzak azonban most nagy érthet reprezentálnak alacsony szobáikban mindenfele j^tt kereskedő'helyezik el a portékáikat és Aknaszlatinán min dent a világon lehet kapni: finom szövetet és selv met éppenugv. mint szőrmét, parfömöt, kölni vizet, cipötalpat, cukrot, vagy gyufát. Hogyan bonyolítják le „ cscmpészforgalmat? És jönnek a kereskedők, alkalmi árusok" *T>f kulánisok Máramarosszigetrft^ Nagvszöllfisről llusztról. Csemovicból. Bul{aj^stt)ö] ' ¿s Romi nia minden részéből. Elmennek az üzletekbe kiválasztják a portékát. Előlege adnak és megad iák art a maramarosszigeti cimeti ahova a porté kát haza kel szállítani. Infom,ációVal is szolgál nsk: megneveznek olyan, a2 eiadó előtt ismer' máramarosszigeti embert, akihez az eladónak bizal T-nn. Re>gg' im m re azt ¿ént. Mindig divjfos, s Jthes Mindig a legfőbb minőség Soha nem drága " Lusztig Imre mm habátta, harlsnydla Széchenyi,*tér 2., Tisza-szálló mellett. sem az eladó, sem a vevő nem foglalkozik csempészettel. Erre külön szervezet alakult, ez végzi a szállítást Ez a szervezt: a csempészek szervezete valóságos gyűjtő-állomást tart fenn Aknaszlatinán, erre a gyűjtő-állomásra szállítják az eledók a portékát, mindenkor rendes számlával, mert a vevő a számlázott összeg tiz százalékát fizeti szállítási dij cimén. Biztosítás a fináncok ellen. Itt kapcsolódik be aztán az üzlett • sitó-társaság". Erről azt mesélte infoi — Mi a számlaösszeg három percei biztosítási dij cimén, de ezt az összege' vő, hanem a „szállító" fizeti. Rendes Vtunk kl, ez a kötvény huszonnégy órái' vényben, a szállitás huszonnégy óra ai t ne tént meg. a kötlevél érvényét veszti \ összegét a vevőtől mi inkasszáljuk, e az eladótól kapunk két százalék jutal sen öt percentet keresünk, a vevő nélkül. Az öt százalékból két percent tőtársaink" jutalmazására, fél perce a rezsi, bevételünk fele tehát tisztám Eddig egyetlen egyszer fordult elő, h : 1», tént de ekkor is harmadnapra „viss portéka. Ha kedve van társulni az űzi v el Aknaszlatinára, ott a helyszínen t hatja uraságod a helyzetet, őszintén azért van szükségem pénzes társra, ír tet bővíteni szeretném és ehhez van s. forgótőkére. * Poprádon elváltunk egymástól, én - i hogy gondolkozom az ajánlat felett rek rá. Ezúton kérek elnézést kedve tói, hogy neim jelentkeztem Aknaszlafi nagy kedvem az üzlethez... Most megnyílt női ruha dlvaf terme nccal, estélyi .tb. ru h Ak, valamint pongyolák, pl, legnjabb divat szerint, csinosin. ízlésesen s rr készölnek. WEISZ IBOLYA, Mars tér 17. i i. •MW | I I Bukarest uccáin nem ti de is magyarul beszélni Bukarest, november 12. A csütörtök es; tetések óta az uccákon nyugtalan e ,.eo íangulat. Az Univerzul lázító cikkeivt szítja a hangulatot ^ magyarok ellen. | kon nem tanácsos magyarul beszélne ' éttermeket külön rendőrőrjárat őr csendőr járőrök is cirkálnak a váró: Téli harisnyák, keztyük" á nemileli SíffiSl Káldor «-• WIESNERBUTOR 'f' ' ' "*"*"* - -|.r. 1JUT- I .T-Orj'-Ajl • . . • * ~ GRANITC SZAGTALAN, a leqi; legolcsóbb habarcs és^elontUm vízhatlan «a fagyá» ÍS ?f kövei én falazatot c»ah;;GranlloI« ha érhetünk eL - H%\r • "y : vízbe 5 kllograinffl <5 °> »Granllol" I 1 „s „Vnlat"K 55 i , i £ i Ge «dB I gozik. Meglepetés H 'Kl M1 i • Ca