Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-18 / 237. szám

HANGOS Széchenyi Mozi Horváth Mihály ucca lO TELBPOWi 26.33. Felemelt nívó! Leszállított helyárak! Vasárnap, hétfő, kedd, szerda október hó 18., 19., 20. és 21-én Grandiózus megnyitó miisor ERZSÉBET KIRÁLYNÉ nonumenláils hangos film II leiezet, 3 részben Főszereplők: Erzsébet királyné LIL DflGOVER I. Ferenc József Paul Oltó Vetsera bárónő CharlotteSnder Rudolf trónörökös Ekkehard Irend Angerer Fanny, a ki­rályné komornája Maria Salveg Zsófia, anyacsászárnő idy Perry Bratfisch, bécsi fiak­keres Luriwlg Sttissel Hoyos gróf, Rudolf barátja y. Newiinski I. Fejedelmi nász II. flmayerliiigi tragédia III. II királyné tragikus halála A békevilág fejedelmi pompáia! Ezt megelőzi: Szózat — énekli a Budai Dalárda FOX — hangos híradó Miki és a gorilla, hangos trükkfilm Megnyitó előadások 5,7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétközna­pokon 5, 7 és 9 órakor. Pénztár: délelőtt 10-12-10. Pénztár: délután 4 órától. Helyárak 30 fillértől I pengőig AZ ÉLET MOZIJÁBÓL] (Düllő-uton) ökrös szekerén ballag a keskeny tanyai düllő uton hazafelé Sóvágó Illés, mikor szembe hajt vele féderes kocijái egy idegen. Nem a mi né­pünkből való, láti.i azt rögtőn. Más a szerszámja, a keerékállása. Lehet, hogy szedő, már mint to­kodhatik, viszont nagyon hetyke ehhez a tnes­jás, vagy alma irányában, de szilva után is kuta­terséghez. Ahogy közelebb ér, lassít s nagyot kiált: — Hé, paraszt, térj kill Illés a füle botját se mozgatja, mintha nem neki szólnának. A mi tájékunkon egyébként nem szokták a polgárt igy feltisztelni Az idegen azonban ingerült és ujabbat kurjant — Nem megmondtam, hogy térj ki, paraszti Ezt sem hallja Illés, flegmájából klmozditha­taliánul halad tovább, végre is az idegen enged, ő tér le. — Hogy merted ezt tenni ? — kérdi, ahogy el­haladnak egymás mellett — Tetszik tudni, mondja Sóvágó nagyon tisz­tességes hangon, nehéz ám az ökörnek kitérni ezen a keskeny utonl Ez rendiven volna, megy mindenki a dolgára, kavarva a port, messze jár az idegen is, mikor eszébe jut valami, nyakig vörösödik. — Tyű a gazemberét! Nem csak hogy nem tért ki, de még gorombáskodótt isi A fene érti ezek­nek az alattomos beszédéti (Svábokról) Az ősznek sok gyönyörű színfoltjából az idén is hiányzik egy megszokott régi szjn: végleg elma­radtak az apró sváb-diákok, akiknek valamikor Mekkája volt Szeged. Már nem is tudom hamar­jában, hány konviktus fogadta be őket De sokan voltak, a statisztika néha több ezerre tette a fiuk számát, magyarul beszéltek maguk kőzött is ós megtanultak magyarul. Nem ugy, mint az Ausztriába tőmegelő mai gyerekek, akik keresve kutatják künn a magyar társukat s hosszú hóna­pok multán ls csak annyit tudnak németül, mint az egyszeri szegedi önkéntes. — Beszél-e németül? — kérdezte a tisztje. — Keinesl — volt a felelet amely kifejezés fennmaradt emlékezetül különleges helyi króni­káinkban. Idősebb bennszülött szegediek, főleg tréfából, mert hogyan is lehetne másképpen, — ma ls azt mondják, ha tiltakozni akarnak valami elien: — Keinesl A sváb ember mindig példája volt a józanság­nak, a takarékosságnak. Falvaikban gyűlt a va­gyon, o tt nem volt könnyelmű tőnkrememés, mert értéket jelentett a garas is. Vagy három évtized előtt, mikor divatos lett az amerikai kivándorlás, mert egy pillanatra megakadt a gazdasági élet — ismertem olyan svábot aki 20—30.000 koronányi békevagyont tett pénzzé és azzal ment ki. Tőkévei kezdett gazdálkodni, nem a semmiből igyekezett vagyont szerezni. Az első pillanatban megismertük, hogy melyik gazda járt az újvilágban. (Mert hogy néhány évi szorgos munka után hazajöttek.) Azelőtt a sváb egy lépéssel a felesége előtt járt az utcán. Most megváltozott a helyzet, mert az asszony ment elül s az ura vitte utána karján a gyereket Szegeden diákoskodott a kis Rőmer Péter Gyer­tyámosról s egy télen az a kellemetlenség érte, hogy megbetegedett. Ragadós bajt kapott, veszé­lyeztette volna a konviktus többi fiújának egész­ségét, hát hazaküldték. Ott aztár lassankint ma­gához tért, már tudott mosolyogni s az ablak­nál fdve egész nap elgyönyörködött benne, hogyan hógolyóznak az utcán a gyerekek. Már mint akik közé ő nem mehet kL Mert hát gyenge fiúcska maradt a Péter, a régi egészségét teljesen sose kapta vissza, hasztalan biztatta a doktor, hogy majd, majd... Megjött a tavasz ,és ő még mindig csak nézte a többi gyerek játékát. Ugyanakkor az anyja bejött a szegedi konviktusba. — Hogy van a Péter? — ugrándozta körül a többi gyerek. — Nagyon gyenge a szegény. Az igazgató is érdeklődött — Mikor jön már? — Azt csak az Isten tudja, sóhajtozott a Mutter. — Csináljanak vele valamit mert igy is elma­radt, aztán nem tudja utolérni a többit. Az asszony még mindig sóhajtozott — Nem tudom, mi lesz vele. Valami csak xesz, azért kevés bizalmam van a tanulásához. Megbe­széltük ezt az apjával s ugy határoztunk, hogy ma­radjon otthon. A szabad levegő a legjobb orvos­ság, az lassankint erőhöz juttatja, aztán ha meg­erősödött oda fogjuk a gazdaságba. — Minek? — Hát gazdának. — Nem taníttatják tovább? — Ha egyszer nehezére esik, mit Uuotewftl Vétek volna, olyan törékeny. Az igazgató eltűnődött valamin. — De hát maguk előre befizették tt egén éü kosztpénzt 1 — Tudom, bólintott a* asszony. — Azt pedig az alapszabályaink értelmiben Meni fizethetjük vissza. — Azt Is nagyon tudom. — Nem kár a pénzért? — Kárnak kár volna, csakhogy' arra fa Má­lünk orvosságot, — bökte kl végre a Mutter azt, amit voltaképpen mondani akart. Elhoztam ma­gammal a Klószit az majd itt marad ax ér géig és leeszi a hátralékot Tolta is előre a vele levő kisebbik ftát Az igazgatónak tetszett az ötlet — Micsoda Iskolákat járt a flu? > — Most végzi a hatodik elemit. Ugy relmlol, hogy a plébános ur is megcsodálja. — Aztán van-e kedve a tanuláshoz? — Azt hiszem, több, mint a másiknak. A pufók legényke erősködött hogy Igaz, ngp) van. Ott Is maradt. Az Intemátusnak végtére mind­egy, hogy melyik keresztnevü Rőmer-gyerek eszf meg a kosztot — Klószit beíratták az első pol. gáriba s maga a tantestület folyamodott Apponyi kultuszminiszterhez, hogy honorálja a pompás sváb ötletet mondja ki, hogy a cseregyériek, « Klószi, tovább tanulhat a Péter után befizetett tandíjért. Minden ugy történt, ahogy tervezték. Az éf végén pedig a kis diák, aki csak tavasz elején fogott hozzá a tanuláshoz, kitűnő bizonyítványt vitt haza. Lepipált mindenkit Bob. Még mindig több min! otmiliárd dollár az Egyesült-Államok aranyfedezete Berlin, október 17. A Newyorkból érkező arany,, szállítmányok egyre sűrűbben Jelentkeznek ar eurö­pai partokon. Minden Amerikából érkező hajó legalább 5—6 millió dollár értékű aranyat ho> magával, sőt néha még többet Is. Az arany ván­dorlásával kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy szeptember 20-án, amikor Anglia letért az arany­bázisról, Amerika 423 müIM dollárt küldött Euró­pába. Október 8-án ujabb 48 millió értékű arany érkezett Newyorkból és körülbelül M millió dol­lárra tehető az az összeg, amely, azóta érkezett aranyban Amerikából Európába. Ha ezeket a számokat figyelembe vesszük, fel­tétlenül arra kell gondolnunk, hogy egy szép na­pon az Egyesült Államok ugyanolyan pénzügyi helyzetbe jutnak, mint Anglia. Úgyszólván már csak egy lépés választja el Amerikát ettől a hely­zettől. Ezt a lépést azonban semmi körülmények között sem szabad megtennie. A dollár most Pá­risban 25.30 frankot ér .Rendes kurzusának 25.52 franknak kellen® lennie. Az ehn életi és gyakor­lati árfolyam közötti IS centlmes differencia le. hetővé teszi azt egyes bankároknak, hogy Páris­ban dollárt vásároljanak és azt Newyorkba küldve, aranyvásárlásra forditsák, majd az aranyat fa­mét Párisba hozva, eladják a francia jegybank­nak. Ezen a manipuláción igen tekintélyes nye­reséget könyvelhetnek el. Ez az egyébként szi­gorú szabályok közé szorított pénzkereskedelem szerencsére nem ölthet általános jelleget Ennek a ténynek a megállapítása után könnyű kimutat­ni, hogy milyen különbségek vannak Anglia éa Amerika helyzete között. Három hét előtt Anglia rövidlejáratú külföldi hitelei 400 millió font sterlinget tettek kL Az an­gol jegybank aranyfedezete ezzel szemben 130— 150 millió font sterling volt vagyis ezen ősszeg alig egyharmada. Ezzel szemben Amerika augusz­tus elején még több mint Ötmilliárd dollár arany­fedezettel rendelkezett. A rövidlejáratú külföldi hitelek még ennek a fedezetnek felét sem tették ki. Szakértők véleménye szerint N.'wyorkbói még mindig körülbelül 5 600 mlIHó dollár értékű ara­nyat lehetne kivonni. Ami az illegális papírpénz kibocsátását illeti, azt törvény szabályozza, amely­nek értelmében az inflációról csak az amerikai kongresszus dftndiet. A kongresszus csak decem­berben ül össze, addig tehát AmerfciiHnU infláció­ról sió sem lehet. itabos árpád órás- és ékszerész Órajavitások olcsó árakon! Klauzál-tér S. cz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom