Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

12 DÉLMAGYABORS/.AG IUJHUWWW." 1931 május 8. Szin&áx . és Müvésszet l A Városi Szinház heii műsora: Ma délután: Egy lány, aki mer. (Davka Margit vendágfelléptévcl. Délutáni bérlet ) Ma est<: K'iiriielakodatom. (A mai előadás kez. de» fél 9 órakor.) Hétfőn: Amnyóra. (Dayka Margit és Kovács Károly felléptével.) Kedden: Aranyóra. rDayka Margit és Kovács Károly felléptével.) Szerdán Feketeszáru cseresznye Csütörtökön: A hárem Pnmíerbérlet. Király Ernő, Kosáry Erami és társulatának vendégjátéka, 50 százalékkal felemelt helyárak.) Pénteken: A hárem (A. bérlet. Király Ernő Kosáry Emmi és társulatának vendégjátéka, 50 százalékkal felemelt helyárak.) Szombaton délután: Traviata (Ifjúsági előadás.) Szombaton este: A hárem. (Király Ernő, Kosáry Erami és társulatának vendégjátéka. 50 százalékkal felemelt helyárak.) Vasárnap délután: Kuniclakoda'om. (Mérsékelt helyárak, délutáni bérlet.) Vasárnap este: Párls almája. Aranyóra Szép Ernő háromfelvonáaos meséle (Dayka Margittal), Az ember ugy végiggondol ezen a színpadi mesén és a sok sugaras, könnyes kép után elgondolja: nincs itt semmi, amit rá lehetne húzni a drámai szabályok, színpadi fortélyok, technikai verőfények és uj megoldások meglepetéseinek bábuira; nincs Itt semmi, amit el lehetne könyvelni az nj színpadi megérkezések lapjaira; — csak egy mese van itt a színpadon, ami elindul a kis peslí- virágosb >!tbó', befonja az óre^ aranyozó kulnoo ar tivóráját. ami még megmaradt valami virágo, múltból és megérkezik egy megroppant szívhez egy sápadt, utolsó délutánon. Kincs itt történet, ami megbolygatna menydőrgéses problémákat, nincs itt drámai kiteljesülés, ami ősszefoltozna széteső kérdéseket, — csak egy szív van itt az aranyóra harangjában. ami szelíden As halkan ráborul néhány pssxtell-figurára és megöleli őtoet a napfényben, melegen és szeretettel. Egy mese va nitt — enyhe színekkel és halk szavakkal —, amit meg lehet könnyezni. Egy uj színpadi vers, néhány uj Hm Szép Ernő lírájában. Szép Ernő: a könnyek poétája (»Mint magányos lovast ez este. Elér a bánat engemet, Gyermeksirás jón fel szivemből, Könnyűim csöpp csengői csengenek.,.«). Egy poéta, aki novellát tud irni egy lehullott őszi falevélről; aki szinte fent él az álmodások rózsaszín felhői között, aki szinte et sem tudja hinni, hogy hazug, nyomorult és véres is lehet az élet. Egy költő, aki az Egyszeri királyfi stilizált meséskönyvét bontotta ld a szinpadon, — aki a legédesebb pesti éjszak* regényét álmodta el oly finoman és illatosan, amilyen csak a lila ákde lehet, — egy költő, aki csupa virágból és lehelletből rajzolta meg a Tóth Manci tűnő Doré.rejzát, — aki a Májút ligeti gázlámpája alatt tavaszt, várost és életet festett, — költő, aki egy égést könyvet szentelt október mondén haldokló napjának. És most ehez az oeuvrehöz hozzáálmodta az Aranyóra legendáját. • A James Joyeeok, a Welsek és a G. B. Shawk idején szinte csodálatos, hogy van még költő, aki könnyes mesét tud Irrtí egy aranyóráról, ami elveszett a Sinclair Lewisek és NVallaook világában. Szép Ernőnek külön vj'ága van. ahol a Bogdán Jucikák élpek (ó, Tóth Mrnci ákácos emléke!) oly könnyesen, tisztán és szenvedőn, mint egy megmaradt ibolyacsokor a hortenziák és tulipánok hangos diadalán. Mese ez az egész világ, ahol élnek még a virágos Jucikák. akik smadzni mennek a Vajdahunyad alá és akik összeomolva e tra gikus első szerelemben, vissza tudják szerezni az aranyórát az öreg Bogdánnak, áldozatosan* szenvedve és szinte elpusztulva az önfeláldozásban. Begény kellene ehez a meséhez és ehez a Bogdán Jucihoz, aki még megmaradt ibolyának, sőt ákáenak a vér és verejték világában. És a mese elvezet a mai élet harsány nyomoruságához, ahol emberek élnek hazugan, bűnösen, koldusán. De még ezekben az emberekben is van valami szívdobbanás, valami ködös jóság, ahogy Szép Ernő megbocíájt nekik a megbocsájthatatlan életben. Eleven színék, élő képek a mesében, — kis fotográfiák a fellegekről! Egy bolt. ahol virágot árulnak; egy menedékhely; ahol kenyérre várnak; egy iroda, ahol bűnösöket keresnek; egy szoba, ahol a mult aranyórája ketyeg; egy pad, ahol végzetes első szerelmek nyílnak; egy börtön, ahol a véletlen-bűnözők örökre elmerülnek és egy bár, nhol az ákácos Tóth Manci-Jucikák elindulnak az áldozatok tragédiái felü Milyen könnyes fotográfiák e vérző életről és milyen megbocsájtás a poéta könnyeiben! Mese három felvonásban, szinte azért, hogy a költő megbocsájthasson vérző embereknek, verejtékes életeknek és kényszerű bűnösöknek... Itt csak az élet rossz, a nyomor és a koldulás; az embereknek szivük van, könnyük és mosolyuk. Mesét kell irni erről, hogy meglássuk a verejtéket és megbocsássnk bűneiket. • Mit jelent a Bogdán bácsi aranyórája? ó, n?m csupán egy ékszert a haldokló aranyozó szivén! Az aranyóra: szimbólum; az elsiratott, meggyászolt mult melegsége, sápadt fénye, régi emléke. Mindnyájunknak van, vagy volt (ha már ellopták) aranyórája, ami visszakísért a múltba, ami békít és tavaszt t revellál, ami egy elmúlt jobb életet jelent, — amikor még novellát lehetett irni az őszi falevélről, ami sárgán és rozsdásan lehullott az ágakról. Valami meleg, édes békét, valami sugaras, fájdalmas fiatalságot és visszanemtérő jobb életet ketyegi ez az aranyóra. Ezért szép és könnyes ez a mese; — multat hoz a Bogdán Juci szivén és a mult meséiben felmerülnek a vérző mai élet szomon- bűnösei^ akiknek már csak a költő tud megbocsátani. Az Egyszeri királyfi, a Lila ákác, az Énekeskönyv, a Május és az Azra kristálytiszta csokorjáWd Szép Ernő uj virágot font: az Aranyóra emlékét és Bogdán Jucika meséjét. • • • Csak áhítattal lenne szabad a színpadra vinni Szép Ernő megbocsájtó és megfényesítő háromfelvonásos meséjét. Volt melegség és lira, ahogy az Aranyóra ketyegni kezdett a színpadon, csak éppen az áhítat hiányzott a szegedi színpad munkájából. Áhítatot csak Dayka Margit és Kovács Károly hozott, akik meleg megértéssel és őszinte átéléssel szolgálták Szegeden is Szép Ernő poézisét A szegediek munkája inkább verejtékes robot volt, ahol nincs idő liraí finomságokra és könnyes állomásokra. Csák éppen megelevenítették Szép Ernő figuráit, de a színekre és a lehelletekre (amelyek a mesét adják) nem volt se kedv, se szándék, se lehetőség. Volt egy-egy megérző pillanat, egy-egy szinte önfeledt perc, de az egész munka inkább verejtékes robot, különálló képcsoport volt, mint a költői szándék, a csillámos mese áldozatos és áhítatos szolgálata. • Az áhítatot, a megértést és a költő követését Dayka Margit hozta, aki itt röpködött a szegedi színpadon és ugy szállt el innen, "mint egy pillangó a májusi virágokra. Itt ébredeztek, bontakoztak friss színei és elrepülve innen kihomlottak és kiteljesültek a nagyobb lehetőségek pesti mezőiben. Játéka és színészi eszközei megnemesedtek és leegyszerűsödtek: hangját, szavát, kifejezésmódját egészen az iró szolgálatának tudja szentelni. Alakja él, portréja: Bogdán Juci a legtisztább eszközökkel. Szinte már a színészi eszmény lehelletén jár, •hogy némán, mindössze egy-egy mozdulattal szivekei nylf, életeket formál. Felejthetetlen az a perc, amikor a rendőrségen egy vállmozdulattal otthagyja a tolvaj Bélát a detektívek között és mindent elmond ebben a héma, izzó szerelmi vallomásban. Áhítatos munkáját tüntető tapsokkal köszönte meg a nézőtér. Kowícs Károly — a iriSsodik vendég — kiforrott ábrázolást hozott, intelligens eszközökkel, sok jellemző erővel, öt is őszintén és melegen tapsolta a nézőtér. A szegediek közül Hortobágyi végezte a legértékesebb munkát. Bogdán bácsijának voltak őszinte színei, liraí percei, de nem mindig találta meg a költő elképzelését. Valami mélység, vagy átérzés hiányzott ebből a portréból, ami valószínűvé tudta volna tenni az aranyóra tragikus kincsét, — ami megmagyarázta volna, hogy az aranyóra a multat jelenti, ami eltűnt. — A* előadás robotjában sokan dolgoztak, de alig volt lehetőség egy-egy csengőbb rimre: Zilahi, Fülöp, Fáy (sok igyekvéssel). Rónai Béla, Ács BóZsi és még egy egész ihadsereg. &zép lett volna az előadás: kicsit több melegséggel"áhítattal és megértéssel. Szép Ernő mesét irt, amit meg lehet könnyezni. (vér.) Dunkelberg Ott* orgonahangvers-nye. Dunkelberg Ottónál különb orgonaművész nem járt Szegeden. Péntek esti hangversenye egyik legmaradandóbb zenei élmény marad Dunkelberg elsősorban óriási technikájával éri el a lenyűgöző hatásokat. Korlátlan ura a hatalmas hangszernek, a lágy pianók és pianisszimók sokszor egészen hegedüszerüen hatnák, máskor félelmetesen dübörgő fortékkal röpit étherikus magasságokba. Liszt: Ad DARMOL | CSAK EREDETI CSOMAGBAN VALÓM. | nos, ad salutarem undam-jának gigantikus méreteiben Dunkelberg művészete teljes pompájában érvényesült. Ennél szebb produkció a szegedi orgonán még nem hangzott el. Improvizációja a magyai- Himnusz dallama felett a komponista mélyen érző lelkéből fakadt. Ahitalosan merült el Mas Reger Kyrlejében, Sanctusában és Glóriájában. Élmény volt Bach Toccataja. A hangversenyen A. Antos Ilona működött közre, aki egy Hándel- és Mendelssohn-áriát énekelt Csengő és kulturált szopránja teljes sikerrel küzdötte le az Éliás ária technikai nehézségeit és méltón illeszkedett be az orgonaest nagy és őszinte sikerébe.. A honvédzenekar hangversenye. A Hunyadi .'ános 9. hon véd gyalogezred elismert hírű katonazenekara pénteken este kitűnően sikerült hangversenyt adott az ipartestület nagytermében, amit ez alkalomból zsúfolásig megtöltött az érdeklődő közönség. A hangverseny jótékonycélt szolgált, tiszta jövedelmét a kormányzóné védnöksége alatt álló katonatiszti és polgári köztisztviselői Erzsébet-otthon javára fordítják. Műsoron Fichlner Shvoy-indulója, Füredi Magyar fantáziája, Volk-. mann—Bustykay Zeneképe, Fichtner Magyar suitja és König Péter Adagiója, Fenyőházi Hunyadi János indulója szerepeltek. A közönség valamennyi szám után melegen ünnepelte Fichtner Sándor karnagyot. A sikeres koncertet a rádió is közvetítette. A szinházi iroda hírei? Dayka Margit még három előadáson vesz részt. A szegedi szinház volt kedvencei, a fővárosi színpadok legünnepeltebb szinésznője, Davka Margit tegnap és tegnapelőtt zsúfolásig meglelt nézőtér előtt lépett ismét a szegedi deszkákra és már a puszta megjelenésével extázisba hozta a közönséget Még három előadás alatt ragyogtatja csodálatos képességeit a szegedi szinpadon. Ma délután az idei szezon egyik legsikerültebb vigjátékujd:>nságában: az »Egy lány, aki mer«-ben lép fel, holnap és holnapután pedig Szép Ernő gyönyörűséges mesejátékában, az »Aranyórádban. Az Aranyórában partnere ezúttal is a kitűnő Kovács Károly, a Belvárosi Szinház elismert művésze lesz. A most kővetkező színházt héten csak egyetlen egyszer szerepel a színház műsorán az utóbbi évek legnagyobb sikere, a »Feketeszáru cseresznye«. Kosáry Emmi, Szokolay Olly, Ktrá/y Ernő. S/. ktal József és D'Arrlgó Koméi vendégjátéka a iliá. rem«-ben. A vendégjátékok során ezen a héten érkezünk el a szezon legérdekesebb és legnagyszerűbb akvizíciójához, őt ünnepelt pesti nagy- g együttes szerepléséhez. Kosáry Emmi neve ma már nemcsak a magyar színpadok büszkesége, hanem legutóbbi amerikai vendégszereplése ntán yilághirre is emelkedett. Szokolay Olly Budapest dédelgetett szubrettje, Király Ernő a leghíresebb magyar bonvivan, Sziklai József a tánoos komikusok legnépszerübbike és D'Arrigó Kornél, íz elegancia nagymestere — oly együttes, melyhez fogható a szegedi szinpadon belátható időn belül nem vendégszerepelt. A vendégjáték értékét még az is fokozza, hogy uj darabban lépnek a szegedi közönség elé. Vajda Ernő a »Hárem« cimü vígjátékát most mutatta be a Fővárosi Operettszínház operetté átalakítva és ezt a darabot hozza magával az illusztris művészegyüttes. Csütörtökön: »A hárem® — premierbérletben. Pénteken: »A hárem« — A. bérletben. Szombaton: »A hárem« — bérletszünetben. »A hárem* előadásaira 50 százalékkal emelte fel a szinház a helyárakat. Köztisztviselői kedvezmények ráfizetés melleit érvényesek. Szombat déhilán ifjúsági előadás: Travtata. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal; délutáni bérletben: Kuruclakodalom. Jövő vasárnap este: Páris almája. Dr. Rácz Andor és Jung Béla ftagy sikert aratott operettujdonsága. ma Q•• ^RL leizaintolt Árban BÚTOR Wiesnernél •radi ucca 6 alatt üzletem megszűnik. s Kmlm mmn m. 7. Tennlszlilők ét flfOk aaikszarfl 4 'Hurozás„ Steiner késíJMnél Ifalánka cukrászda I* helyiségét Rudolf tér szám ali helyiségét (Híddal szemben) heiyezle át.