Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-08 / 102. szám

4 DtTMAGYABOPS7AG 1930 má.ius 8. Kárpáti Képszalon kiállítása május 7-től 15-ig [Klauzál tér és Oroszlán ncca sarok). Miigyültő Bvü|teménvéb3l származó műtárgyak, vallásos és világi tárayu testmények: Barabás. Gyárfás, üomenicölno, Tiepoló $№. nagynevű mester aWásai'-ól. 786 •a Ötvenéves a Kötsönös Rókus Letelt az árvízi államsegély amortizációs ideje — Mennyi még az adósok száma (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi árviz egy sor törvényt tett szükségszerűvé. Az 1880. évi XIV. t.-c. a sors szatírája folytan a szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyában Franciaországgal kötött szerződésről szól, a XV-ik pedig meghosszabbítja a királyi biztos kinevezését és hatáskórét (1879. XX.) A XVI-ik egyesíti jegedet Újszegeddel. (Szentesítve április 27-én.) A'XVII-ik Sze. Red újjáépítéséről szólj eszerint a rakpart és a tiszai állandó lúd költségeit az állam viseli, az építményeket a város örök tulajdonába bocsájtja. A többi tőrvény az épületek adómentességét biztosítja, elengedi az 1879-ben közigazgatási költségekre engedélyezett 369.042 forint 55 és félkrajcar előleget, végül a XX, t-c. foglalkozik az államkölcsön nel. Negyvenmillió forint kölcsön felvételére kapott meghatalmazást a pénzügyminiszter. Ebből 2á miliő az ármentesitő társulatoké, 10 millió a kárvallott lakosoknak, őt a városnak iut építkezésre, közÉpítményekre. A 3. §. szerint a kölcsönt 50 év alatt kell törleszteni oly módon, hogy amortizálva egy évre 2,400.000 forint jusson. Szeged vSros kezességet vállal a R százalékos raagánkőlcsőnökért Ezek a főbb pontok, a részletek nem tartoznak tudósításunk keretébe. Akit érdekel, nézze meg B törvényt. Viszont itt említjük meg a teljesség kedvéért, hogy mikor a királyi biztosság befejezte a kárfelvételeket, ingatlanokban és ingókban 11 millió 302.679 forintnyi kárt állapított meg. A valóságos kár több volt, mert a becslések ellen sdk felszólamlás tőrtént. Az építkezés voltaképen még az 1879-ík év tavaszán megindult, mihelyt elvonult a viz, de engedélyt csak ideiglenes épületre adott a tanács. Épp, hogy fedél nélkül ne maradjanak az emberek. Akkor már tudták, hogy a rekonstrukció nagyobbarányu lesz, megállapított rendszer szerinti, hát oktalanság volna beletemetni a pénzt olyasmibe, amit hamarosan úgyis le kell bontani, mert díszesebb kerül a helyére. Szomorúságában amúgy is eléggé mulatságos adatokkal van tele az 1879-ik év közigazgatásának első két hónapja. Teszem azt, február derekán Száraz István Kántorköz 593. szám alatti lakos bepanaszolja szomszédját/ Halász Jánost, hogy ez az emésztőgödrét három lábnyira állította a háza' falától. A tanács szigorúan rá is ir Halászra, hogy nyomban tömesse be tiszta földdel azt a gödröt, a jövőben pedig ne merje két méternél közelebb hozni. Egy-két kurta hét és amésztőgődör a maga öszszeomlott hatezer házával egész Szeged. A haragos szomszédok pedig boldogok, ha főiférnek ugyanarra a dereglyére, esetleg meg tudnak kapaszkodni egy kiszakadt ajtószárnyban. A januári közgyűlés foglalkozott az állandó vashíd kérdésével. Szinte jó, hogy nem hamarkodták el, (mert hogy régi közigazgatási elv: sose volt jó az a nagy sietség. Vannak ügyek, aníik az érésben elintéződnek önmaguktól). A korcsolyázó tó környékén, a LiJiom-uccában, nagy állóvizeket teremtett a sok esőzés. A panaszok folytán, szintén februárban, utasította Pálfy polgármester a mérnökséget, hogy a vizeknek a Tiszába való levezetésére készítsen javaslatot és költségvetést. — 514 forintba kerül az egész, mondja a mérnökség. Az összegtől megijedtek a tanácsbéliek, honnan hasítsák ezt ki? — Várjunk vele egy kicsit A mennyei közigazgatás szólt aztán bele, mondván: — Bohókás elintézés ez, emberek. Attól a néftány pocsolyától a Tisza ugyan nem lesz nagyobb, hanem fordítsunk a sorrenüen. Majd kivezénylero én a Tiszát s az megy látogatóba a Liliom-uccába, meg a többibe. Ugy se volt ebben részetek, vagy százhetven éve. Kovács Albert a »Papus«, aki az iskolaszék minden gondját viselte a vállain, soha jobbkor nem kérhetett ujabb ót öl fát a polgári fiúiskola fűtésére. Nó, de ha a rókusi lányiskola pajkosai gyanítják, hogy az 6 ablakbever ési szórako ásukat az elemek sokkal nagyobb szórakozása váltja fel, talán nagyobb a hiány »az ablakok tárgyában« s a reparálás nem olyan sietős, Siha István megérzett-e tán valamit 1 Elhagyni készül a várost, elbocsáttatását kéri, február 10-én ki is állítja neki a tanács az irást, hogy nincs adóhátralékban, elmehet Képzelem, "hogyan adta a bankot nj megtelepedési helyén, mikor estéli borozgatásoknál az érdeklődés központjává "avatódott. — Az én orrom, hej az én jó orrom 1 Csóka Sándor is (Pécsről) eltalálta, tőikor kell színjátszásra engedélyt kérni. Bényei István, a szatmári direktor nem sokáig kénytelen nyugtalanságban élni a konkurrencia nnatt. — Marad minden a régiben. Egyikünk se vonul be Szegedre. Tele van ez a két hónap egymás ellen emelt építési panasszal. A 3. honvédzászlóalj március elsején áradozik, ho^v a sörliázlaktanyánál beszakadt az uccai csatorua. Mire az akta a referenshez kerül, fájdalmas anakronizmussá válik. — Ha még csak az szakadt volna bel Soha nem intézik el érdemileg ezt az aktát. A kapitányi hivatal is készül a tavaszi szezonra és sürgeti a járdák jókarbahelyezését. — Hullámkarba helyeztetik! — mondja az égi ügyosztály. Egyszerre vége mindennek, kezdődhet elülről az élet Azért a bürokratizmust nem lehet kivégezni, ehez még az árvíz is gyenge, pedig az megmutatta, hogy tud valamit ha nekidurálja magát Az megmutatta. Valami statisztika számára április 15-én a katonaság kimutatást kér a szegedi lakbérviszonyokróL — Például mibe kerül egy hónapos szóba 1 Valahogyan a régi bohém jut eszünkbe, aki lakás hijján éjjel a szerkesztőségben szunyókált, de adni akarta az előkelőt az idegen vendége előtt s vacsorára menet odaszólt a szerkesztőségi szolgának. — János aztán vesse meg az ágyamat — Igenis, felelte szolgálatkészen János. Reggeli, vagy esti lapokból méltóztatik parancsolni? Még hogy 1879 április 15-én mi a bére Szegeden egy hónapos szobánaki Azonban ötven esztendős lett ezen a tavaszon a Kötsönös Rókus fogalma. Ismerik, már hogy ne ismernék 1 Mindenki kapkodott az államkölcsön után, hihetetlen gyorsan haladt az építkezés Ezt megelőzte a hajsza a Jó helyért. Sarkon nem kaphatott mindenki telket, de legalább megpróbálta, hogy minél közelebb jusson a város szivéhez s Tisza Lajos, meg az osztogatással megbízott bizottság majdnem beleőszült a prókátorok zsivajába. Ezekből az időkből sok legenda maradt fenn, ma már azt se tudni, hogy mi belőlük a megközelítő igazság. Az kéteégtelen, hogy a biztosi tanács ügyvédtagjai inkompatibililásban voltak, Tisza Lajos nem ismert ebben a dologban tréfát, bár azt mesélik még életben levő régi szegediek, hogy ahogy ma is megvan mindennek az utja, megvolt akkor is. A házak rohamosan felépültek, de nem volt aki lakja azokat Soha annyi üres lakás Szegeden, mint a nyolcvanas években, valósággal kötéllel fogták bele a partájt. Csak később történt valamelyes kiegyenlítés, amikor egyre-másra helyezték Szegedre a közintézményeket és ezen a réven »gyült-mentekkel« gazdagodott a város, így hívott Szegeden a benszülött polgári gőg minden idegent, "akik aztán példátlan pártb fiséggel szolgálták »palotás Szeged«, meg ahogy az újságírói frázis szívesen emlegette, »az Alföld metropolisá«-nak közgazdasági és kulturális érdekeit Akkor épültek azok a ma is meglévő külső városrészi házak, ahol falépcső vezet föl az alacsony emeletre, fából van jóformán minden s a szük szobák keskenyre szabott ablakain óvatosan tolakodik be a jó levegő. Maguk a házak is sürün cseréltek gazdát, nagyon sokan igyekeztek megszabadulni a tehertől, amely az esztendő két felében az amortizációs » ősszeg formájában jelentkezelt. Azonban az ötven év elintézte azt is. 1923-ban és 192t-ben fizette ki adósságát a legtöbb Kötsönös ember, mivelhogy akkor olyan rossz volt a magyar korona, amilyenre azok a bizonyos- legöregebbek wm emlékeztek Egyszerre megszabadult az adósságától aki akart. Viszont az államkölcsön valorizálásáról szó sem esett — Van-e még aki tartozik árvízi államsegélyei? — érdeklődtünk illetékes helyen. Azt a meglepő választ kaptuk, hogy már csak ketten vannak. (Neveket nem említünk, e sorok írója se szeretné, ha nyomtatásba szednék az adósságait.) Hogy azonban ama kettők mennyivel tartó»« hatnak, arra következtetni lehet az »utolsó harmadik« esetéből. Ez épp mostanában kért törlési engedélyt s azt csak akkor kapta meg, amikor befizette a még fennálló ötszáz forint, azaz ezer korona hátralékát. Egyszóval mai értékű 8 fillért — 376 olyan eset is van, hogy kifizették mái! a tartozást, csak törlési engedélyt nem kértek. A tartozás még mindig be van táblázva a házra. Lehetséges, hogy már senki sem él az első tulajdonosok közül. Valószínű azonban, hogyj nincs szükség a teher tisztázására s nem bolond I a mai, háborgattatás nélkül élő, gazda, hogy 8—10 fillér teher törléseért 50—100 pengős költségbe, verje magát Asz olvasó rovata Levél a Somogyi-telepi útról Tekintetes Szerkesztőség! Alulírottak nagyon kérjük, szíveskedjenek ezen levelünket b. lapjukban közzélenni. Kénytelenek vagyunk ezea eszközhöz fordulni, mert annak ellenére, hogyíj képviselőnk ott van a városi közgyűlésben, m|, csak önök utján juthatunk szóhoz. Mi Somogyi-telepiek epedő szivvel vártuk!, már évek óta azt az időt, mikor megkapjuk; a kocsiutat. Most végre elértünk azon időhöz, hogy nemcsak Ígéretet kaptunk, de meg is kaptuk. Igaz, hogy abban sürgetőként nem, annyira a szükség, mint inkább a munkanélküliség játszott szerepet. De alig, hogy az első kapavágást megtették, máris látjuk, hogy abban nincs köszönet. Vezet egy ut a telep ko. zepén, mely oly rossz, hogy még száraz időben sem tud rajta kocsi menni, méteres vágások vannak benne. Most ezt kiigazították, de csak elakadnak a kocsik, annyira rossz. Nem itt csinálják azonban a kocsiutat, hanem a telep szélén, a töltés mentén, ahol csaK egy sor ház kap utat. így olyan a helyzef, mintha ut nem is volna, mert hiszen az ucca másik vége oly messze van, hogy már nem is használhatják, ezzel szemben a telep közepén vezető ut, minden uccát majdnem a felénél hasit keresztül, tehát egyforma távolságra van az uccáknak. De elkerülik igy a települ egyik főterét is, ahol iskola és óvoda van. Mi nem tudjuk magunkat oly jól kifejezni,/ hogy szakszerűen le tudnánk irni, mi készüli ismét. Nem volt elég, hogy kiosztották a te!» keket anélkül, hogy planirozták volna, mosf toldozzák, foldozzák. Nem elég, hogy a középen vezető ut megszűnik a 7-ik uccánál, ille-j tőleg minden ok nélkül nem egyenes letiy hanem ugy tervezték, hogy az ott forduljon. Most elütik a lakosság egy lényeges részét a: kocsiuttól. ÍJ Azért emeljük fel szavunkat, mig nem késő, mert ha az utat igy helytelenül megcsinálták, akkor az már a mi életünkben kijavítva nem; lesz. Ha idejük megengedi, tessék az illetéke-, seknek kifáradni és megkérdezni a lakosság-: tói, hogy mit szól hozzá. Meg fognak róla győződni, hogy mennyire elkeserít mindenkítj ez az intézkedés. Fogadják előre is köszönetünket és vagyunKj őszinte hivük: Több Somogyi-telepi polgár.j Turacsónakok P 520 Sikló és lépcsős csónakok. turacsónakmotor P 420 1 V« és 3 Vs lóerős a cs nak oldalára. _ 5 11 _ előre, hálra, helybentáró. önlndllós ^ CflIII6 ráakasz ható farmotor. Gummicsónakok. Villany- és ol&jUmp&k, gnmnupArnlk, gnmmlmAtracok, szivacs és filiülés, gummiíüíintyu. lÁmpatart/k, nátrit. Tolüol csón&Slakk és mlndea vizisporthoí tartozfl eazkOi raktiron. DEnAf K| K UM csftnakazemben Budapest, DGKUjItlHnn Pet-rdy ncca 14. süm 605