Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-10 / 128. szám

1931 junius! 10. DE L|\1 AGYA:: JUSZ AG 3 A gázgyári tárgyalások Ne próbúltcosxunlc selefies áruval, különösen a harisnya visirlásnál 1 csakfts védfepgyel Pollák Testvéreknél ~:7 OFB Rembergselyem é» 6FB flór hnrlsnyíh. Tárgyalások a földbérkérdés megoldására A nyolcas b'zottság 25 és 10 éves haszonbérleti Időt Javasol (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A íöldbér­kérdés tanulmányozására kiküldött nyolcas bizott­ság kedden délután folytatta dr. Csonka Miklós ta. nácsnok elnökletével a mult héten megkezdett ta­nácskozásait A bizottságot, mint ismeretes, dr. Dettre János indítványára azért küldte ki a közgyű­lés, hogy kisérje állandó figyelemmel a földbér­letek kérdését, dolgozzon ki tervezetet a városi földek eredményesebb hasznosítására, készitse el az uj bérleti szerződés mintáját és tegyen javaslatot a közeljövőben lejáró városi bérfőldek bérbeadásá­nak uj módjára. Ebben az évben hatezer hold elsőrendű városi főid bérleti szerződése jár le és ezeket a földeket már a bizottság által javasolt módon kivánja a város bérbeadni. A bizottság azt javasolja a város hatóságának, hogy a beruházott bérfőídparcellákat ne bocsássa uj árverés alá, hanem ajánlja fel átlagbér ellené­ben a régi bérlőnek. A beruházott bérparcellák köz­vetlen szomszédságában lévő beruházatlan parcellák bérbevevésére biztosítson elsőbbségi jogot a be­ruházott parcellák bérlőinek. A bizottság véleménye szerint ennek igen kedvező hatása fenne, mert igy fokozatosan beruháznák az összes bérleteket, ami (A Déímagyarország munkatársától.) Kősel őt esztendővel ezelőtt foglalkozott először a város hatósága a városi strandfürdő megépítésének gon­dolatával. Hosszú harcok érlelték meg idáig a helyzetet, mert ez a gondolat sem a városházán született meg, hanem kívülről, a közvélemény­ben, a sajtóban, már pedig Szeged hatósága min­dig nevezetes volt arról, hogy nem vette figye­lembe az ilyen kívülről érkező elgondolásokat, hogy a város kormányzásába való illetéktelen be­avatkozásnak minősített minden olyan tervet, amelynek bölcsője nem a városházán ringott. A helyzet őt évvel ezelőtt mégis ugy alakult, hogy a hatóság kénytelen volt foglalkozni a városi strand dolgával, mert abban az időben vált szalonképessé a tSzeged fürdőváros« jelszó, abban az időben vált nyilvánvalóvá, hogy jövedelmi, idegenforgalmi szempontból egyaránt nagyjelentőségű az ujsze­gedi Tiszapart, amely mai, elvadult állapotában is a meleg nyári napokon ezreket és ezreket csal magához. A polgármester lelkesedéssel vallotta magáénak a városi strandfürdő gondolatát és a lelkesedés első pillanataiban ku.—.ai tanulmányútra kül­dötte ki a város egyik mérnökét, Fenyő Lajos műszaki tanácsost, aki Baden uj fürdőtelepét tekin­tette meg. A műszaki tanácsos hazaérkezése után a mérnöki hivatalban meg is kezdték a szegedi strandfürdő tervezési munkálatait és a pompásan sikerült tervek Fenyő Lajos és Kövér Tibor fő­mérnök ceruzái nyomán csakhamar elkészültek. Elvégezték a jövedelmezőségi számításokat és ki­derült, hogy a körülbelül háromszázezer pengőbe kerülő strandfürdő a város egyik legjobban jöve delmező üzeme lenne, nemcsak a befektetett költ ségeket térjtené vissza rövid időn belül, hanem je­lentős ezresekkel növelné a város bevételeit is. Amikor eljutott a város ahoz a ponthoz, hogy megvalósíthatta a nagyszerűen sikerült terveket, a városi strandfürdő ügye — tusst kapott. Bizonyos túlzó körök tiltakoztak az ellen, hogy a város tiszai fürdőházat épitsen, hogy a város hatósága üssön erkölcsi bélyeget a férfiak és nők közős fürdőzésének erkölcstelenségére.. . A polgármester álláspontja hirtelen megváltozott a földek értékét és termőképességét fokozná Java­solja a bizottság, hogy a jövőben a város csak készpénzértékben fikszirozott bérért adja kt a földe, ket. Ha a bérfőldárveréseken olyanok is résztvesz. nek, akiknek bérhátralékuk van, akkor a tiszti ügyészség javaslata alapján döntse el a város, hogy a hátralékos bérlő kaphat-e ismét bérletet. A tiszti ügyészségnek minden esetben azt kell elbirálnnia, hogy mi okozta a bérhátralékot, a bérlő hanyag­sága, hozzáértése, vagy pedig rajta kivül álló okok. Foglalkozott a bizottság a haszonbérleti idő megállapításának kérdésével és ugy határozott, hogy a külterületi bérletekre 25 éves szerződési időt javasol, a város közelében lévő bérletek szá­mára pedig 10 éveset. Javasolja a bizottság azt is, hogy a hosszabb időre kötött bérleti szerződések módosítását bizonyos időszak elteltével, esetleg őt évenkint ugy a város, mint a bérlők kérhessék, ha a módosítást a megváltozott viszonvok indo­kolják. A nyolcas bizottság legközelebb az uj bérleti szerződések tervezetét tárgyalja. Azt a tervezetet az ügyészség elkészítette és juttatott egy-egy pél­dányt belőle a bizottság jogásztagjainak. Ettől kezdve szó sem esett többé a városházán a városi strandfürdő megépítéséről, a terveket elraktározták valami iratszekrény legaljára, ahon­nan legfeljebb emleKük kisértett vissza minden nyár elején. Most mégis ugy fordult a helyzet, hogy Szeged közönségének komoly reménysége lehet az elteme­tett tervek életrehivásában. Amit ugyanis a józan okosság, az előrelátás, az üzleti szellem nem érhe­tett el Szegeden, azt minden valószínűség szerint, sőt kétségtelenül eléri a pártpolitikai érdek. Amig csak az európai módon gondolkozó szegedi pol­gárok tartották kívánatosnak a városi strandfürdő megépítését, addig a túlzó körök erkölcsi skrupu­lusaitól megilletődött városi ha'óság hallani sem akart róla. Most azonban a városi strand párt­•programmá magasztosult, a szegedi egységes párt képviselőjelöltje, Klebelsberg kultuszminiszter vette fel programjába, amint azt bejelentette be­szédében is. Ez a bejelentés pedig éppen olyan gyorsan eloszlatott a városi strandfürdő körűt min­den erkölcsi skrupulust, mint amilyen gyorsan felébresztette négy évvel ezelőtt ezeket az aggodal­makat a túlzó körök tiltakozása.. A városi strand­fürdő gondolata máról-holnapra szalónképessé vált és hirtelen belekerült a megvalósítandó intézmé­nyek listájába. Ma már nem félnek attól, hogy a Tisza hatóságilag kezelt partjain együtt fürdőző férfiak és nők erkölcseit meglazítja a kánikulák hősége. Ma már belátják azt is, hogy Szegedből mindaddig nem lehet fürdőváros és mindaddig nem gyakorolhat Szeged vonzóerőt a környék lakosságára, amig a Tisza ujszegedi strandja mai elvadult állapotában legfeljebb csak a más hiányá­ban odakényszerült szegediek igényeit elégíti ki, amig fel nem épül ott egy modern strandfürdő­A Délmagyarorszdg munkatársa a változott er­kölcsi helyzetre való tekintettel kérdést intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a kővet­kező kijelentést tette: — Én bizony nagyon örülnék annak, ha sikerülne a városi strandfürdő tervének megvalósítása és bizom abban, hogy rövid időn belül fel is épít­hetjük a strandfürdőt. A gázgyárral alkudozó bizottság — mert csak igy nevezhető az utolsó ad-hoc bizottsági gyűlésen kiküldött háromtagú bizottság —, amelynek, ha logikusan gondolkodunk, nem is lehet más feladata, mint a gázgyárral a benyújtott ajánlatát letárgyalni, hisz termé­szetes, hogy aki, mint Pick Jenő, nem ellenzi minden körülmények között a bérbeadást, csakis a gázgyárral, annak beadott ajánlata alapján folytatandó tárgyalások során és an­nak eredményéhez képest juthat azon hatá­rozathoz, hogy mivel a gázgyárat talán nem lehet arra birni, hogy a 25 éves bérlet meg­felelő ellenértékét megtérítse, a házikezelésre kell, hogy magát elhatározza. Minden logi­kát nélkülöz tehát a polgármester urnák a •Hétfői Rendkívüli Újságban* közzétett állás­pontja, majdnem azt mondanám: védekezése, mert ismétlem, a kiküldött bizottság nem tehet mást, mint a gázgyárral alkudozni, oda pedig elsősorban olyan ember kell, aki az ügyet máris alaposan ismeri és a gá.r;yár argu­mentumaival kellően vitába szállhat. Az a kér­dés. vájjon házikezelésbe vegyük-e a gázgyá­rat, vagy nem, csakis a gázgyár ajánlatának kellő megvitatása után dönthető el, már csak az ad-hoc bizottság plénumában. Egész biztos voltam abban, hogy a polgár­mester ur ezúttal is jól, de épenséggel nem helyesen megfontolt álláspontját, különösen amikor rólam van szó, nem fogja megváltoz­tatni és ezért nem fordultam annyira indokolt kívánságommal hozzá, hanem föltártam azt mindjárt az egész nyilvánosság előtt, hadd vi­selje csak" a polgármester ur azon ugy lát-! szik őt még nem kielégítő sok felelősség mel­lett, amelyet a törvény ujabban reá ró. még azt is, hogy ebbe a gázgyárral tárgyalandó bizottságba olyan urakat küld ki, akikről 5 maga azt állítja, hogy náluk >csak most kerül Sor az anyag megismerésére*. Wimmer Fütrtp. A Nauiilus uija London, julius 9. Sir Hubert WHlkins rádióm jelentette a Nautilus fedélzetéről, hogy utjának egyhatod részét megtette. A tenger az első két napon rendkívül viharos volt, a viz patakokban csorgott az őrtorony nyilásán a hajóba. A sze­mélyzet két tagja tengeri betegségben szenved­Az őrtorony kivételével minden nyilást elzártak és igy a hajóban rosszabb levegő van, mint ami­lyen a jég alatt lehet. A hajó állandó rádióössze­köttetésben van a kisérfi gőzössel. Egy székely főhadnagy megdöbbentő tragédiája Székesfehérvár, junius 9. Tegnap este Szé­kesfehérvárott a dandárparancsnokság épüle­tében szolgálati pisztolyával főbelötte magát Varga András számvevőségi főhadnagy, aki azonnal meghalt. Varga tragédiája utolsó fel­vonása egy székely család drámájának. Varga végigküzdötte a háborút, a székely hadosztály­ban tovább küzdöH. Amikor a románok ezt megtudták, édesanyját megölték, fivéréi és nő­vérét elfogták és börtönbe zárták. Itt fivére a kínzások következtében meghalt. Nővére a börtönben házasságot kötött egy székely tiszt­tel. Később kiszabadulásuk után átjöttek a ha­táron. Nővére a börtönben szerzett tudővész következtében meghalt, sógora felesége, elvesz­tése feletti bánatában agyonlőtte mag'át. Varga idegzetét a tragédiák sorozata felőrölte, sok­szor emlegette egzaltált állapotában, hogy lelki kínjait nem bírja tovább. Tragédiája iránt általános a részvét. •Bel-v*»rosI Mozi Ssenián I • Mfiyr UA|* a .Snhmarine (>» * .Tazmadir'nagy | JMIibV VI wn I f »z«rlí fSízsr«pl6iének nj filmje: KORBÁCS. Dríma ar aaazonyntt * felv. — Ezt megelírt a I Meqtlsztuia*. életkép s felv. Barbara Slanwlck fSejerepl*téval 5 Előadások k»z4»N» 5, 7, 9. vastr- ét finnepnap 8, 5, 7. 9 lírakor I A 9 ftral előadta) a ny*rt helyiedben larlluk 1 pr. om iéie boraxos kölniviz agy üUtiníl, mint boraxtartatmánil fogva kitttnfi hatian. Caak S&.WS Szent Rókus gyógyszertárban. Kl* Uveo Ara I-20, nnov Üveg Ara 2-40 ^nmrui i n r n i * 111111 n»11111111 r 1111111»i mmmjuAmutjj rm Junius 14-én, vasárnap délelőtt tiszai! sétahajózást rendez a Déímagyarország A Rét és félórás hajózáshoz egy Jegy SO fillér. Katonazene. ^Jegyek a D élmagy arország jegyirodájában. ^>llf lllXL»l«iirrT^XTiiirriit!i/»iiTiTnrrrTTnr»»»t»gTTit»ii;»»f >111111 A városházán hirtelen szalonképes lett a városi strandfürdő terve Megváltozott erkölcsi helyzet a Tisza homokján

Next

/
Oldalképek
Tartalom