Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-12 / 34. szám

ÍWI wsiair ÍWftMA fitAIWTfRZXff A RösgyUlés egyhangúlag a tmgalmas fejenetek és &eves viták a várost szubvenció kérdésében — 4 többség nem fogadta el a kisgyűlés favaslatdt Csütörtökön délután ööníeneU a szubvenció össsegéröl (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután négy órakor ült össze dr. Somogyi Stílveurter polgármester elnökletére! a kisgyűlés, bogy előkészítse a rendkívüli közgyűlés elé kerülő színházi javaslatot A kisgyűlés rövid vita után a polgármesteri előterjesztést fogadta el a szinügyi bizottság által ajánlott módosítások nélküL A kisgyűlés tehát azt javasolta, hogy a közgyűléstől nem a polgármester, hanem önmaga számára kéri az Igazgatóválasztás jogát. A kisgyűlés ülése félőt után ért váget, a rendkívüli közgyűlés igen élénk érdeklődés mellett őt óra előtt néhány perccel kezdődött meg A karzatok közönsége leginkább a szinház művészi, műszaki és gazdasági személyzetének tagjaiból került ki, de volt köztük több melegedő munkanélküli is. A polgármester az ülés megnyitása után bejelentette, bogy az igazoló választmány a virilis városatyák második kariájából Peregi Mihály mandátumát megszüntette, mivel adója a minimum alá csőkkent. Helyébe az első póttagot, dr. Lakó Józsefet hívta be. Bejelentette ezután a polgármester, a rendkívüli közgyűlés napirendjére póttárgyként dr. Kertész Bélának az üzletek áramegységáraira és Lájer Dezsőnek a közgyűlés nyilvánosságára vonatkozó interpellációját Ezután dr. Pálfy József polgármesterhelyettes terjesrtette elő a színházi tavaslaloL bevezetőül Ismertette azokat az okokat, amelyek arra késztették a város hatóságát, hogy a színházat négy éwís! ezelőtt házikezelésbe vegye. Az akkor) vállalkozó-igazgató fizetésképtelensége, az állandósult szinházi botrányok játszották az elhatározásnál a főszerepet A házikezelés csődjét a rotsz gazdasági válság okozta főképen, amely sorra tette tőnkre az egész világon a színházakat .1 Válságot kisrészben személyi okok ts fokozták, de a főok a ga-.dasági krizis volt — Kozmikus erők! — szólt közbe valaki. — A színházi deficit megnövekedéséért íreméJyeket nem lehet felelőssé tenni — állapította meg Pálfy. Majd részletesen megindokolta, nogy miért javasolja a kisgyűlés a házikezelés megszűntetésének és a szinház vállahtbaadásának kimondását. Mondja ki a közgyűlés, hogy a házikezelést o tzezen végén megszünteti, a rzinházat szeptember írtől kezdve három évre vállalatba adja (helyeslés), az igazgatói állásra pályázatot ir ki, az igazgató számára érti 80.000 pengő városi segélyt biztosít. (Közbeszólások: Egy krajcárt tel) Részletesen ismertette ezután a javasolt pályázati feltételeket A polgármester « előadási javaskt után bejelent^ hogy a kultuszminiszter soha nem ragaszkodott a város akaratával szemben a házikezelés fentartásához. (Helyeslés.) A vita első szónoka dr. Ehier Manó. Megállapítja, hogy Szegeden a szinház kérdése érdemetlenül nagy jelentóséget kapott az utóbbi idő'en. Indítványában azt kérte, hogy a vános a vállalkozóigazgatónak egyetlen fillér szubvenciót se biztosítson. Azt látja, hogy a szlnházkérdés a felnőttek Játékszere leíf Szegeden, nogy érdemetlenül veszi igénybe a várcs /ítisztviselőinek idejét és munkáját örömmel állapítja meg, hogy a város hatósága is belátta a házikezelés fentartásának lehetetlenségét Senki sem tudja pontosan, hogy mibe került a házikc.elés a városnak, azt az állítást azonban kétségbevonja, hogy a szinház felszerelése megérne 200000 pengőt. A színházra ném költhet a város éoe.nkinl SOJOOO pengőt sem, hiszen sokkai fontosabb kulturális ét népjóléti célokra megközelítőleg sem jut eifngi. Amikor vezekelni kellene az cimult évek herdálásaiért, amikor a lapok arról számobiak be, hogy az iskolákat redukálják, hogy csökkentik a klinikák beteglétszámát, akkor a színház nem jelent mást, mint álkulturát. A szinház a magánvállalkozó kezébe való. A város közönsége szükség esetén még azt is elviselné, ha egy évig nem játszanának a szegedi színházban (Zai, sllentqjondások.) — Valaki a közbeszólók közül l->,Uurbotránunak minősítette azt, amit elmondottam. Véleményem szerint sokkal inkább kvlturbotrány az, hogy Szege*den még mindig ezrére! vannak nedves pincelakások — mondja Eisner, majd elmondja, hogy a háború előtt, a konszolidált békében a város 8—12000 aranykorona támogatást adott a színháznak Indokolatlannak tartja a szinházi magánvállalkozás anyagi támogatását a város részéről. Még e 80.000 pengős szubvenció sem zárja kl a vállalkozó-igazgató anyagi összeomlásának a lehetőségét Tiltakozik a könnyelmű gazdálkodás ellen és azt indítványozza, hogy a város bérbeadás utján adja ki a színházat, de készpéniszubvenciót ne adjon, legfeljebb fűtést, világítást és legfeljebb Ingyen engedje át használatra a színház felszerelését. Javasolja, hogy az igazgatóval kőtendő szerződést a közgyűlés a jogügyi bizottsággal tárgyaltassa le, mert a szinügyi bizottság tagjai jobban értenek a fiitteres ruhákhoz, mint ehez a problémához. — A szinügyi bizottság megsértéséért a bizottsági tag urat rendreutasítom! — mondja a polgármester. Dr. Eisner Manó ezután azt indítványozza, bogy a vállalkozó-igazgatót a közgyűlés válassza, amelyet szerinte nem lehet uirv kilincseléssel befolyásolni. mint a kisgyülést — Nem kilincseléssel, hanem miniszteri narancscsal: — szól közbe Wimmer. Petrik Antal a kővetkező felszólaló. Elsnernek a kisgyülésre vonatkozó állítását visszautasítja. A kisgyűlés javaslatát azzal a módosítással fogadja el, bogy a város csak Í0000 pengő szubvenciót adjon a vállalkozó-igazgatónak. Ezután Pásztor ''ózsef jelentkezett szólásra Elvileg egyetért Eisner Manóval, akinek álláspontját azonban gyakorlati szempontból keresztülvihetetlennek tartja. Ha a közgyűlés ai általa kívánt feltételeket állapítaná meg a vállalkozó.igazgató számára, akkor már a magánkezelés első esztendejében előállna ismét az a helyzet, bog}' a városnak újból házikezelésbe kellene vennie a színházat, vagy pedig a magánvállalkozó-igazgató deficitjét a városnak kellene magára vállalnia. Elmondja Pásztor, hogy az utóbbi esztendők alatt számos nyugati város színházát meglátogatta, de a müveit nyugaton egyetlen olyan várost sem talált, amelyben a színház be csukását kívánták volna A szinház bezárását kívánni demagógia. A színház kérdése most elsősorban financiális kérdés. Azt kell megállfpitani, hogy, financiális szempontból mikor )ár fobban a vatos, akkor-e, ha megfelelő szubvencióval biztosítja a magánvállalkozó-igqzgató pénzügyi helyzetének stabilitását, vagy pedig akkor, ha kevés, vagy semmi szubvencióval lehetőséget teremi biztos összeomlására. Kétségtelen, hogy a város akkor cselekszik észszerűen, ha biztosítani Igyekszik a szinházi vállalkozás pénzügyi egyensúlyát. Magycrország minden városa költ a színházára. Debrecen 71, Pécs 42, Miskolc körülbelül ugyanennyi ezer pengöv<[ támogatja a színházat Ha tehát Szeged nj'olc -anezer penget ad, ezzel aranyos támogatást nyújt a színházának. De megtőrténheiik az a csoda, hogy a szinház az uj szezonban jól fog menni. Mivel pedig a szubvenciónak nem az a célja, hogy a vállalkozó-igazgató számára üzleti hasznot biztosítson ? város, azt javasolja, hogy a közgyűlés a nyolt /anezer pengő szubvenciót csak feltételesen szabi" meg, csakis arra az esetre, ha a színháznak delid'-e lesz, ha a szinház rosszul megy. A kisgyűlés javaslatát ezzel a módosítással fogadja el. Pick Jenő koraújak tartja a március 1-én lejáró pályázati határidőt Javasolja, hogy a közgyűlés március 15 ére tűzze ki 4 pályázatok benyújtásának határidejét Reméli, bogy ez alatt az idő alaít a nyári állomás ügyében meg tud egyezni Szeged Hódmezővásárhellyel. A 80.000 pengő szubvenciót soknak tartja, 50.000-et javasol. Dr. Singer István, majd Lájer Dezső szólalt ezután fel. Amikor a közgyűlés a színház válságával foglalkozik, körülötte a nmnk&n^ikűllség problémáia vár megoldásra. tette. Akármilyen szubvenciót szavaz meg a kői. gyűlés, rövidebb, vagy hosszabb idő multául Ismét elkövetkezik majd a színház szanálásának c szűkségessége, mert nincs remény a gazdasági helyzet javulására. Csatlakozik dr. Eisner Manó indítványához, mert a mai viszonjok mellett • szinház kulturális szempontból csak a dlinder szerepét tölti be. A szubvenció azoknak a favorizálását jelenti csak, akik abban a helyzetben vannak, hogy színházba járhatnak. Több felszólaló nem jelentkezett A felszólald • sokra dr. Pálfy József reflektált Szeged kulturális kötelessége, hogy lehetőséget teremtsen a színház; fentartására, ezt pedig csakis szubvenció megszavazásával biztosíthatja Kéri, hogy a közgyűlés március 10-re tűzze kl a pályázati határidőt A polgármester ezután megállapította, hogy a közgyűlés egyhanqnlag határozta el a házikezelés megszűn* íeléséi és a színház vállalatbaadását. Csupán a szubvenció kérdésében vannak eltérések, amelyek felett névszerinti szavazással kell döntenie a közgyűlésnek A kisgyűlés javaslatát 51 szavazattal 42 szavazat ellenében elvetették Tehát a közgyűlés többsége soknak találja a SO ezer pengős szubvenciót. A polgármester ezután Pick Jenő 50.000 pengőt indítványa felett rendelt el szavazást Pick Jenő indítványát mindössze IS városatya szavazta meg, a többség elvetette. — Kérem az urakat, ad abszurdum ne vigyék a dolgot I — mondja e polgármester. — De azt akarjuk, csukjuk be a színházatt — kiáltozták többért. A teremben nagy at Izgalom* a kis<»yűlésl javaslat hivei agitálnak, bogy ne szavazzon meg a közgyűlés egy fillér szubvenciót sem. ha már a többség nem fogadta el a kisgyűlés javaslatát A polgármester néhány pillanatig tanácstalanul nézi a háborgó közgyűlést, majd megrázza a csengőt: — A közgyűlést néhány percre felfüggesztem Szünet közben kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalják a városatyák a helyzetet — Nem kell egy fillért sem megszavazni, akkor a polgármester kénytelen lesz ismét a közgyűléa elé hozni a kérdést, — mondogatják többen Dr. Szalag József főkapitány jnerglkusan méltatlankodik egy nagyobb csoport közepén. Tiltakozik a demagógia ellen, amely könnyen megölhet minden kulturális törekvést. A polgármester még mindig iztó hangulatban háromnegyed hét órakor nyitotta meg ismét * közgyűlést. Dr. Pálfg József szólalt felt — Miután a szavazár eddigi eredménye olyan változást idézett elő, hagy a kisgyűlés javaslatát át kell dolgozni, ezért azt indítványozom, hogy a közgyűlés! ma szak!t*ák féibe és holnap délalán folytassák. (Nagy zaj, helyeslés,, ellentmondások) Dr. Eisner Manó az előadó javaslatit elfogadja mert meggyőződött róla, hogy a bizottsági tagok eggrétze nem eléggé tájékozott. Ezért szükség van ar. ujabb megfontolás lehetőségre. A közgyűlés majdnem egyhangúlag elfogadta dr Pálfg József javaslatát, mire a polgármester félbeszakította á közgyűlést folyialásál csütörtök délután félőt órára tűzte ki és bejelentette, hogy a szinházügy megvitatására néav órakor a kisgyűlés tart ülést. (Jj Javaslat; 60 ezer pengő szubvencióról A' késő esti órákban a Délmagyarországr munkatársa tigy értesült, hogy a csütörtöki kisgyűlés, illetve a közgyűlés elé olyan javaslatot terjesztenek, amely szeri nt a város a vállalkozó igazgatónak évi 60.000 pengő szubvenciót ad. de átengedi a büffé és a ruhatárak bérleiét is. A régi javaslat szerint a büffé és a ruhatárak bérlete a várost illette volna. A színház • technikai fejlődés is elősegi- i Herceg Esterházy SffffV fflszer- c;emea*Qz<etében vuniwaiü^ü! Klgyft acea 1- !« Aüftüdóan írlss áruk négy riiariékfta*