Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-23 / 140. szám

1929 június 23 9 II berlini egyetem színháztudományi Intézete Irta: dr. Németh Antal. a szegedi színház rendezője. Színháztudomány ? Ilyen is van? — osodálkoz hatnak sokan. Igen!... Az ember mindenirányu megnyilatkozása bevonható a tudományos vizsgálódás körébe, — ez mindig, mindenki előtt vtfágos volt A problémák azonban, melyek az irodalmi, művészeti, színházi é!et;elenségek kapcsán felmerülnek, a legkülönbözőbb szempontokból tehetők megoldáskisérletek tárgyává. A módszer határozza meg, hogy a vizsgálódás milyen tudományszak körébe vág. Ha az irodalmat mint a társadalom életének függvényét figyelem, ez alkalmazott szociologia marad mindenkor és nem, lesz soha — irodalomtudomány. Akkor beszélhe-, tünk egy-egy szellemi megnyilatkozás autonom tu- ¡ dományáról, ha sikerült saját módszertanra szert ' tennie, specifikus metodikát kialakítania magának. A színház életjelenségeit az utolsó évtizede-;-" klg háromféleképen vizsgálták. Egyrészt mint azi irodalom, nevezetesen a drámai literatura függ-} vényét, másrészt, mint az egyetemes kulturtör-í ténet egy részletét, végül minden módszer nél-f k&l, filologiai tényleirás formájában, a részletmo-l nográfiák százait produkálva. Dr. Max Herminnj a berlini egyetem tudós professzora, — akkor, még magántanára, — előtt lett először világos,, hogy a színház életjelenségeit önmagukban kell, vizsgálat tárgyává tenni, egy klasszikus szinháztörténelmi munkájában példát adott az önálló módszertan alkalmazására, és így megvetette alapjait a színháztudománynak, mely rohamos léptekkel fejlődik és — bár ma még csak olyan stádiumban van, mint az irodalomtudomány vagy művészettudomány volt két-három évtizeddel ezelőtt, '.— reméuy van rá, hogy rövidesen utoléri a testvértudományokat fejlettség tekintetében. Itt nincs hely ismertetni a színháztudomány belső struktúráját még a legvázlatosabban sem, csak annyit kell megjegyeznünk, hogy nem azonos sem a színháztörténetemmel, sem a szinjátszáselméleltel. Németországban négy egyetemen van már tanszéke: Berlinben, Kölnben, Münchenben és Kielben. Ezt a studiumot nem színészek folytatják, hanem elsősorban azok, akik elméleti színháztudománnyal akarnak foglalkozni, másodsorban pedig rendezők és dramaturgok, akiknek számára hihetetlen perspektíva-tágulást jelent e tanulmány. Méltán okoz őszinte örömet, hogy az első magyar rendező vagyok, aki tagja voltam a berlini színháztudományi szemináriumnak. A téli szemeszter folyamán például hét kollégium foglalkozott színháztudománnyal a berlini egyetemen. Max Hermann professzor a színháztudomány rendszerét ismertette kezdők számára heti két órában és ugyancsak kétórás dramaturgiai gyakorlatokat tartott haladókkal. Ezeken az órákon régi drámák szerzői instrukciói és a korabeli szinapdról fenmaradt emlékek alapján rekonstruálni próbáltuk az egykori előadást. Melyek azok az instrukciók, amik a korabeli sznnadterhnika akkori fejlettségéből folytak és amelyeknek betartása a mai sziupadon igy értelmetlen és melyek azok. amelyeket a költő drámai víziója diktált és igv ma is kötelezők?... Oscar Fishel professzor a képzőművészet és színház kölcsönös egymásrahatását és viszonyának mindenkori tőrvénveit vizsgálta. Emil Reich két kollégiumban is foglalkozott az antik mimas-szal, a »mimus« szinháztörténelmi szerepével, mely végigvonul az ókori dionysiáktól a mai zenebohócok, revük, kabarék, filmc'ownok produkciójáig az embciség theátriális megnyilatkozásainak egész fejlődésén. Juliul Petersen, a nagyhirü irodalomtudós a német iskolai szin játé kokról tartott szemináriumi gyakorlatokat. Minél több fiatal magyar rendezőt és tudóst kellene kiküldeni ezekre a német egyetemekre, amelyeken színháztudományi oktatás folyik, hogy sziniiskoláinkba be lehessen vezetni a rendezőnevelés mellé ezt az elméleti tudományt is, mig csak valamelyik egyetem elérkezettnek nem látja az időt egy ilyen tanszék felállítására. Ara 50 fill. Kapható a Kigigó-patfhában Klauzúl tét és Hóráss ucca sarkán. Polgár bácsi, a világjáró pesti bérkocsis megérkezett Szegedre és elpanaszolja uti kalandjait (A D él m agy arorszá g munkatársától) Polc/ár bácsi, a világjáró pesti bérkocsis. Csillag nevű lovával és fellobogózott, de ütött-kopott batárjával, szombaton délben megérkezett Szegedre. Kinn, a város szélén szegedi szaktársai várakoztak rá ünnepélyes komolysággal, büszkén, mintha a nevezetes kolléga érkezése döntő hatással lenne annak a harcnak a kimenetelére, amelyet az autó indított az eleven lóerő ellen. Mert Polgár bácsi azért indult el az elmúlt évben Budapestről kenyérkereső alkalmatosságával, hogy megjelenésével dokumentálja a világ minden elérhető részében az eleven ló fölényét a géperővel szemben. Ahol megfordult, mindenütt nagy szeretettel fogadták, teletűzdelték öreg batárját tarka nemzetiszínű szalagokkal, zászlókkal, nevezetes emberek irták bele nevüket és emléksoraikat pecsétes, illetve pecsétekkel hitelesített utikönyvébe. Mindenütt mosolyogtak az öreg pesti kocsis merész vállalkozásán, de a kocsijába nem igen ült senki, elsuhanó autókról integettek csak a hajdani gavallér-pasasérok feléje. Polgár bácsi — teljes nevén Polgár Sámuel — csak átutazó vendég most Szegeden. Útját tovább folytatja, itt csak vizitelt. Tisztelgett a tiszaprrti városban és meglátogatta szegedi kollegáit, akik egyre reménytelenebbik harcolnak a benzin ellen. A feldiszitett batár a városháza előtt állt meg. Néhány pillanat alatt hatalmas embergyürü vette körül. Polgár bácsi adjutánsai megkezdték a levelezőlapok árusítását. Vevőjük szépen akadt, de annyi nem került ki még sem a szegedi kíváncsiságból. hogy futná a jövedelemből a továbbutazás költségeire. Polgár bácsi azért mégis büszke, büszke kontinensre szóló népszerűségére, vállalkozásának nagy és nemes erkölcsi sikerére, de azért tele van a szive mégis panasszal. Nagy gyakorlattal meséli el, hogy merre mindenfelé fordult már meg a Csillag és a batár jóvoltából. Hosszú utjának főbb állomásai: Bécs, Prága, Berlin, Amszterdam, Brüsszel, Páris, Zürich és London voltak. Aibion fővárosához fűződnek a legkellemetlenebb utiemlékek. Londonban fel akarta keresni lord Rothermere-1, volt a Northclíffe-Hauseban is, de a lordot nem találta meg. A magyar konzulátushoz fordult azzal a kéréssel, hogy az eszközöljön ki számára fogadtatást a lordnál, a konzulátus azonban kérelmét nem találta teljesíthetőnek, sőt még arra sem vállalkozott, hogy engedélyt szerezzen neki az angol hatóságoktól az uti levelezőlapok árusítására. Erre a londoni útra álltiólag ezernyolcszáz pengőt fizetett rá Polgár bácsi, aki most azzal vigasztalja önmagát, hogy mégis megérte az a dicsőség, amit útjával a magyar lónak, a magyar fiakkernék és a magyar bérKocsisjparnak szerzett. Gyönyörűség volt különben az egész ut — másnít a magyar konzulátusok mindenben támogatták — hatalmas nagyurakkal találkozott. Meglátogatta_ a, németek ex-császárját Doornban, állítólag együtt is ebédelt egyszer vele. A császár beleirta nevét az emlékkönyvébe. Majdnem kapott egy autogrammot a holland királynőtől is, aki csak azért nem irt be semmit az emlékkönyvébe, mert Vilmos császár autogrammja megelőzte volna az övét A kitüntető bizalmat igy áthárította férjeurára, Henrik hercegre, akinek kézjegyére Polgár bár; esi éppen olyan büszke, mintha maga a királynő« kézjegye lenne. Elpanaszolja azt is, hogy útjára eddig kereken négyezer pengőt fizetett rá, de nem sajnálja a pénzt, legalább látta egész Európát Ha turnéiát szerencsésen befejezi, akkor a kiszolgált bérkocsit a Nemzeti Muzeumnak ajándékozza, a Csifclagot pedig, amelynek szent meggyőződése szerint; nincsen párja az egész világon, a korniinyzdnak. ajánlja fel. Szegedre Békésmegyén keresztül érkezett. Tulajdonképen az volt a terve, hogy átmegy Romániába. Át is kelt a határon, de amikor a román megszállás alatt tartott Gyulaavarsán az elszakított magyarok meglátták feldiszitett kocsiján a magyar színeket ¡s, könnyezni kezdtek. A románok megvonták a vízumot Polgár bácsitól és visszaküldték magyar területre. Igy most megváltoztatta utitervét, Szegedről Jugoszláviába megy, majd Bulgárián keresztül Törökországba, ahonnan azután kocsijával, lovával együtt átvitorlázik az Uj-; Világba. Szegedi szaktársai nagy szeretettel fogadták a. magyar bérkocsisipar büszkerágét és fejedelmi ebéddel vendégelték meg, majd érzékeny bucsut vettek tőle és harsány éljenzés közben ntjára. bocsájtották. Polgár bácsi felült a bakra, pattantott egyet ostorával, a Csillag pedig vidáman megindult a trianoni határ felé. »Auíomoto« »Lucíier«, »Síeyer«,, «Americán« a világversenyek gvőz esei minőségben utóié h ietlen Gyári árak i Cummík. alkatrészek iegoics6bban. 938. | oyermeteteocsilc e-rszebb kivi'dben rek'ám ára<on Árjegyzék ingyen. i I Kardos Isin ón u'ódánít Csekonlcs u. 5. K.ö'cseyucca 7. 783 | »agy ára- és ékszeriavltft műhely. |