Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-06 / 203. szám

1 IX. ö Az Alföldi Bizottság gyűlése Nyíregyházám Megolaklíoílák a Kulturális Egyesületek Szövetségét - Lelkesen ünnepelték Móra Ferencet Nyíregyháza, szeptember 5. (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alföldi Bizottság vasárnap Nyíregyházán tartotta meg vándorgyűlését grof Klebelsberg Kuno elnökletével A vendégek legnagyobb része már szombaton délután Nyíregyházára érkezett Délután három órakor jól sikerült kirándulást rendezett a város a nevezetes nyíregyházai „tanyabokrok"-ba, amelyek közöl négy mintabokrot tekintettek meg a kirándulók. Este kilenc órai kezdettel a városok kulturális szövetsége rendezett kulturestélyt a Korona-szálló hangversenytermében. A bevezető előadást gróf Klebelsberg Kuno tartotta, aki bejelentette, hogy a nyíregyházai összejövetel legfontosabb célja a vidék Irodai Budapest •gy irodalmi téren is teljesen elnyomja a vidéket Az uj magyar irótehetségek nem bontakozhatnak ki, mert nincs kiadó, aki vállalkozna ismeretlen szerzők értékes alkotásainak kiadására, pedig kétségtelen, hogy a vidéken, elsősorban az Alföldön vannak fiatal, értékes tehetségek. A cél Irodalmi téren is az, hogy a vidéken élő fiatal irók első könyve a közönség Ítélőszéke elé kerüljön. Ha igazi tehetség nyilatkozik meg ebben az első könyvben, akkor megnyílik szerzője előtt az ut a további érvényesülés felé, ha nem nyilatkozik meg a tehetség. akkor a társadalom nyugodt lelkiismerettel állapithatja meg, hogy megtette a kötelességét, mert odaengedte a szerzőt a nyilvánosság elé. Bejelentette végül Klebelsberg, hogy ehhez az akcióhoz fogja leérni a vidéki társadalom, a városok és a megyék erkölcsi és anyagi támogatását Néhány- prograroszám után Móra Ferenc előadása következett. A népszerű- irót példátlanul nagy ünneplésben részesítette Nyíregyháza közönsége. Amikor az előadó-asztalhoz - lépett, dörgő taps fogadta, amelv hosszú percekig tartott. Móra elfogódott hangon kezdte meg előadásét. Elmondotta, hogy Diocleciámxs ésákészülő uj elmerült hogy csak ex a hangos taps ébresztette át belőle a mai világba. Ezután egyik ásatási történetét mesélte el és előadásának csillogó humorn állandó derültségben tartotta az estély közönségét Az előadás ntán Mórát melegen ünnen-lte a közönség. Vasárnap délelőtt fél 10 órakor kezdődött a nvirejrvházai Sóstó-fürdőber a kulturális egyesületek kiküldöttjeinek értekezlete. Gróf Klebelsberg Kuno elmondotta, hogy az év elején fölkereste Magyar László szegedi hírlapíró. aki fölhívta figyelmét a vidék súlyos irodalmi problémájára "és hivatkozva az erdélyi magyar irók eredményes munkálkodására, felvetette a kérdést, hogv egyetemes magyar rrdekből nem lenne-e kívánatos az Erdélyi Szépmives C^h-hez hasonló irodalmi szervezet kiépítése a magyar vidéken is* Azonnal felismerte a kérdés jelentőségéi és elhatározta, hogy kezébe veszi a dolgot, megkísérli az irodalmi szervezet kiépítését. Móra Ferenc rövid felszólalása után dr. Kuthv Sándor, a Városok Kulturális Szövetségidnek igazgalóia ismertette az általa elkészített tervezetet. Üdvözölte az erdélyi irók képvi Jetében megjelent Kovács Lászlót, az Erdélvi "Helikon szerkesztőiét és a felvidéki maÓrlúsclrkusx Szeqed. Maratér — napon/a ltéí .el&add* «Mintán 3 é* e«ta * «r»kor. Délntia OJT»»" »Jnn" »or, mist est». Or«naekek min** helyim*. Iliéinek. Munkanélküliek. hadirokkantak nytirdljasok «ftnt4n fflirat fl«»tník. Jegye* kaphatok: PelO-dohánylOztde leiol. M-70. O órttúi aeiruuwpénítórtnAl Aliitok maftakinthetflk »-töt esta IS értig. Ioiryesea tír^ene a eirkn«« előtt r.»rw>nta 11—12, 2—3 6* Mt. T—8 6ra kbaOtt Clrkowtalefon: ÍT17. Már csak 4 és fé! napig gyár irók kiküldöttjét, dr. Sziklay Jenőt Aövid vita ntán az értekezleten résztvevő tizenhét vidéki kulturális egyesület kiküldöttei kimondották, hogy megalakitják a Kulturális Egyesületek Szövetségét elnökké választják Klebelsberg Kunót, ügyvezető alelnökké Móra Ferencet, alelnökökké dr Somogyi Szilveszter polcármestert és dr. Preszly Elemér főispánt. Kimondották, tagja a tagegyesületek Beválasztották ezeken dr. TonelH Sándort, és Magyar Lászlót. Megalakították a szövetség kőnyvkiadóbizottsagát, amelynek tagjai Móra Ferenc, Suránvi Miklós, dr. Kuthy Sándor, Magyar László és dr. Kollár Kálmán. A kulturális értekezlet után- a szálló nagytermében tartotté meg ülését az Országos AlMi Bízottság. Flcbelsbr« Kuno vázolta a biIskola és intézeti harisnyák, kötöttáruk • legjobbat a legolcsóbban Insitlt Imre wwwáni ozicte Sztdiowl fér 2. Tisza-szálló mellett kiépítés« körül. Ruffy-Varga. a Debreceni Mezőgazdasági Intézet igazgatója helytelenítette Tonelli eljárását mert szerint« as Alföldi Bipedig az Alföld Öntözési terveit ismertette. Az előadások után vita indult meg. Dr. * Tonelli Sándor elmondotta, hogy milyen huza-vona támadt a Szeged—bajodat utolsó szakaszának felvilágosította mara képviselőjét hogy a Szeged—bajai ut nem hat kilométeres ügy. mert as ut a Tiszát köti össze a Dunával és az Alföldet a Dunántúllal. Az Iparosság és a gázgyári szerződés (A Délmagyarország munkatársától.) A gázgyári szerződés ügyében megszólalnak ax ipa-' roflok is. Moskovitz Lajos elektrotechnikustól a kővetkező nyilatkozatot kaptuk: — A Szegedi Légszeszgyár és Villamostelep rt szerződésének meghosszabbításával foglalkozik már hosszú hónapok óta a nyilvánosság. Annyi ankétet, értekezletet bizalmas tanácskozást tartottak már ebben az-ügyben, hogy annak se szeri, se száma- Egymásután látnak napvilágot a hozzáértők és a laikusok nyilatkozatai. akik közölt akadnak kereskedők, gyárost*, mindenféle szakmából, tisztviselők, sőt mérnökök is, csak éppen tőlünk, villanyszerelőktől nem kérdezték még meg, hogy miként vélekedünk a dologról. Miután azonban ugy éreztük, hogy ez a nosszu alkudozás tÖbhé-kevésbbé a mi rovásunkra is megy, összeálltunk néhányan szakmabeliek és — miután a törvényhatóságban egyetlen villanyszerelő sem i'oglal helyet bizottsági tagokat kértünk fel ügyünk támogatására, köztük Körmendy Máin* támogatására, ki Ipartestületi elnököt — Ki kell azonban jelentenem, b egyáltalán nem a hiúság és a szer vitt arra, hogy beleszólju minket arra, hogy beleszóljunk az ügybe, hantra az, hogy a szerződésben olyan pontokat találunk, amelyek fölött laikusok napirendre térnek, de nekünk egzisztenciálisan fontos, hogy azok kimaradjanak, vagy megváltozzanak. Elismeréssel kell megállapítani, hogy a gázgyár megértőnek mutatkozott velünk szemben és lényegtelen módosításokkal minden kívánságunkat teljesítette, illetőleg a szerződés reánk nérve sérelmes pontjait kívánságunk szerint módosította. Ami pedig még ezentúl is aggályos maradt azt siicerllt a vasárnap megtartott értekezleten eligazítanunk, ahol a jelenlevő Pongrácz Albert gázgyári igazgató a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsította velünk szemben és mindenképpen megnyugtatott bennünket — Nekünk most már csak egy kívánságunk van és ez p.z, hogy a szeptember 12-én összeülő * rendkívüli közgyűlés huza-vona nélkül szavazza meg a szeizódés-meghos^zabbilást. — Tisztában vagyok vele. hogy a közgyűlés nem minden tagjának fűződik a szerzodésmeghosszabbitásnoz olyan eminens érdeke, mint az iparosságnak s ezek között a villanyszerelő szakmának és mert azt is tudom, hogy báromféle * megoldás fölött is folyik ma jd a vita, azt hiszem, én sem végzek fölösleges írunkát, ha résztveszek a szócsatában, mint az eddigi nyilatkozók. Nem vitatom azt. hogy a különféle javaslatok elgondolói és szószólói mind a város javát akarják, mégis ugy gondolom, hogy — bár általában szerződések megkötésénél a kereskedelmi és jogi szempontok dominálnak, — ebben az esetben mégis a szakemberek véleményének kellene eldöntni a problémát. És itt mint egyszerű villanyszerelő bár, de aki ezzel a kérdéssel igen behatóan foglalkoztam, elsősorban azokkal szállok vitába, akik azt hangoztatják, hogy a szerződés-megkötése mm sürgős, mert még három évig tart a mostani szerződés és addig kedvesebbre fordulhatnak a viszonyok. Mint villanyszerelési szakember szőlők hoszá a kérdéshez s állítom, hogy « halogatásnak helye A vállalat — éppen mert tudja, dés -lejiróban van. — az utóbbi időben természetesen csak á legszükségesebb beruházások" ra szorítkozott és így a viüamtelep és a gáz-* gyár külső berendezése olyan állapotba jutott, hogy annak rendbehozatala acm három évi, de solduű rövidebb halasztást sem tür. A transz forrná torok és vezetékek egyaránt tul vannaK terhelve, amit igen jól. illetőleg Igen kellemet«1 lenül észleltünk tavaly télen u az esti órákban. amikor úgyszólván pislognak az égők. A külvárosrészek bekapcsolása a közvilágításba csak ujabb gépberendezés és hálózatbővítés esetén lehetséges. Arra tehát ugyancsak nem; lehet számítani, hogy a _ ésmeghosz-« szabhitís előtt ezen a téren valami javulás áll-»: jop be és bizony áram.nélkül maradnak addig mindazok a házak, amelyek ncráibsn fővezeték lefektetve nincsen s munkanéfltül ax iparosok. — Ami a házikeaelés gondolatát iHefi, azt hiszem, a mai viszonyok körött, nagyon b DM rész fantázia. Egy város, amely tisztviselői fi-> zctéséról sem képes kellőképpen gondoskodni, nem foglalkozhat ezzel a gondolattal Mert az, hogy a gázgyár esetleg szép jövedelmet hajlana, még nem jelenti azt, hogy a város kaphatna tikkor« kölcsönt amennyi ax átvételhez ¿4 az üzem fejlesztéséhez kellene. Azután meg ha kölcsön utján akarják a pénzt megszerezni a beruházásokhoz és a forgó tőke céljaira, akkor annyi kamat terhelné az üzemet, hogy az felemésztené a hasznot A városnak egyébként is van már annyi adó&sága, hogy abból unokáinknak is jut bőven— A nemzetközi pályázat kiírásáról én is csak azt mondhatom, amit már előttem többen elmondottak. Ha külföldi tőke komolyan érdeklődne a szegedi gázgyár iránt, akkor nem várna a pályázat kiírására. Tudják az egész világon, hiszen évek óta folyik a vita fölötte, liogv esedékes a gázgyár bérbeadása. Ha ref. lek túl na rá valaki, akkor már régen jelentkezett volna. De egyébként sem lehet józan észszel elképzelni, hogy egy tőkecsoport a mai vi>nyok közölt alkuba bocsátkozik olyan ob-rzor jektumra, amely csak három év múlva lesz átvehető. — Szólnom kell azonban még egy nagy veszedelemről, amiről az eddigi szakvélemények M<n beszéltek, ez pedig a küszöbön álló energia-törvény. Minden jel arra vall, hogy ez a törvény 2—3 hónapon belül érvénybe lép és véget vet a további tárgyalásoknak. A törvény alapján ugyanis módjában áll a kormánynak mind* i zokat a villanvtelrpeket, amelyeknek szcrződese lejár, kisajátítani és az áramszolgáltatást