Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1932-10-18 / 238. szám
Jl 1» A negyvenéves Dugonics-Társaság (A Délmaggarország munkatársától.) A Dugonics-Társaság vasárnap ünnepelte fennállásának negyvenesztendős fordulóját. A muznum olvasó:e; mében gyülekeztek a tagok a közgyűlésre, amely 11 órakor kezdődött Dr. SzaIng József azokról emlékezett meg, akik a társaság alapját megteremtették, majd a halottakat parentálta el: Dézsl Lajos egyetemi tanárt és gróf Klebelsberg Kunót. Ezután megtartották a választásokat. Egyhangúlag megválasztották tiszteleti tagnak: Homor Istvánt és Móra Istvánt, alelnöknek: dr. Tonelli Sándort, rendes tagoknak: dr. Mészöly Gedeont, dr. lvőny\ Bélát, Magyar (.ászlót, Kutasl Ödönt és Berezeli Anzelm Károlyt, igazgatósági tagnak: Czeizel Jánost, igazgatósági póttagnak: dr. Buday Árpádot és Tihanyi Bélát. A rendkívüli közgyűlésen résztvevő tagok ezután kivonultak a Dugonics-téri Dugonicsóborhoz, ahol dr. Tonelli Sándor a következő szavak kíséretében helyezte el a társaság csokrát a szobor talapzatára: — öreg pap, akinek ércbe öntött alakja agy néma bölcs nyugalmával tekint b reánk, fogadd rólad nevezett társaság hódolatát, öreg pap, te nem tudod, bogy mi voltál nekünk. De talán nem tudják egészen azok sem, akik az irodalomtörténetet tudomány formájában művelik és iránvok, iskolák,, rendszerek szerint skatulyázzák el a költők és Írók fantáziájának termékeit. A skatulyázás nyelve szerint, te a magyaros iskolának voltál a müvelője. Az élet nyelve szerint egy vigasztalan korban te képviselted a magyarságot és ma. gyar voltál és magyar akartál lenni^ mikor a többiek halott klasszikusoknál keresgettek példa után. Neked erre nem volt szükséged. Te Itt jártad a szegedi uccákat, a váralját* az alsó- és felsővárosi és ha tenyeredet belemeritetted a Tisza vizébe, magyar aranyat mostál kl fövényéből és ha lehajoltál a szegedi utaknak az Alföld napjától izzó homokjába, csillogó magyar gyémántszemeket találtál benne Miként a bus magyar életnek egy másik nagy halottja, akit tegnap íemettünk, te is az Alföld lelkét, a magyar lelket kerested és adatott néked, hogy meg Is találjad. Délután felolvasó ülést tartottak a városháza közgyűlési termében zsúfolt padsorok előtt Dr. Szalay József elnöki megnyitóiában a következőket mondotta: — Ebben a hónapban van negyvenéves fordutoJi, hogy a Dugonics-Társaság megalakult. A négy évtizeddel ezelőtt a magyar kultura tengerére t-ocsájtott hajócska vitorláit kedvező szelek dagasztották; hála az azóta elpihent kormányosok bölcsességének, eddigi ulja elatt sem szir'be nem ü'között, *wn zátonyra nem futott Ez annak II körülménynek is köszönhető, hogy mindenkor liü maradt Dugonics Andrásnak a vezérzászlón ragyogó nevéhez. Ez a név minden alapszabálytál ékesebben szóló programi Dugonies Andráa Uorzervativ volt, amikor fáradhatatlanul bányásza a magyar lélek ősi szépségeit és haladó szeliemii, amikor művelődésünk öntudatos eéljává »vatta ezeknek a hagyományos kincseknek a magyar Írással való forgalombahozatalát. Szorgos magveié.,ét dus áldás koronázta; az övé és a vele egyidejűleg működött Gvadánvi Józsefé az érdem, hogy a rájtik következő irói nemzedék már :/es magvar kenyeret szeghetett irodalmunk aszl.ilára. A társaság cselekvéseinek az ö elgondoláshoz kell igazodni: ápolni a hagyományt a ettől erfisódötten munkálni a jövőt. Ez a dugonlcsi iránytű, mely nemcsak a társaságot kötelezi, hanem vállalhatja az egész magyar irodalom. — A Dugonics-Társaság sohasem akart külön irodalmat művelni vagy elkülönző irodalompolitikái folytatni önállósága megelégedett azzal.hogy •» szegedi főid Mjrito* zamatával ízesítse a magyar irodalmat. Ez a szegedi fűszer illatozik a Mikszáth. Gárdonyi. Sebők. Lípcsev, Pósa, Szabados, t'llaki. Nagy Sándor. Békefi, Balassa, Kisteleki. Móra István, Tömörkény, Cserxy. Kun József, Milkó Izidor, Szabó Ferenc. Sas Ede, Móricz Pál ,'s Szávay Gyula írásaiban. Boldogitó bizonyságunk a Juhász Gyula, Szigethv Vilmos, Teresc-ény György és Móra Ferenc müvei, hogy a szegedi za.uotot ar irodalmi közvélemény szívesen vállalja t a romlatlan ínyü olvasóközönség élvezi. Lampel-Heg vi kititf-sii vitt 1 Fogatom a hölgyek közitt.; Kitilt áru mesebeli, 1 Ha gfftrtéfa „Lampel-Hegyi" | aso Mt-szivitttu tHiia 1 „lantéi *» Hinl" Ifir. — Alapszabályaink a szépirodalom mellett a különböző tudományágak művelését s a művészeti Ismeretek terjesztését Is a társaság feladatává teszik. Az előbbi az egyetemünk tanárai sorából, sz utóbbi a városunk mflvészei közül választott tagjaink közreműködésével vett lendületet. És ha végig lapozzuk közel harmincéves vendégkönyvünket. abban az országos nevek egész sorozatát találjuk. A sok közül Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Szabolcska Mihály. Ady Endre, Ábrányi Emil, Bársony István, Herczeg Ferenc, Pékár Gyula, Gulácsy Irén, Berde Mária, Lampérth GéFarkas Imre, Lörinczy György. Vikár Béla szépírók, Ballagi Aladár, Hermán Ottó, Cholnoky Jenő, Ferenczi Zoltán, Lázár Béla. Prőhle Vilmos, Rexa Dezső, Eöttevényi Nagy Olivér, a Londonban működött Torday Emil tudósok, Sétala Emil, a finn követ, Glattfelder Gyula- püspök s a tegnap nagy fájdalmunkra eltemetett gróf Klebelsberg Kuno miniszter tisztelték meg előadó asztalunkat — Negyven év nem hosszú idő valamely társaság életében, annál számbavehetőbb időmúlás azonban a szűkre szabott emberi életben. Örömmel állapítjuk meg, hogy a társaságnak alaplerakása körül fáradozók közül Csonka Ferenc, Lőw Immánuel, Bartos Fülöp, Móra István és Szávay Gyula ma ls testi és szellemi frissesség birtokában művelik tudományszakukat s sz trodalmst — Városunk hatósága és közönsége sz első megmozdulástól kezdve nemcsak megtisztelő figyelemmel kísérte a társaság működését hanem anyagilag is támogatta nemes céljai megvalósítását Az általános gazdasági leromlás az oka, hogy a Üt év előtti leggazdagabb vidéki irodalmi tárvaság anyagi eszközei megfogyatkoztak s különösen a pályadijak kitűzése s a kiadványok megjelentetése körül nem fejtheti ki a mult idők mozgékonyságát. Hangosan hirdetem azonban, hogy es kedvűnket nem szegi, inkább arra sarkantyúz, hogy ínnál mélyrehatóbb munkássággal s s színvonal megőrzésével, sőt fokozásával szolgáljuk vissza a társaság iránti rokonérzést Tudatában vagyunk annak, hogy fnaéges Időkben kátsseres kötelesség a kultura ápoláss, az ideálizmus szent lángjának szitása. Lelkiismeretes számvetés alapján merjük állítani, hogy eddig hűséges tanítványai voltnak a Dugonics András gondolatainak és él beonűnk a készség, hogy jövőre is azok maradunk. Dr. Banner János főtitkár a társaság történetét ismertette. A «Szegedi Híradós tetette fel a megalakítás eszméjét, 1892-ben meg. alakult a társaság. Az első nyilvános ülésen Lázár Gvörgy polgármes'er elnökólt • főtitkár Békefi Antal volt A főtitkár végül dr. Szalay József 15 esztendős munkásságáról emlékezett meg. Dr. Bibó István Dugonics Andrásról írott tanulmányából dr. Szalay József olvasott fel részleteket Móra Ferenc a társaság első főtitkáráról, Békefi Antalról Irt nagyhatású megemlékezést, amelyet dr. Lugosi Döme olvasott fel c be. teg Móra helyett HtreR X fjC Kedd. Itóm. kath. Lukács ev. Pro«. ' Lukács. A nap Icái 6 Örs 23 nerckor, nyugszik 17 óra 07 perckor. Somogyi-könyvtár köznapokon délelőtt 10-t81 l-ig, a Vároal Muzeum mindennap, vasár- és ünnepnap ls, délelőtt 10-től fél l-ig van nyitva. Folyói ratcsere kedden, csütörtökön, szombaton délután fél 5-től fél 6-ig Fjyetrml könyvtár (központi egyetem, I. emelet) nyitva vasárnapok kivételével mindennap. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tanak: Apró Jenő Kossuth Lajos-sugárut 59 (telefon 1996). Borbély József Tisza Lajos-körut 20 (telefon 2268), Gerle Jenő Klauzál-tér 3 (telefon 1359), Moldván Lajos Újszeged, Vedres-ucca 1 (telefon 1846), Nagy Gy. örök. Takács István Boldogasszony-sugárut 31 (telefon 2125). Selmecz Béla Somogyi-telep (telefon 3425), Bulcsu Barnabás Kálvária-tér 7 sz. (teleíon S278). — A racionalizálás költséget A város adóhivatalait, — mint Ismeretes — egyszerűsítés és költségkímélés céljából a Tábor-uccai adóhivatali palotába központosították. Ide kertit a forgalmi adóhivatal U. Ez as egyszerűsítés eddig körülbelül 20 eser pengőjébe került a városnak, mert különböző átalakításokra, Javításokra volt szűkség Most azután kiderült, hogy • forgalmiadóhlvatal u| helyiségében nincsenek kályhák és nincs világítást berendezkedés aem. A mérnöki hivatal költségvetést készített a világitás berendezésére. A költségvetés szerint ez 1600 pengőbe kerülne Dr. Pálfy József polgá rmesterhelyettes a mai tanácsülésen ugy határozott, hogy visszaadja a költségvetésf a mérnöki hivatalnak — racionalizálás végett, mivel a kimutatott költségekre nincsen fedezet. Hasonló sors érte a Budolf-tér északi oldalának parkosítására készített mérnöki költségvetést is. A költségvetés szerint a rossz aszfaltés betonburkolat felszedése 43 ezer pengőbe kerülne. — Munkaközvetítés. Munkát kaphatnak a ha i<5ság! munkaközvetítő utján: 1 kovács, 1 faesztergálvos, 1 kosárfonó, 1 kefekötőnő. 1 cipész, 1 fehér asztalos, 1 hölgyfodrásznö, 3 gyári munkásnő, rongyszőnyeg készítéséhez. — Október 20-án megnyílnak as ¿ródák é« a papköti otthonok Is. A járványok miatt az óvódák és a napközt otthonok, valamint a tanjuele kólák megnyitását nem engedélyezte a polgármester akkor, amikor a többi iskolák megnyitására kiadta a rendelkezést. Most ujabb határozatot hozott és abban elrendelte az óvódák, a napközi otthonok és a tanonciskolák október 20-án való megnyitását Is. — 23-án less as ipartestületi rendkívüli kösgyfllée. As Ipartestűlet vasárnap délelőttre rendkívüli közgyűlést hívott Össze, amelyen azt as Ismeretes bizalmatlansági Indítványt tárgyalták' volna, amit a testület vezetősége ellen nyújtottak be. A rendkívüli közgyűlés azonban elmaradt mert mindössze 35-en jöttek össze és igy a közgyűlés határozatképtelen volt A közgyűlést 23-án tartják meg, amely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. iFifllfPÜO PoHdk Testvérele | I Iy f GI|G e ßetl reklámárait, m — Érettségi vizagála* a reálgimnáziumban. A szegedi tankerűlet reálgimnázium! tanulói részére a decemberi pótló és Javitó érettségi virsgá' tok a Klauzál Gábor reálgimnáziumban lesznek; az írásbeli vizsgálatok december 5, 6 és 7-én. a szóbeli vizsgálatok 12-én. A tanulók november 25-ig kötelesek a saját intézetük igazgatóságánál Jelentkezni és fényképes személyazonossági igazolványukat beadni. * Tört aranyért zálogcéduláért legtöbbet fizet Mülhoffer, Széchenyi-tér 9. « KENTNER MA zongora ast Tisza 8.