Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-25 / 241. szám

Ifi OÉLMAGYARORSZAG 1930 október 25. ROMEK ÁRPÁD^SZSra Kárpáti képszalon kiállítási termében. Bejárat Oroszlán ti. vich László, bölcsészeti dékán dr. Huszti József, prodékán dr. Kogutovicz Károly, menynyiségtan- természettudományi dékán dr. Fröhlich Pál, prodékán dr. Szentpétery Zsigmond. Az egyelem létszáma kétezren felül van, Jelenleg 2036 a hallgatók száma. A szegedi egyeíem hivatása 'Ai egyetem zárókövének elhelyezése az egyetemi építkezések első periódusának a befejezését jelenti. Az állam, de Szeged is, amikor az egyetem Szegedre helyezése és itten! meghonosítása érdekében a tengernyi áldozatot meghozta, hangsúlyozták, hogy a Ferenc József Tudományegyetemnek az Alföld szivében való elhelyezésével különleges céljaik vannak. Beszélgettünk ezekről a célkitűzésekről dr. Kováfs Ferenc rektorral, aki az egyetemen a közgazdaságtan és pénzügytan tanára. A professzor, aki a pozsonyi egyetem katedrájáról került Szegedbe, ezeket mondta: -- Az egyetemnek mindenekelőtt vannak általános és tudományos céljai. Ezek a tudomány ápolása és fejlesztése és a hallgatóság tanulmányi igényeinek kielégítése. Különleges céljainak megjelölhetjük azokat, amelyek egyrészt országunk különleges kívánalmaiból, másrészt a székhely és annak környezete érdekeiből folynak. — Köztudomásu, hogy a régi Magyarország az Alföld kulturális fejlesztését a többi országrészhez és a fővároshoz képest elhanyagolta. A kultuszminiszter egyik legnagyobb elgondolása e régi hibának a jóvátétele. Az egyetemet különösen olyan különleges feladatok illetik, amelyek mintegy felmerülnek az Alföld kultúrájának a csúcspontból lefelé való fejlesztésének irányában. Ennek céljait szolgálja az Alföldi Kutató Intézet, az Egyetembarátok Egyesülete, az egyetemhez kapcsolt polgári tanárképző főiskola stb. Ezekhez a közeljövőben más intézeteknek at egyetemhez való bekapcsolódúsa fog következni, (gazdasági szakképzés, közgazdasági intézet, mezőgazdasági főiskola stb.) Az egyetem arra törekedik, hogy a maga nagy apparátusával székhelyén és környezetében, az egyetemen kivül is szolgálja a közművelődés fejlesztését és terjesztését. — Az egyetem végül a külföldi kapcsolatok' fejlesztésével és ápolásával kívánja szolgálni Magyarországnak a nyugati kulturközösségbe való bekapcsolódásának ügyét. — Negyedszer ünneplünk Szegeden és ugy érzem, hogy minden ünneplés alkalmával közeledtünk Szeged szivéhez és szorosabbra fűztük azokat a kötelmeket, amelyek közöttünk és a város között fennállanak és amelyek megindokoltsága a város nemes áldozatkészségében, továbbá a város társadalmi érdeklődésében és baráti vonzalmában nyer kifejezést, így az egyetem a maga tanári karával és hallgatóságával hálás érzelmekkel és benső szere' tettel viszonozza Szeged városának és a szegedi társadalomnak kitüntető rokonszenvét. Gábor Arnold. Legcsunyább kirakatokat 388 Nemecz Dezső Hattyú-drogériánál Tisza Lajos körút 38. szám. Hogyan épült fel a fogadalmi templom 3 millió pengőbe Kerültek az építési költségek! Most, hogy a fogadalmi templom felszentelve hirdeti a város félszázados árvizi fogadalmának teljesítését, nem érdektelen följegyezni néhány adatot, amely a templom építésére vonatkozik. A fogadalmi templom megtervezésére Lázár György polgármester irt ki országos tervpályázatot, amelynek első diját Schulek Frigyes, az európai hirü építőművész nyerte el gyönyörű, tiszta román stílusban tartott tervével. Schulek elkészítette a templom gipszmodelljét Is, amelyet ma is egyik legféltettebben őrzött kincse a kultúrpalotának. Véletlenen, érthetetlen akadékoskodáson mult, hogy nem Schulek kapott megbízást a kivitelre, hanem Foerlc Ernő, a tervpályázat harmadik dijának nyertese, akit a közgyűlés arra kötelezett, hogy a templomot Schutek elgondolása szerint építse fel. A templom építéséig igen sok huzavona, viaskodás, közgyűlési harc mult el, mig végre 1914-ben megkezdték az építést. A fedezet megvolt a költségekhez és ha nem jön közbe a háború, három-négy év múlva el is készül a templom. A háború kitörése azonban félbeszakította a munkát. A csonkán maradt falak körül lebontották az állványokat és csak 1923-ban folytatták az építkezést, még pedig Bokor Pál akkori polgármesterhelyettes gondolata alapján. Bokor Pál vetette föl először azt a gondolatot, hogy a városnak néhányezer hold főidet kellene kihasítania és bérfóldekké felparcelláznia a kőzlegelőkből a templomépitési alapja javára. így ismét alapot teremtettek az építkezéshez, amely 1923-ban meg is indult és tartott megszakítás nélkül máig, sőt tartani fog még egy ideig, mert vannak a felszentelt templomnak méa befejezetlen részei is. • A kiirt árlejtés megejtése után az épitésre Oítovay Islvén épitész-mérnök — mint a legolcsóbb — kapott megbízást és 1913 kora tavaszán meg is kezdte a munkát. 1914 julius végén — amikor a kormány parancsára minden középitést abba kellett hagyni — a fogadalmi templom építkezése is abbamaradt és szünetelt 1920-ig. Ekkor a város házikezelésben folytatta az építést, de a művezetéssel a háborúból visszatért Oltovayt bizta meg, aki azt a zárókő lerakásáig, letételéig nemcsak a város, de az összes fórumok és szakbizottságok legteljesebb elismerésére vezette. Amikor a város megfelelő anyagi eszkőzök hiján adakozásra szólította fel a polgárságot az épités meggyorsítása érdekében, Ottovay vette ki legnagyobb mértékben részét az adakozásból, amennyiben 1929-től kezdve a művezetésért járó tiszteletdijáról lemondott, állványait, gépeit és segédeszközeit díjtalanul bocsátotta a város, illetőleg az épités rendelkezésére. A költségek A fogadalmi templom épitésére október 20-áig valorizált értékben összesen és pontonan 3,064.311 pengő 34 fillért költött el a város, 227.072 pengő 66 fillérrel kevesebbet, mint amennyit 1911-ben erre a célra megszavazott a közgyűlés. Ha igaz, ez a kétszázhuszonhétezer pengő elég lesz a még hátralévő munkálatokra. A város törvényhatósági bizottsága 1911-ben határozta el konkrét formában az 1880 november 28-án tett fogadalom beváltását és az előzetes költségvetések alapján 2,837.400 pengőben állapította meg a templomépítés költségeit. Ezt a közgyűlési határozatot 1912-ben külön rendelettel hagyta jóvá az akkori belügyminiszter. A közgyűlés ebben a szabályszerűen jóváhagyott határozatában megjelölte az épitési költségek fedezetét is, még pedig a templomföldek jövedelmében. A város szántóföldjeiből 3515 hold földet hasitott ki erre a célra, a csengelei birkalegelőből 252 holdat, a balástyai baromjárásból pedig 613 hold földet, igy összesen 4380 katasztrális hold föld bérjövedelme táplálta a templomalapot. Az építkezés gyorsítása érdekében a város két évvel ezelőtt, 1928-ban ötszázezer pengő kölcsönt vett fel ezeknek a földeknek a jövedelmére. Ezt a kölcsönt a templomfóldek jö-i vedelméből évi 100.000 pengővel törleszti majd a város 1931-től kezdődőleg. A számvevőség most összeállította a temp-j lom tervezésére és épitésére forditott kiadásom kat ugy, ahogy azok évről-évre követték: egymást. Az első kiadás 26 évvel ezelőtt, 1904ben került a város zárszámadásába. Azóta: minden évben kisebb-nagyobb összeggel szered pel a fogadalmi templom, csak egyetlen olyan! esztendő van a listában, amelyben nem merült! fel egyetlen fillér templom költség sem, et az 1912-ik. A számvevőség 1904-től 1926-ig aranykoronában valorizálta a kiadásokat, amelyek évek szerint igy oszlanak meg: A felmerült épitési költségek* aranykoron» 1904 évbei 9.153.06 1909 > 12.750.— 1910 » '2.012.— 1911 » 80.1912 » ~ 1913 » 309 925.3f 1914 » 352.169.09 1915 » 4.000,— 1916 » 3.125.— 1917 '» "2.272.72 1918 » 3.206.52 1919 » 11.836.83 1920 » 1.729.80 1921 » 11298 1922 > 114.— 1923 » 152.492.80 1924 » 277.224.87 1925 » 372.343.70 1926 » 335.657.75 Összesen: 1.850.206.45 Ennek az összegnek 2,146.239.48 pengő felel meg. 1927. évi kiadás volt 1928. » » » 1929. » » > 1930 október 20-ig volt pengő 132.941.21 253.758.64 294.872.67 236.499.54 összesen 3,064.311.34 A fogadalmi templom építésében, illetve an-j nak munkálataiban többek között a következő cégek vettek részt: Beszéde» Ottó díszítőfestő, Budapest, VII., Garay-u. 44. végezte a belső festést. Oly szép és impozáns ez a munka, amilyen ritkán látható. Beszédes, valamint László fia, aki az összes részletrajzokat készítette, 1929 junius 1. óta itt dolgoznak, fáradság nélkül, Igaz lelkesedéssel, minden tudásukat e munkának szentelve. Meg is van az eredménye. Ilyen fenségesen szép díszítőfestést magyar vállalat eddig még nem igen produkált. Beszédes maga mondja, hogy üzletének 25 éves fennállása óta ez legnagyobb teljesítménye s hogy minden tekintetben arra törekedett, hogy az illetékesek megelégedését kiérdemelje, ami legnagyobb mértékben sikerült is. Mintegy 6000 m3 terület került befestésre, a sok-sok aranyés bátorszlnezés elénk varázsolja Bizánc gazdagságát és pompáját. A rajzok természetesen mind a helyszínen készültek, aminek tulajdonítható, hogy nagy magasságokban és egészen lent minden jól látszik és tökéletesen arányos. A fent karvastagságú indák lent egy ujjnyira finomodnak s anynyira változatosan, hogy két egyenlő rajzot nem lehet találni. A fantázia gazdagságát bizonyítja a bizánci szokás szerint a motívumok közé komponált sok-sok ambléma és állat, melyeknek a keresztény vallással kapcsolatban szimbolikus értelmük is van. Az élet és halál fája: a madár a fészekkel és a paradicsomi almafa, a megváltás kereszti 3 a 12 apostolt jelentő ékkővel. A mea-