Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-08 / 102. szám

T930 máfus j?. Bácz László januárban 1400 pengőt sikkasztott a STegeiSi postán, holttestét szerdán fogták ki a Tiszából I fiafal posfatisztviselS a sikkasztott pénzt elköltötte, majd öngyilkosságot kövelett el ELIDA SHAMPOO CA Délmagyarország munkatársától.') Ja­nuárban Bácz László fiatal szegedi postadij­ook 1400 pengő hivatalos pénzt sikkasztott él a főpostától, majd megszökött Szegedről. A fiatalember valószínűleg hosszabb ideig ké­szülődött a sikkasztásra, a legcsekélyebb nyom hátrahagyása nélkül sikerült eltűnnie a város­ból. A rendőrség országos körözést adott ki ellene, az ország minden részébe megküld­ték személyleirásá^ de nem sikerült megta­lálni. Szerdán reggel aztán váratlanul előkerült Bácz László — holtan. Reggel félhét órakor Kószó Mihály napszá­mos telefonon értesítette a rendőrséget, hogy az Alsótiszaparton lévő Papp.féle rakodőte­lepnél egy fatalember oszladozó holttestét fogta ki a Tiszából. A bejelentés nyomán rendőri bízottság szállt ki az alsótiszaparti rakodó­telepre. A bizottság a télikabátba burkolt holt­testről megállapította, hogy régótal mintegy 6—7 hete lehetett a vízben. A zsebek átkutatásánál megtalálták igazoló­iratait, amelyekből kitűnt, hogy a régóta kö­rözött fiatal postatiszt viselő holttestét találták meg. A bizottság intézkedett, hegy a személy­azonosság kétségtelen megállapítása végett a postaigazgatóság küldjön ki két olyan tiszt­viselőt, akik jól ismerték Bácz Lászlót. Nem­sokára megérkezett két postatisztviselő, akik a holttestben határozottan felismerték a sik­kasztó tlsztviselr Bácz László holttestét az agnoszkálás*után beszállították a bonctani intézetbe. Minden adat arra mutat, hogy a fiatalember öngyil­kosságot követett el. Szökése után valószínű­leg a környéken bujkált, a pénzt elmulatta, azután pedig a Tiszába ugrott. Viía a TaösgyulésGn a szegedi rádió-leadóállomásról /t szociáldemokraták iilíakozása a Jogfosztás ellen. meri intet­pelláelóikaf és indítványaikat nem terjesztették a közgyűlés elé Csütörtökön folytatfák a közgyűlési '(A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági bizottság szerdán délután foly­tatta a májusi napirend tárgyalását kissé el­gyengült érdeklődés mellett Az ülést félőt előtt néhány perccel nyitotta meg a polgár­mester. Lájñr Dezső Lájer Dezső napirend előtti felszólalásra kért engedélyt A közgyűlés hatásköréről beszélt. El­mondta, hogy a szociál' demokrata városatyák a közgyűlés napirendjére több indítványt és inter­pellációt jegyeztek be, amelyek azonban nem 'cerültek napirendre. Ezt jogfosztásnak minősiti és tiltakozik ellene. Ők nem a ksgyülés, hanem a közgyűlés elé terjesztették indítványaikat illet­ve interpellációikat. (Helyeslés.) A polgármester válaszolt a felszólalásra. Ar­ról beszél, hogy a törvény állapítja meg a közgyűlés hatáskörét és ami nem tartozik ide, azt a kisgyülésnek kell elintéznie. A város ha­tósága így magyarázza, ha nem helyes ez a magyarázat, mindenkinek joga van jogor­voslatot keresni a belügyminiszternél. — Furcsa, hogy csak a szociáldemokraták indítványai nem kerülnek a közgyűlés elé! — szól közbe Pásztor József. Ezután a városi ingatlan-vagyonátruházási szabályrendelet módosítására vonatkozó kis­gyülési előterjesztés tárgvalása következett. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. Az 1929. évi utalapi zárszámadást dr. ör­dögh Lajos tb. tanácsnok ismertette. A zárszá­madást hozzászólás nélkül elfogadta. a köz­gyűlés. Ezután dr. Kogutowilz Károly egyetemi ta­nár indítványát tárgyalta a közgyűlés a szegedi rádió-leadóállomás Ügyében. — írjon föl Szeged törvényhatósága — indít­ványozta Kogutowitz — a kereskedelemügyi miniszterhez a szegedi rádió-leadóállomás mi­előbbi felállítása érdekében. Ez az intézmény Szegedet egyszerre a nagy városok sorába lép­tetné elő, kulturcentrummá tenné és a szel­lemi élet körforgalmába jelentékeny összeget vezetne be. A színház, Szeged zenei élete, iro~ dalma és tudományos élete ujabb, igen jelen­tékeny erőforrásra találna benne. Egy csa­pásra meg volna valósiiható a városi zenekar, az operaegyüttes kérdése is. Mindenkit meg­nyugtathatok, hogy olyan relais-állomásra gon­dolok, mint aminő Béccsel kapcsolatban Grác, vagy Prágával kapcsolatban Pozsony és Kas­sa, tehát többnyire a bennünket érdeklő bu­dapesti programot közvetjtenők felerősítve. Egyébként azonban a színház, a filharmóni­kusok, elsősorban pedig a fogadalmi templom orgonája, az egyetem professzorai, Szeged ta­nársága, az orvosi, mérnöki és gazdasági szak­emberek rendkívül gazdag és változatos prog­ramot nyújthatnának. Szeged társadalmának kötelessége tiltakozni az olyan rendszer állan­dósítása ellen, mely a vidéknek e kulfuradő" ját kizárólag budapesti intézményekre és 99 százalékig budapesti .szereplők honorálására fordítja. Dr. Tonelli Sándor arra kéri az Indítvá­nyozót, hogy az összegyűjtött statisztikai ada­tokat a fölterjesztés indokolásához adia át a polgárTr>pc»prneJíi Dr. Eisner Manó azt javasolja, hogy térjen a közgyűlés napirendre az indítvány fölött, mert a kormány első szava az lesz, hogy a város hozzon áldozatot a leadóállomá­sért — Akkor majd beszé­lünk róla! — szólnak közbe többen. Dr. Eisner szerint a fölösleges, mert a pesti készülékkel mindenütt foghatják, önálló műsorral ugy sem volna ellátható és így az indítványhoz nem fűző­dik olyan súlyos kulturális érdek, hogy a vá­ros nehéz pénzügyi helyzetében ezért áldo­zatokat hozzon. Pásztor József szólalt fel ezután. Bár a meglepetések korszakát érjük — mondotta —, nem érte olyan nagyarányú meglepetés, migt most, dr. Eisner Manó felszólalásában. Az egyetlen komoly ellenvetése Eisnernek, hogy a leadóállomás pénzébe foa kerülni a város­nak. Ez azonban nem nrad dől el, mert most Dr. bisner Manó szegedi adóállomás állomást detektoros csak a miniszterhez intézendő felterjesztésről van szó. Ha majd pénzt kérnek, tárgyalni fogunk róla, hogy adunk-e s ha igen, mennyit. — Majd megszavazza a közgyűlés a hozzá­járulást! — szól közbe Eisner Manó. — Én már most bejelentem, hogy meg fo­gom szavazni. Mert a rádiónak az egész vilá­got behálózó nagy kulturéletébe teljesen csak leadóval kapcsolódhatik be Szeged. Dr. Eisner Manó a zárszó jog^n szólal fel, majd Kogutowitz Károly Eisner felszólalásával foglalkozva azt mondja, hogy Magyarország rádióelőfizetőinek száma két év alatt 80.000-ről 320.000-re emelkedett Az adóállomás fentar­tási költsége azonban nem növekedett. A be­vételi többletből megépítheti az állam a sze­gedi leadót. A polgármester ezután elrendelte a szava­zást Kogutowitz indítványát nagy többséggel elfogadták. Somogyi Sándor a megüresedett városi dl. latorvosi állás betöltését sürgeti indítványá­ban és uj állatorvosi állások szervezését kéri. A közgyűlés az indítvány első részét elfo­gadta. Szűcs Imre a Vl/a. számú vadászterület bérbeadása ügyében interpellál. KérdS, hogy a bérbeadás ellen beadott felebbezést miért nem terjesz­tette föl a város hatósága a belügyminisz­terhez. A polgármester válasza szerint^ a felebbe­zést már fölkűldötték. Szűcs Imre a választ nem veszi tudomásul, mert a késedelmes felterjesztéssel taktikázás történt. A polgármester elismeri a késedelmet, de kijelenti, hogy annak nem taktikázás volt az oka, hanem egyszerű hanyagság, amiért az érdekelt tisztviselőt • már felelősségre vonta. A közgyűlés a választ tudomásul vette. A fogadalmi templom előtti tér­rész lemélyitett részének kikövezésére szükséges 200.000 pengő kölcsön felvételére a közgyűlés ezután felhatalmazta a polgármestert A tér­rész aszfaltozására viszont 75.000 pengő köl­csönt engedélyezett a közgyűlés. A napirenden még két pont szerepelt fí~ egymilliópengős üzemi és a kéfmilliöpengős városi függőkölcsön ügye. Mivel azonban az ajánlatok még nem érkeztek be, a polgár­mester ezeknek letárgyalását péntek délutánra halasztotta. Dr. Szamek Sára személyes megtámadtatás címén szólalt föl. Hétfőn, a fogyasztási adó \-itájában a pol­gármester az indít­ványát nem megfe­jelő formában és tielytelen tartalom­mal idézte. Kommen­tár nélkül ismerteti most indítványát a melyben a déligyü­mölcsök adómentesí­tését kérte. A polgármester félhat órakor félbeszakította az ülést és folytatását csütörtök délutánra tűz­te ki. Dr. Si. Szamek Sóra F II PonleKlOl vjj-flr* «pio Nagy kacagf esték a RorzA Moziban ! Jaj, elvesze« a feleségem. legpazarabb viqlélék IRIS A R L A N és H A R R Y H A I. M főszerep ésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom