Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-27 / 245. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Í02H októh^.r 11. és az elszakított területei; e népjrrTxxjzasi követelnének. b?n az ügyben megkeresést terjesztenének a szociáldemokrata Internacional elé, amelynek támogatását kérnél; a magyar munkásság és Magyarország érdekében. Arról is beszélnek ezekben a körökben, hogy a kormányzati irányban alapos válto~ zás várhatl5. Már az igazságiigyminisztérium is interveniál a még mindig kiépítetlen Szeged—bajai nt ügyében Bajai ügyvédek a szegedi Ítélőtábláért (A Délmagyarország munkatársától.) A űélmagyarnrszóg beszámolt arról, hogy a Szeged—bajai m,üulat a kereskedelmi miniszter egyelőre — ismét — nem építteti ki, mert erre a fonlos építésre még most sem talált fedezetet. l.egwjabban az igazságügyminisztérium is interveniált a müut kiépitése érdekében. 'Az igazságügyminisztérium mozgalmát a bajai ügyvédek indították meg. A bajai ügyvédek ugyanis már régebben mozgalmat indítottak amellett, hogy a bajai törvényszék a szegedi ítélőtáblához tartorzon. A terv keresztülvitelének akadálya az is, hogy Bajáról Szegedre csak agy lehetne könnyen eljutni, ha a Szeged—bajai máat kiépülne. Ezesetben Baja és Szeged között kétórás autóbuszut lenne. A bajai törvényszék eddig a pécsi tábla területéhez tartozott és Bajáról Pécsre az nt több mint négy órát vesz igénybe. A bajai ügyvédek remélik, hogy az igazságügyminisztérium intervenciója nem lesz eredménytelen és a kereskedelmi minisztérium végre mégis csak elszánja magát az ut kiépítésére. Jelöltbemutafóvacsora a Magyszeged Pártban Felekezeti kérdésekről szénokoltak (A Délmagyarország munkatársától) A Nagyszeged Párt szombaton estére pártvacsorával egybekötött nagygyűlést hirdetett az ipartestületi székház nagytermében.' A nagyterem erősen készült a nagygyűlésre. Pontosan kétszáz teríték várta a Nagyszeged Párt hiveit, de csak 121 teriték jutott gazdához. A 121-ből is hat volt az ujságiró és vagy egy tucat a minden kormánypárti megmozduláson látható közalkalmazott. A lobbi helyeket a jelöltek és a már megválasztott nagyszegedpárti virilisták foglalták el. A vacsora tulajdonképeni célja a nagyszegedparti jelöltek bekoníerálása volt, a szénokoknak azonban, akarva-akaratlanul foglalkozniok kellett azzal az aktuális problémával, amelyet a Nagyszeged Párt jobboldali félhivatalos orgánuma orgoványí stilusn zsidózása felvetett. Az érdekeltek saerumelláthatólag kellemetlenül érezték magukat a téma említésekor. Egyébként az első beszédet dr. Kószó István mondotta, aki Aigner Károly főispánra ürítette poharát. Dr. Algner Károly Klebelsberg Kunó kultuszminiszter üdvözlő táviratát olvasta fel, majd foglalkozott a felekezeti kérdéssel. A baípárt eljárását, — »kutmérgezésnek« minősítette és óva intette a polgárságot, nehogy felüljön ennek a — felekezeti izgatásnak. Dr. Eisner Manó szólalt fel ezután. A polgári öntudat ellen vétenek, akik más világnézettel szövetkeznek, — mondotta. Eisner ezután az I. kerület nagyszegedpárti jelöltjeiről tartott konferanszot Dr .Dobay Gyula a III. kerület jelöltjeit mutatta be és mentegetőzött főszerkesztésében megjelenő kurzuslap antiszemita izgatásáért. Erdély» András a IV. kerület jelöltjeiről beszélt, Wtrnmer Fülöp pedig az V. kerület jelöltjeit mutatta be. majd föglalkoaott a felekezeti kérdéssel. — Azt a szemrehányást teszik nekünk — mon(0. M. T. K.) M.V5 pastórözött tejszükségletéi naponként pontosan házhoz szillH|ftk, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. dotta —, hogy amikor az egységes párttal szövetkeztünk, elárultuk felekezetünket, mert az egységes párt vezérei, megmondom ősziűttn, antiszemiták voltak. A Nagyszeged Párt a bizonyítéka annak, hogy a helyzet megváltozott. Ezután felteszi a kérdést, hogy >kit kövessenek a zsidók, Dettrét és Pásztort, vagy pedig az egyházközség vezetőségét«. Dr. Sőreghy Mátyás a VI. kerület nagyszegedpárti jelöltjeiről konferált, dr. Winkler Elemér pedig a VII. kerület jelöltjeiről. Hauser Rezső Sándor után dr. Pap Róbert beszélt. Kifogásolta, hogy Pakoís József országgyűlési képviselő vasárnap beszédet tart a balpárt gyűlésén — Klebelsberg Kunó és Rassay Károly engedélye nélkül. Kijelenti, hogy a Nagyszeged Párt nem kíváncsi Pakots tanácsaira. Megállapítja, hogy azoknál a férjeknél, akik nem tudják rávenni feleségeiket pártjuk támogatására, bajj lehet a — férfiasság körül. Végül Hoffer Jenő szólalt fel, Kószót és Wim-, mert ünnepelte, mint a Nasyszeged Párt önzetlenül dolgozó vezéreit. Késró záróbeszédet mondott és a vacsora necyedtizenkettőkor ért véget. Megnyílt a katolikus nagygyűlés Budapest, október 26. Veni Sanctevel megkezdődött a katolikus nagygyűlés. A Vigadóban Krisztus királyságának tiszteletére ünnepi ülés volt, amelyen Serédi hercegprímás mondott beszédet. Á katolikus diáknagygyülésen Glatlfelder Gyula csanádi püspök mondott elnöki megnyílót. Hangoztatta, hogy; a diákságnak a klérus mellé kell állni. Vasárnap tovább folytatják a katolikus nagygyűlés programját. TUDJA ÖN A2ST? hogy ló! lehel váiArolnl a 206 MANHEIM-DRÖGEM ABAN ? ! Feketesa» u. 11. (Bérház mögött.) Tel.: 20-47. wam Mikor a fény beteg volt... Irta: Móra Ferenc. Az juttatja eszembe ezt a furcsa természeti tüneményt, hogy az újságok szerint a Krakatau megint háborog. Velemkoru emberek közül bizonyosan sokan emlékeznek még rá, milyen világcsuda volt az, mikor a Krakatau először beszéltetett magáról. Még a magyar tanyákon is, ahol pedig nem igen szoktak egyetemes geográfiával foglalkozni. A Krakatau premierjének épp most van a negyvenhat éves évfordulója, amikor, ugylátszik, reprizre készül. Én akkor öt esztendős gyerek voltam, dc azért emlékszem rá, amit láttam a rettenetes szinjátékból. Persze arról fogalmam se volt, mit látok. Azt csak nagydeák koromban tudtam meg a Természettudományi Közlönyből. 1883 augusztus 26-ról 27-re virradó éjszaka tört ki a Szunda-szorosban, Jáva és Szumalra közt a Krakatau-szigei: rég kialudmak hitt vulkánja. Az explózió olyan volt, hogy ahhoz képest Pompeji pusztulása szalon tűzijáték lehetett. A dörgés ezer mérföldnyi körzetben hallatszott s a megrengetett tenger hulláma majd az egész földet megkerülte. A vulkán olyan tömegben okádta a hamut, hogy a környékben negyven óráig tartott a sűrű sötét, amibe csak pillanatokra világítottak bele a villámok. A kitörés színhelyétől majd kétszáz kilométerre eső Batávia lakossága másnap egész nap didergett (az egyenütő alatt!) mert a hamufelhők teljesen eltakarták a napot S mikor a hamu lehullott. a buja tropikus táj fehér sarkvidéknek látszott. A telefon akkor még nem volt kitalálva, a távirati szolgálat is tökéletlen volt, — hozzánk csak betek múlva érkezett a hír s akkor se keltett valami nagy figyelmet. Pedig a természet maga mindjárt az első órában elküldte a táviratot egy óriási levegőhullám képében, amely folyton naauobbodó gyűrűkben körülfutotta a földgömböt s n hang terjedési sebességével háromszor mentei ezl az utat A hullám elvonulását a meteorológiai állomások mindenütt följegyezték. Budán is észlelte a derék Schenzl Giridó. be is jelentette az újságokban, hogy valahol baj lehet a levegőégben, — de hát nekünk akkor se kellett bajért a levegőégbe menni. Akkor folyt a tiszaeszlári per és ha Scharf Móric miatt verhettük be egymás fejét, miért érdekelt volna bearum-ket a soha nem hallott nevű Krakatau? A természet azonban nem hagyta magát negligálni. Mintha érezte volna, hogy valami olyan borzalmasan nagyszerűt produkált, amilyent még nem látott az emberiség: rá kényszeritette az embereket. hogy tudomást vegyenek róla. Augusztus 27-én tombolt a vulkán. Az indiai óceán szigetein két napos sötétség uíán augusztus 29-én már lehetett látni a napot, de az embeberek borzadva vették észre. Uogy a fény beteg, a fénynek valami baja van A fölkelő és lemenő nap nem piros volt, hanem zöld. Ellenben az ég volt olyan szokatlan fényes piros, mintha a nap vére ömlött volna rá ki. Szeptember 1-én és 2-án már Afrikában látták a zöld nap-ot. Szeptember 3-án a délamerikai Trinidadból irják Londonba: — Különös idő jár mifelénk! A nap kék gömbnek látszik. Leáldozása trtán meg azt hittük, tűz van a városban. Az egész égboltozat lángvörös. Szeptember 5-én a Sandvicb-szigetekről irja egy egy utazó. — A nap kék színben nyugodott le és regge! kék színben lángolva merült föl a tengerből. Hajószobánk is kék fénybe úszik. Szeptember 10-én Madrasból jelentik: — A nap ma kék színben kelt fel s mindent fcjk színbe öltöztetett. A folyók habjai mintha indigóval lennének lefestve, füvek, fák lombjai mind kékszinüek. Hicks pasa, a szudáni háború angol tábornoka szeptember 24-én Egyiptomból írja haza Londonba: I — Láttak Angliában nagy fekete foltot a napon? Ma halványzöld volt, mikor felkelt. Ugyan mit jelenthet? Ránézve nem éppen jót jelentett, mert nem telt bele két hónap, hogy a M á h d i tönkreverte, seregével együtt maga is ott maradt a csatatéren. Akkorára már Európába is ideért az egész földet megkerült tünemény. Talán előbb is itt volt már, de az esős, felleges októberben nem lehetett látni. E'irópábao az első ember, aki bejelentette a nyilvánosságnak a megfigyelt tüneményt, magyar ember volt. Pitroff István vistuki plébános. A Természettudományi Társasággal közölte, hogy november l-jén szokatlanul pirosan ragyogónak találta a hajnalt. Egy hét múlva már a berlini, nápolyi római, párisi lapok ¡s mind televaimaíc a tünemény leírásával, amely nálunk négy hónapig 'ártott, 1884 tavaszáig. Én is ugy emlékszem rá, hogy tavasszal láttam. Már akkor gyógyult a nap, zöld szine keltekor és nyugtabor csak pillanatokig tartót* s csak gondos megfigyelő láthat'a Az ég káprázatos színeiben azonban mindenki győnyörködhe' >tt. Délután négy óra felé a nynfiH ég a nap körül a kékből átment zöldesfehérbe. aztán sárgás-apáiba, maga a nap halvány rózsaszínben fénylett Mikor aztán lecsúszott az ég pereméről, az narancssárgára változott, fölfelé almazöld cingulus szegte be, ez a rózsaszínből a piros minden árnyalalán keresztül bíborba ment át s végre ibolya színbe halt bele. De ez csak az első felvonás volt, amely körülbelül félóráig tartott. Akkor az ég visszakapta rendes színét aranyló csillagaival. Ez a felvonásköz tiz-husz percig tartott, aztán újra kezdődött az ég píros izzása s tartott eleinte egy óra hosszáig, később már csak tiz-husz percig. Hajnalban aztán meg ismétlődött a szinek játéka, de persze keleten és fordított sorrendben. Négy hónapon keresztül minden nap kétszer hasadt a hajnal Európa felett, amely nem tudta, mire magyarazza az egek sose látott tűzijátékát. A nép persze nem volt zavarban, mert az ilyenkor mindig tudja, hogy »itt a világ vége«. Édes aüám erre való tekintettel, mint gyakorlati etn-