Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-31 / 294. szám

1930 december 3t.r DPLMAGYAi; "SZAG 3 A ffaggőkólcsön, a „Csodabár", a földbérrevizló és a klinikák Ugye a keddi rendkiviili közgyűlés előtt A közgyűlés hosszú vita uián hozzájárult a kölcsön (elvéleiéhez — »Tiltakozni kell az egyelem! intézetek visszafejlesztése ellen« Érdekes viia a polgármester és az alsövárosi plébános közöli.a »Csodabár« tendenciájáról (A Délmagyar ország munkatársától.) Élénk érdeklődés nyilatkozott meg a törvényhatósági bizottság kedd délutánra összehívott rendkívüli közgyűlése iránt. Az ülést félőt előtt nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgár* mester. A napirend első pontja a 180.000 dolláros lOggökölcsön ügye volt. A kölcsön felvételének szükségességét Raclc Lipót pénzügyi tanácsnok indokolta meg, majd a Hitelbank ajánlatát ismertette és bejelentette, hogy a pénzügyi bizottság javasol fa a kölcsön felvételét. Lájer Dezső szólalt fel elsőnek a kérdéshez. Aggodalommal látja, hogy a város a költségvetési deficit fedezésére kiván kölcsönt felvenni így a város adóssága ismét egymillióval szaporodik, de növekednek a kamatterhek Is anélkül, hogy ez az uj kamattétel fedezetet találna a jövő évi kőltségvetésben. A város igazgatását nem a lakosság teherbíró képességéhez Igazítja » hatóság. Furcsán hat, hogy ilyen körülmények között, amikor már a meglévő kamatterhek viselésére is kölcsönt kell felvennie a városnak, visszamenőleg emelik a hitfelekezetek segélyét Kölcsönt csak hasznos beruházásokra, csak produktív célokra szabadna felvenni. Előreláthatólag a viszonyok nem igen javulnak meg a kővetkező esztendőben. Éppen ezért ezt a szempontot is figyelembe kellene venni a közIgazgatásban. Elsősorban a közönséget kell adóflzeíöképessé lenni. A kormánytól nem sokat várhat a város. Ahogyan lerongyolódott már a munkásság, ugy fog lerongyolódni lassankint az egész város, hiszen már világításra sincs pénz. A javaslatot csak abban a reményben fogadja el, hogy a város halósága megváltoztatja a gazdálkodás eddigi rendszerét. Foglalkozott ezután a munkanélküliséggel és kifogásolta, hogy a város hatósága kéregető koldust lát minden munkanélküliben. Hivatkozik a kaposvári példára, ahol a munkanélküliek a börtön igazgatótól kértek hajlékot a börtönben. Aggályosnak tartja azt is, hogy a felveendő kölcsönből csak 200.000 pengőt szánt a város közmunkákra, a munkanélküliség enyhítésére. — Munkakerülők] — szól közbe valaki. — Ha a közgyűlés a munkanélküliséget a hivatásos munkakerülőkön keresztül itéli meg — — mondta erre Lájer —, akkor ne csodálkozzon senki sem, ha komolyabb következményei lesznek a dolognak! Wlmmer Fülöp a város kényszerhelyzetének Ismeretében fogadja csak el a javaslatot, de megállapítja, hogy az ajánlott dollárkölcsön nagyon drága. Beteg eljárásnak tartja, hogy a város a folyó kiadások fedezésére vesz fel kölcsönt. A legszomorúbb az, hogy a város a legsúlyosabb pénzügyi helyzetbe kerülne, ha nem vehetné fel ezt a kölcsönt és csak a kultuszminiszter, segítségével jut hozzá, mert ha a miniszter nem tett volna lépéseket Scitovszkynál — nem annál, akit én nem szeretek, hanem a másiknál, a bankigazgatónál! (de' rültség) —, akkor nem is kapta volna meg. A város ilyen körülmények között nagyon rosszul teszi, hogy nem foglalkozik a gázgyár koncessziójának kérdésével, ingy nem nyul hozzá ehez az aktívájához. — Kényszerhelyzetben nem lehet tárgyalni, — szól közbe Pick Jenő. — Nincs kényszerhelyzet, mert a gázgyár Jeleni kezett ajánlatával, a gázgyár kéri a koncesszió meghosszabbítását, — válaszolta Wimmer. Kérte ezután a polgármestert, hogy kezdje meg végre a tárgyalásokat. A gázgyár szerződése 1935 november 1-én jár le, ha a gázgyár tudja, hogy nem kap koncessziómeghosszabbitást, akkor öt évig nem létesít uj beruházásokat, hiszen öt év múlva mindent át kell adnia a városnak. Nem mondja, hogy a közgyűlés foglaljon most azonnal állást a koncesszió meghosszabbítása mellett, csak azt határozza el, hosv tárgyalni kiván a kérdésről. Dr. Kovács József a kőlcsönjavaslatot szintén csak kényszerhelyzetben fogadja et Hibáztatja, hogy az aszfaltburkolatot bazaltkockákkal foldozzák. Hiába épít a város árkádos épületeket, ha az ulak és az uccák lerongyolódnak. Pick Jenő felszólalásában elmondja, hogy a város 700.000 pengővel tartozik a kultuszminiszternek. A kölcsönből a város ezt a tartozását kívánja kiegyenlíteni. Mivel a város a kultuszminiszter helyett vett fel nemrégen 400000 pengőt, azt javasolja, hogy ezt a város vonja le a miniszter járandóságából és tartalékolja, mert könnyen megtörténhetik, hogy a tisztviselők fizetésére sem lesz pénz. Szűcs Imre a vadászterületek kiadása körűi észlelt visszásságokról beszélt majd bizottság kiküldését sürgette a város könyvvitelének felvizsgáitatására. Kijelenti, hogy értesülése szerint »a tűzhöz közelebb állók kisebb csoportja« karácsonyi segélyt kapott. Ha ez igaz, akkor nagyon helytelen, mert sérti az egyenlő elbánás elvét Vagy mindenki kapjon segélyt, vagy senki sem. A javaslatot nem fogadja el. Dr, Bodnár Géza csatlakozik Pick Jenő Indítványához. A kivezető utat csak a szigorú takarékosságban látja. 1929. óta a város adójővedelme fokozatosan csőkken, az adókezelés költsége pedig emelkedik. Ezeken a dolgokon csak céltudatos takarékossággal lehet segíteni- A bizottságok kiküldését feleslegesnek tartja. Minden ügyosztályvezető állapítsa meg, hogy miképen redukálhatja saját osztályában az adminisztrációs költségeket Dr. Slnger István szólalt még fel, majd a polgármester válaszolt a felszólalásokra. A város a takarékoskodás jelszavával nem szaporíthatja a munkanélküliséget a tisztviselők elbocsájtásával. Azért kell kifizetni a kultuszminiszternek a 700.000 pengőt, mert az egyetemi építkezések szegedi vállalkozóinak egy része még nem kapta meg Járandóságát. Ha a város kifizeti a 700.000 pengőt, az belekerül a város gazdasági vérkeringésébe. Kéri a javaslat megszavazását A közgyűlés névszerinti szavazással hozzájárult a kölcsön felvétdéhez. Pick Jenő visszavonta Indítványát. Szűcs Imre indítványát a többség elvetette, A hitfelekezetek segélyezéséhez Szükséges 12.500 pengő póthitelt egyhangúlag megszavazták. Hat óra előtt néhány perccel került volna sor a napirend harmadik pontjára, az alsótanyai földbérletek bérének redukálására vonatkozó javaslatra. Mivel azonban sem ezt, sem a két interpellációt a kisgyűlés még nem készítette elő, a polgármester felfüggesztette az ülést és felkérte a kisgyűlés tagjait, hogy vonuljanak át a tanácsterembe, ahol azonnal megtartják az előkészítő ülést Az előkészítő ülés alig egynegyed óráig tartott, amikor a polgármester ismét megnyitotta a közgyűlést Az alsótanyai földbérrevlztóra vonatkozó javaslatot dr. Csonka Miklós tanácsnok terjesztette elő. Elmondotta, hogy hét bérletcsoporton aránytalanul magasak a bérek. Ezekhez a csoportokhoz 10.000 hold tartozik, amelynek bére 262.000 pengő volt. A szakértő bizottság ennek a bérnek 112.000 pengővel való csökkentését javasolta, amihez a polgármester is, a kisgyűlés is hozzájárult azzal, hogy a mérsékelt bérek egyelőre három esztendeig maradnak érvényben. A javaslatot Korom Mihály, Hegedűs Bité János és Horváth József felszólalása után elfogadta a közgyűlés. Félhétkor került sor az interpellációkra, Dr. Eisner Manó az egyetemi klinikák betegléiszámának csökkentése ügyében interpellált. Az interpellációra a polOLLzió!! Lusztiglmre harisnya- és kötöttáru üzletében tér 2. sz. 140 gármester egyelőre nem adott választ előbb információkat kiván beszerezni illetékes helyeken. Dr. Eisner Manó felszólalásában elmondja, hogy a kultuszminiszter rendeletéről a Délmagyarország közleményéből értesült A klinikák létszámcsökkentése sérti a közegészségügy érdekeit. A takarékosságot nem a népjóléti intézmények visszafejlesztésével kell kezdeni. Az egyetem nem teljesítheti tanító hivatását, ha nem rendelkezik a szükséges beteganyaggal. A város igen súlyos áldozatokai hozott az egyetemért, az uj klinikák a város telkein épültek fel, a városnak tehát joga van az egyetemi intézetek rendeltetésszerű működésének biztosítását megkövetelni. Különben megnyugszik abban, hogy a polgármester a legközelebbi közgyűlésen adja majd meg a választ, de kívánatosnak tartja, hog> a közgyűlés már most nyilvánítsa fti, hogy az egyetemi intézetek visszafejlesztése ellen energikusan tiltakozik. (Általános helyeslés." A' polgármester ezután azt mondja, hogy értesülése szerint a kultuszminiszter nem rendelte el a klinikai ágyak számának redu kálását, csak takarékosságra hívta fel az egye temet. Ezután dr. Pálfy József polgármesterhelyettes P. Schneider Vencelnek a »Csodabár« karácsonyi előadása miatt benyújtott inter pellációját olvasta föl, majd bejelentette, hogy karácsony ünnepén minden magyar színpadon hasonló darabot játszottak. Ezután felolvasta a polgármester válaszát A polgármester nem tartja ünneprontásnak a »Csodabár« kará csonyi előadását, mivel a darabban semmi olyan momentum nincs, ami a vallásos érzű letet sértené, sőt a darab meséje megegyezik a vallás erkölcsi tendenciájával. A színház kulturmissziót teljesít a városnak áldoznia kell fentartásáért és az erre szánt pénzt nem lehet templomépitésre fordítani. A város egyébként is gondoskodik a hitélet szükségleteiről. A »Csodabár«-t azért is műsoron kellett tartani, mert a színháznak más kész darabja, amely vonzotta volna a közönséget, nem volt, de a müsorváltozlatás technikai akadályokba is ütközött volna. P. Schneider Venoel szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy ami erkölcstelen, az sért minden vallási felfogást A karácsonykor előadott darab erkölcsi tendenciája egyetlen vallás erkölcsi felfogásával sem egyeztethető össze. Karácsony napján a város színházában ingyen előadásban olyan darabot kellett volna előadni, amely az erkölcsi érzés erősítésére alkalmas. Bejelenti, hogy holnap, Szilveszter napján, este hat órakor az alsóvárosi templomban prédikációt tart és kihirdeti, hogy bűnt követ el, aki mngnézi a színházban a