Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-30 / 293. szám

1930 december 899. DftLM A fi YA RORSZ AG 13 A klinikai beíegléíszám redukálásának Ugye a keddi rendkivüli közgyűlés elölt (A Délmagyarország munkatársától.') Megírta a Dilmaggarország, hogy dr. Eisner Manó törvényhatósági bizottsági tag interpellációt jegyzett be a legközelebbi közgyűlés napirendjére az egyetemi klinikákon elrendelt beteglétszámcsökkentés ügyében. Interpellációjában többek között azt kérdezi a polgármestertől, hogy tud-e a kultuszminiszternek erről a takarékossági rendeletéről, hajlandó-e visszavonása érdekében megtenni a szükséges lépéseket, kérdi továbbá, hogy milyen a jogviszony a város és az egyetem kőzött és hogy van-e joga beleszólni a város hatóságának a klinikák ügyébe Dr. Eisner interpellációját pótlólag kitűzték a keddre összehívott rendkivüli közgyűlés napirendjére, a polgármester azonban kedden nem ad konkrét választ Engedélyt kér majd, hogy válaszát a legközelebbi közgyűlésen terjessze elő, mert előzőleg részletes információkat kell beszereznie a kultuszminiszter rendeletéről. A rendelet hiteles tartalmát még nem ismeri, arról csak hallomásból értesült arról is, hogy a szegedi egyetem klinikáin már a rendelet kiadása előtt sem volt teljes a beteglétszám. Sohasem volt egyetlen klinikának sem annyi betege, mint ahány beteg számára helyet biztosítottak. Ebben az esetben pedig a polgármester szerint a kultuszminiszter rendelete nem okozhat különösebb változást, legfeljebb anynyit, hogy a jövőben a klinikák csak azokat a betegeket veszik fel, akik feltétlenül klinikai ápolásra szorulnak, azokat viszont, akik nem szorulnak klinikai kezelésre, az ambulancián fogják kezelni A polgármester egyébként a rendeletet, ha az a klinikákra felvehető betegek létszámának kétszázötvennel való csökkentését tényleg elrendeli, nem tartja veszélyesnek közegészségügyi szempontból sem, mivel véleménye szerint biztosítékul itt van a városi kőzkórház, amely minden kórházi kezelésre szorult jelentkező beteget felvesz. Ezeket mondja el a polgármester a keddi közgyűlésen válaszul az interpellációra, de kérni fogja, hogy ezeket a kijelentéseket a közgyűlés ne tekintse végleges válasznak. Végérvényes válaszát akkor terjeszti majd a közgyűlés elé, ha hivatalos információkat kap az egyetémtóL A posta drágítása miatt 400 szegedi telefonelö fizető lesszereiteli a telefont Kedden adfdlc öt a memorandumot a postdnalc Kereskedői*, mozgalma a klrakaívlláglíás árának mérséklésére (A Délmagyarország munkatársától.) Amikor a posta november 15-én súlyosan megdrágította a telefont, olyan hírek terjedtek el, hogy feleletül a posta drágitására, négyszáz szegedi telefonelőfizető azonnal felmondta a telefont. Ezt a hirt a postaigazgatóság erélyesen cáfolta. Körülbelül két héttel ezelőtt a legnagyobb csendben azután mozgalom indult meg Szegeden, amely már konkrét lépést jelentett a drágitás ellen. A mozgalom tulajdonképen a Szegedi Kereskedők Szövetségének egyik nagytanácsi ülésén kezdődött. A szövetség erélyesen állást foglalt a posta drágításai ellen és tiltakozott, hogy a kereskedők helyzetét a posta még súlyosabbá tegye. A tiltakozás után két szegedi kereskedő: Nemecz Dezső és Pollák Gyula megindították az akciót^ amelynek eredménye az, hogy Nemecz Dezső a keddi napon közel négyszáz feletonelöflzető felmondását nyújtja áí a szegedi postahivatalban. A' telefont felmondók között nemcsak kereskedők vannak, hanem a listán szerepelnek a társadalom szinte minden rétegének képviselői. Két héten keresztül gyűjtötték az aláírásokat és mintegy 400 telefonelőfizető csatlakozott a mozgalomhoz. Az akció során nem szorítkoztak csupán arra, hogy gyűjtsék a felmondó aláírásokat, hanem minden előfizetővel külön felmondólevelet is aláírattak, miután a postai szabályzat előírja, hogy a telefonelőfizető írásban köteles közölni a hivatallal, ha bérletét meg akarja szüntetni. A felmondóleveleket az előfizetők indokolással Is ellátták. Többek kőzött ilyenek olvashatók az indokolásokban: »abnormisan felemelt magas tarifa*, — »rendelés hiánya miatt nem használhatom«, — »drága a feleknek, nekem is az«, — »vevőim nem rendelnek«, — »az uj rend óta nem csengetnek rám, disznek pedig nem kell«, — »kereskedelemre veszélyes és drágulást eredményez«, — »minthogy vevőim rendeléseket nem adnak fel, mert nem fizetik meg a telefondijat, üzletemnek a posta drágilása nagy kárára van« stb., stb. ( A mozgalom most tovább folyik és a négyszáz előfizelő felmondásánál nem áll meg. Naponta tízen-tizenöten csatlakoznak az akcióhoz és könnyen kiszámítható, hogy mire fog az vezetni a 2300 telefonállomással rendelkező Szegeden. A feltűnést keltő akció első részié fejeződik be a kedden benyújtandó felmondásokkal. A felmondóleveleket terjedelmes memorandum kíséretében nyújtják át a postának. A memorandumban többek kőzött a következőket mondják: »A használati dijak" tulmagas megállapítása egyszerűen káros és sérelmes ugy a kereskedelemre, mint az iparosokra és a fogyasztó közönségre egyaránt, amely csak még jobban elősegíti az amúgy is beteges vérkeringésü ország kereskedelmének és iparának romlását Sérelem ebben a fullasztó gazdasági helyzetben, mert nem lehet a már minimális igények közé szorított fogyasztó közönségünket 12 filléres telefonhasználati dij megfizetésével üzletünktől, műhelyeinktől teljesen elidegeníteni Viszont nem lehet 20—30 filléres áruk rendeléseit 12 fillérrel ezúton megadóztatni, sem a kereskedőt, sem az iparost, sem pedig a fogyasztót Nem állhat fenn az a különös helyzet sem, hogy amíg a nemclőfizető polgár 12 fillérért telefonál, addig az előfizető 40 fillért fizessen egy telefonálásért 30 beszélgetésig. Ha a magy. kir. posta a telefonelőfisetőinek alapdíjul csak 8 pengőt állapított volna meg egy hóra és ezért legalább 100 telefonbeszélgetést engedélyezett volna, ezenfelül pedig minden egyes beszélgetésért csupán csak 4 fillért állapított volna szigorú meghagyással, akkor teljes megelégedésre szolgált volna ugy az egyik, mint a másik érdekelt fél részére, ami a posta üzleti érdeke, a legmeszszebbmenőig biztosítva lett volna. így szomorú — példa nélkül álló, tömeges lemondólapok bőséges anyagot szolgáltatnak az igazságtalanság és szociálisellenes intézkedések megcáfolásához. Nem várhatjuk, amíg a kormány belátással lesz és mérlegelni tudja mindazokat a számtalan kérelmeket, amelyek eddig mindhiába futottak be az illetékes minisztériumvezető asztalára. így kénytelenek vagyunk lemondani, egyszersmind a következményekkel is számolni. Ez a lemondás a mai kor technikai vívmányainak virágzásában rettenetet szomorú jelenség, amely végleg megbéníthatja és elsorvaszthatja a még tengődő kereskedelmünket és iparunkat Jól tenné a tek. Postaigazgatóság, ha ezeket a sérelmeket komoly megfontolás tárgyaként a legsürgősebben felettes hatóságának jelentené, hogy ha még nem késő, közös érdekként orvosoltassék, hogy a közvélemény is teljes megnyugvással és szeretettel fogadhassa,« A mozgalomról Pollák Gyula a következőket mondta: — A mai rettenetes viszonyok kőzött éppen elég teher volt a régi díjszabás megfizetései De ilyen drágitás után, ami most ért bennünket, nem tarthatjuk fenn telefonjainkat Ha a posta visszaállítja a régi rendszert, hajlandók leszünk továbbra is előfizetők ma• radnl, de a mai telefondijszabást a legtöbb kereskedő nem tudja megfizetni. Szeretném, ha a posta átérezné a mi súlyos helyzetünketj Utóvégre itt bérletről van szó és — üzletről A' bérlőket a világ minden részében, ha bérleményeik emeléséről van szó, előbb megkérdezik, meghallgatják. Éppen így illett volna bennünket is megkérdezni. Nemecz Dezső, a mozgalom másik vezetője így nyilatkozott: — A Kereskedők Szövetségében kezdtük el az ügyet. Minthogy semmi remény nem mutatkozott, hogy tiltakozásunknak és kérésünknek eredménye lesz, kénytelenek voltunk a legerilycsebb módszerhez, telefonjaink leszereltetéséhez folyamodni. Nem várhatunk addig, amíg a tiltakozás a hivatalos fórumokat megjárja, mert • kereskedők a mai gazdasági viszonyok mellett a további terheket nem tudják elviselni Magunk vettük kezünkbe a dolgot és mondhatom, hogy akciónkban Szeged egész társadalmát magunk mellett találtuk. A közel négypzáz felmondólevelet kedden délelőtt nyújtom be a postának. A két kereskedő még elmondotta, hogy az akciót tovább folytatják és arról nemcsak n szegedi postahivatalt értesitik, hanem közlik a kereskedelmi kormánnyal is, hogy a mi niszter is tudomást szerezzen a szegedi te lefonbojkottrói • 'A' telefonakcióval egyidőben Széleskörű moz galmat indítottak a kereskedők abban a. irányban is, hogy a klrakatvilágltásl áram tulmagas árát a gázgyár mérsékelje. A' vil lanyárak mérsékléséről is több gyűlésen esel sző, indítványok hangzottak el, a gázgyái azonban a kereskedők kívánságait egyelőn nem honorálta. A mozgalomról dr. Salgó Sándor a kővel kézőkben informálta a Délmagyarországot: — A-Szegedi Kereskedők Szövetsége textil Szakosztálya akciót indított, amelynek értei mében nemcsak a textilszakosztály tagjai, d valamennyi szakosztály aláirt egy, a gázgyár hoz intézett beadványt Ebben a beadvány ban rámutatunk arra, hogy sehol nem olyan drága a villany, mint Szegeden. Más váró sokban az üzlet- és kirakatvilágitás még v lakásvilágításnál is olcsóbb. Szegeden pedi;. 6.5 fillért fizetünk a lakás villanyáramáért é' 8.5 fillért az üzletek és kirakatok áramfogyasztásáért Teljesen lehetetlen állapot ez, amely még az üzleti konjunktura idejéből maradi fenn, de még akkor sem volt indokolt — Beadványunkban arra kérjük a gázgyári, hogy az üzleti világítás áramszolgáltatási diját 30 százalékkal, a kirakatvilágitásét 10 százalékkal mérsékelje. — A' beadványt aláírók elhatározták, hogy amennyiben a gázgyár a mai egységárakból nem enged, a kirakatvilácjitást demonstráctóképen beszüntetjük. Reméljük, hogy az akció jobb belátásra bírja a gázgyárat, annyival is inkább, mert mi kirakataink világításával hozzájárulunk az uccák világításához is. Pongrácz Albert légszeszgyári igazgató, akihez a kereskedők kívánságát illetően kérdést intéztünk, a következőket mondotta: — A kereskedők mozgalma nem uj keletű, de nem is indokolt. A légszeszgyár a legnagyobb megértést tanúsítja a nehéz viszonyok közöit élő kereskedőkkel szemben és készség-