Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-27 / 70. szám

MH m egyik oldalon éa a mMkon azoli, ékOónek semmijük sincs a munkaerejükén ld* vúl, amit a mai napon r.-::n tudnak áruba bocsátani. És nincs itt külőnheég a szellemi és fizikai munkás között. Ugyanúgy nincs egyebe a munkaerejénél az egyiknek, mint a másiknak, amit ugyanugy nem tud áruba bocsátani az egyik, mint a másik. Mert öregség, betegség esetén ugyanolyan a helyzete az intellektuelnek, mint a bérmunkásnak, mert megszűnt a számára a tartalékolás, a vagyonszerzés lehetősége. At élet homlokterében a mai napon egyétlen probléma áll: a munkanélküliség problémája. S közös problémája ez az ipari munkásnak, a földmivesnek éa intellektuelnek. — .fis főproblémája a fiatalnak, aki az élet kezdetén áll előtte a teljes bizonytalansággal és wsl a nagy kérdéssel: mihez kezdjek? fii ebben a. kérdésben az elkeseredésnek olyan fenyegető ereje van, hogy mindenki a megoldást keresi: nincs ms aktuálisabb téma ennél. A polgári közgazdászok azzal nyngtattjdk meg magukat: ez is a kapiUlisztikus termelés szokott, periodikus, csak súlyosabb válsága. De a kiutat megmutatni nem tudják. A géprombolók, akiknek egy nj szektája van keletkezőben, azt mondják a gép az oka mindennek s Ford leállítja a földbirtokán a magagyártotta traktorokat Áz ifjúság szembeáll a szellemi hitbizomár nyokban ülő, vagy életben mégis elbalanazlrozó öregebbekkel, fis az apák és fiuk generációs ellentéte osztályellentétté élesedik. — A fiatalok az álláshalmozások megszüntetését követelik s azt hiszik, hogy ezzel a problémát már meg is oldották. Az álláshalmozások megszüntetése pedig olyan szimptomás gyógyszer, mint a morfium, amely szünteti ugyan a fájdalmat, de a baj alapokát nem gyógyítja. Momentán epyhit a bajon, de a baj megmarad. fis a baj olyan zrilyes, hogy leheletlen tisztibe nem jönni azzal, hogy ami ma van, az nem n szokott periodikus krízise a tőkés termelésnek: de az agóniája. A társadalom méhében pedig vajúdik eg? uj termelési rend. fia az ifjúság az, áld legjobban érzi az agónia és vajúdás minden fájdalmát Mert akit ma kidobtak a termelésből az oda d mai termelési rend mellett vissza nem kerül. De itt áll a fiatalság, amely csak most akar kezdeni és »ég a reménye sincs meg a munkára. De megfordul a helyzet abban a pillanatban, amint a termeté* célja az ember és nem a haszon. Abban a pillanatban nincs tulprodukdó sem anyagi sem szellemi javakban. Mert kell a ruha, kell a cipő, a lakás, a tanár, az orvos, a mérnök és a vegyész. Abban a pillanatban nem kell összetörni a gépeket és nem kell bevinni a numerus clausust a főiskolákra. fis ennek a fiatalságnak, Smely ma fét^beesetten kérdezi: mihez kezdjek?, meg kell látnia, hogy neki nincs külön problémája s igy nincs is annak külön megoldása. Az 5 problémája azonos a föld és a gyár fiataljai ;ak problémájával s azt csak együtt oldhatják meg. Az intellektuális ifjúságnak a társadalmi harcok történetében egy szerepe éi elhivatása van, amellyel együtt meg is oldja a mat;a égető nagy kérdését: a maga etikai es szellemi erejével katalizátorként hatni arra a társadalmi folyamatra, amely t& az eddig csak frázist van hivatva valóra váltani, hogy az ember a teremtés koronája. finomé-órák,ékszerek, .. H 5S MASTERS" gramofonok, lemazak, skssu részletfizetésre is. A. B. C. beszerzés. IsOst evőeilMiM minden fazonban. Remek kivitelű 900/1000 finom ezüst IparmOvéazaN dísztárgyak • pengőtől följebb. Újdonság i Felhúzás nélkül járó kar órák, „Pnrpe.jtummoblle" 4116 és ingaórák. Bizományi, alkalmi áruk átvétele, eladása. Tört arany, ezüst, régi pénz, zálogjegy beváltás legmagasabb napi árban. Tóth órás K0ICSCQ-U. 1. Msffy óra-éa élcoMcrfavItó mt»0efy.| A szegedi pénzpiac helyzete fcenklgasgalé nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) Nincs ma izgalmasabb problémája az életnek, mint a pénzügyi helyzet A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett három szegedi bankigazgatóhoz, hogy nyilatkozatukban világítsák meg a helyzetet. Grosz Haroell a Szegedi Kereskedelmi és Ipar bank vezérigazgatója kérdésünkre a következőket mondotta: — A szegedi pénzügyi helyzetet ma bajos különállóan tárgyalni. Mi természetesen etoIdntetben is az ország általános helyzetének hatása alatt állunk. A tőkeképződés közismert okok folytán alig észrevehető és a hitelezési viszonyok részben ennek következtében, rést. ben a bizalom hiánya miatt nagyon korlátozottak. — Tapasztalataim szerint az adások az általános gazdasági helyzet nyomása alatt t legnagyobb erőfeszítéssel apasztják kötelezettségeiket, arai némi lehetőségeket ad nj hitelek nyújtására. A mi intézetünk a nehéz viszonyok ellenére a hozzá forduló kisebb terjedelmű jogosult hiteligényeket ma is kielégíti. Glflckslhal Lajoa a Magyar AltaANaas Takarékpénztár szegedi fiókjának igazgatója kérdésünkre a következő választ adta: — Szeged és környékének gazdasági helyzetét kilátásait önállóan az. általáne* •iszonyoktól dszigeteiten elbírálni és erről ffleményt mondani, elhibázott meddő feladat lenne. A termalés éa fogyasztás — minden Msnwjltsneéa és ótletszérft. ség mellett la — egymásrautaltsága, a politikai rokonszenv és aatamuifmas által befolyásolt de mégis az életfenntartást biztosító vérkeringés fűnkdóját végső világkereskedelmi forgalom, nam ke. vésbé az egyes, fóldrajztlkg egymástól bármily távoleső országok közötti hitelkapcsolatok még nor. máhs időkben is olyan gazdásági függést jelen, tenek nemcsak városok és országrészek, hanem egész államok és világrészek szempontjából, hegy a leromlás és nyomor, épp ugy mint másrészt az anyagi jólét egyes országokban sokáig izoláltan meg nem maradhat, hanem a természetes és mesterséges batárokat lerontva, lassúbb vagy gyorsabb tempóban, ée többnyire először kedvezőtlen irányban kölcsönhatásaikban érezhetővé válnak szerte az egész glóbuszon. Fölötte téves lenne az a vélelem, bogy a dekonjunktúra elhárítására egyes kormányok egyoldalú intézkedései, akár az árucsere vagy a devizaforgalom korlátozása, akár pedig egyéb vámpolitikai éa * elzárkózás! technikák, alkalmasak lennének és a helyzet javulására vezetnének; eileufcerőfeg ez a politika ellenintézkedése leet, retorziókat provokál és végeredményben a helyzetet még csak jobban komplikálja, a gyógyulási folyamatot még esak megnebefciti és megakasztja. Iiyeo körülményiek között egy köz*, letet kiragadni az egészből és arról elmélkedni, hogy miképen lehetne ott elviselhető állapotot te. remteni, egy oázist létesíteni, melyet a környeső sivatag futóhomokja nem iep el, hiábavaló áh. ránduak Icelf, bogy bizonyuljon. ' Nem jelenti azonban ee a megállapítás azt hogy most már ölhetett kézzel kellene belenyugodni a kikerülhetetlen végzet eljövetelébe és hogy a magunk lokális, speciális bajaival nem keltene foglalkoznunk és elháritani ne igyekezzünk azokat a következményeket, amelvek függetlenül a világválságtól, a ml saját tévedéseinkből, mulasztásaink, bói szármarnak. Az eddig feftnerült eszméknek az a hibájuk, hogy azoknak valóraváltása, vagy — mint a város rendezése, csatornázása és kótezése, tanyai müutak létesítése — anyagi eszközök hiányán múlik, vagy — mint a megyei székhelynek át. helyezés®, az algyői közúti hi4 építése, a környék vasutforgalmának idekoncentrálása — az államnak erőteljes támogatását nem nélkülözheti, vagy pedig — mint a város ingatlanainak, elsősórban bérházainak részbeni értékesítése — megfeleld tőkeerős vevők teljes hiánya miatt jámbor óhajj. fele, tötlen tanács marad. A Igaz, hogy negatívumok fölsorolása nem sokat íendit rajtunk, de sajnos, be kell ismerni, hogy az adott helyzetben, az uralkodó stagnáeió enyhüléséig más programot a város vezetősége nem tüzlíet ma^a elé, mint a legmesszebbmenő takarékosságot a költségvetés kiadási téteteinél. « nem rentábilis közüzemeknek kommerziális elv(k a'kai. ny°-ésávat jövedelmezőbbé tétele, vagy ha ez nem sikerül, részbeni megszüntetése, a fóldbérlők fize. tógépesének emr're gazdasági oktatás és nyitás segítségével, a szőnyegen lévő légasaszgyáit ügy mlnéi kedvezőbb megoldása és — test not icast _ az adóssági kamatoknak Jelentékeny Je. szállttá a Es utóbbi azonban — és ezzel visszaérkeztem oda, ahonnan kiindultam — nem egyn* düi szegedi probléma, hanem esak országosan, r«ak a külföldi hitelezőkkel egyetértően és csak akkor lesz megoldható, ha erre egy nemzetközi egyet, értés meg fogja teremteni a szükséges kedvező atmoszférát V »• Azok a jelenségek, amelyek Angliában sz eddig ott uralkodott pesszimizmus helyett a bizakodás tüneteit mutatják és főleg azok a kísérletek, amfe lyek a régi monarchia utódállamainak gazdasági közeledését ezt követőleg pedig azoknak a nagy* hatalmak állat való pénzügyi felsegayesését a jelek szerint őszinte jóakarattal — még ha nem ta aitruisztikus érzések, hanem önző érdekek áltat diktált belátás hatása alatt — tűzték lé eélaL reményt nyújtanak arra, hogy végre mégis * kerülni fog útját állani a további rombolásnak, mely csak a jelenlegi gazdasági rend teljes csőé* jét vonhatná maga után éa újból hozzásegíteni a most élő generációt a boldogulás, a prosperitás lebm tőségéhez. A nyer a a^ok olcsóbbodása, a meehanfc zálás terjedése, ameiyeket aokan tévesen a ráa* szabadt katasztrófa okának hajlaméit odáilittam, tulajdonképen hivatva vannak } megélhetést meg, könnyíteni, sz emberiség éleUtandardját-- aeaetaL Gál Miksa 3 ss AnfoUfagyar Bank szegedi fiókjának ip» gatója a kővetkező nyilatkozatot adta: — A szegedi pénzpiacról nyilatkozni a«m nyü dolog Más városokban láthatunk ipart, fara* kedeimi fejlődést, va*y akár esak jeiktertlj^ eTra. Sseged — sajnos - agy Tetm*g4tH sza-átt varos bengomdsáf kelti. . A gyárkém4pye* füstje, ott ahol még osonka folyik, félénken;száll a felhők felé, amelyek a város közgazdasági éta* tét számos évek éts jobban és'jehten heárnj* kot ják. Hof van és mikor, meg hoonaa Jéa as € nap, amely ezeket a mind sűrűbbé vtfá *»Whet át tudná tömi? Itt • város hatósága, ;J*as& heroikus erővel küzd ma már a létárt azért, hogjt tisztviselőit kifizethesse s nem Is mer, matt. mm is tud a legszükségesebbek berendezéséra, ven beszerzésére gondolat Rongyos a w félt, tOhkretm afak, üreS kassza, strá és fájó népfátiti gebék, M, rongyolt ipar és kereskedelem ami Itt van, — Lehet itt pénzpiacról, pénzpiaet helyzetről beszélni? A megjelelt mérlegek hü*V tükrözik vissza a megrokkant viroe A néhány év előtti konjunktúra, meg i gatás nekilendítette e várost a városiasság felé, de e nem is hét, hanem csak két-három bő élten I dót toigyors és tulszigoru böjt és nélkülözés bóJ vette. . — Hogy mik a kilátások? Optimista vagyok éri a világ folyása az optimistákat igSzolja. Azet'győte nek. akik hismek és csak azok a nemzetek, nos* berek tűnnek el, buknak te, akik megadva kat sorsuknak, eleve kiáltanak a kftzde Soha nem mérnek nagyobb esgpást az ts mint amennyit kibír. A világháború, nélküli nem. bírta volna ki a fizikailag edzettebb közép* kori ember és a na. városi élet Szürke hétköznap* jának zaja is már rég széttépte volna annak idegeit, aki bosszú tréning folytán szinte nem la hallja* begy mi történik az uccán. CsjJt most tűnnek fel olyan szörnyűnek a nélkülözések, s ml kor elfelejteti tűk, bogy hogyan tudtunk odúkban laknt éa szinte hétszámra nem látni meleg était elviselni fagyoL esőt és sohasem képzelt fizikai kínokat. S mégtsl Az ember hamar felejt de feltétlen szükséges, bogy stoikus nyupalomanal és Jobb jövő feltétlen bizalmával tekintsünk a holnap és a holnapután elé — A szegedi pénztár semadvei sem főbb, ds nem is rosszabb, mint országunk bármely p&cáe$ itt mindössze talán esak reménytelenebb, talán fásultabb az ember, mert a szűkre szabott agrárt gondolkodás szemüvegén keresztül nézi a világot s mert épp az agráriust érték az utolsó években a legsúlyosabb csapások. De én tele vagyok na. ménységgel és valahogy azt mondja nekem optfc misztikus gondolkodásom s valahogy azt keltene prédikálni is: ime itt a megváltás időpontja, ennél rosszabb már nem, csak jobb tehet és tesz Csak fel a fejjelt Ugy érzem, hogy egyszerre, át» menet nélkül itt lesznek a harangok, éoiélytk 9 jobb, a jó időt fogják hirdetni és ast hogy a küzdő és kúzködő emberiség megváltás ideje meg, érkezettl S e pirkadás egyben a szegedi, teroo* gyolt pénzpiac felvjrágozására is döntő hatással lesz.