Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-15 / 108. szám

6 1929 május 15­WlUBWKMn Éhségs2lrájk a fogházán, amely kélhóstapi fogházzal feleződik be (A Délmagyarország munkatársától.') Bos­kovits Sándor cipcszsegédet legutóbb Buda­pesten osztály elleni izgatás vétsége miatt el­itélték és Budapest területéről is kitoloncolták. A toloncut közben Boskooics Orosházán kiug­rott a vonatból és eltűnt őrei elől. Később azonban Orosházán mégis elfogták. Bekerült a rendőrségi fogdába, ahol éhségsztrájkot kez­dett. Négy napig semmi táplálékot sem vett magához és kijelentette, hogy addig nem táp­lálkozik, mig szabad lábra nem helyezik. Boskovits éhségsztrájkja nagy megdöbbenést keltett az orosházi rendőrség körében és ugv határoztak, hogy mesterségesen táplálják. Á fogdában orvosi bizottság jelent meg. A sztráj­kolót lefogták. Boskovits rúgott, kapálódzott. Tiltakozott az erőszak ellen, majd súlyos ki­fejezésekkel illette a kormányzó személyét. Boskovitsot végül mégis lefogták, megetették, de ellene kormányzósértés címén is eljárást indítottak. A szegedi tőrvényszék Gömőry-lanácsa ked­den vonta felelősségre Boskovits Sándort, aki tagadta bűnösségét. Alkoholistának mondotta magát és mint ilyen nem ura akaratának. Az orvosi szakvélemények ismertetése után a tör­vényszék Boskovitsot kormányzósértés vétsé­gében bűnösnek mondotta ki és kéthónapi fog­házra ítélte. Az ítélet kiszabásánál a bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlott ideg­beteg állapotát, sulyosbitónak büntetett elő­életét. Az ítélet jogerős. ULTONIA Eüfy hivánelorSó hágó förfónefe Irta Tonelli Sándor. 17 — Senkise akar odakint maradni, mondja egy hevesmegyei ember. — Amerikában jobban lehet keresni, de az élet nem olyan jó és igen csak hazajönnek. Csak az marad odal.int, aki megszokta az állapotot, vagy idehaza nincs már senkije. Azelőtt Amerikában nagy volt a kere­set és olcsó az élet. Ma a kereset nagyobb, mint Európában, az élet is olcsóbb, de már nem sokkal. Romlik Amerika is. — Maga hol dolgozott? — Kocsigyárban voltam Buffalóban, most Buffaló és Csikágö között vagyok a vonaton fütő. Egy dollár nyolcvanat keresek naponta. A feleségemet meg a kis lányomat viszem ki, mert nem tudok nélkülök meglenni. — Nem jó, ha kiviszi a feleségét meg a pu­lyáját, — vélekedik valaki. — Akkor már nem lehet olcsón megélni. — Tudom én, hogy mit csinálok, — vála­szol a hevesmegyei ember. — Burdosokat fo­gunk tartani és a feleségem is keres- Jnbban megleszünk, mint egyedül. Az amerikások kezdik a történetüket elme­sélni, azok pedig, akik először mennek ki Amerikába, érdeklődve hallgatnak. A gummi­csizmás elmondja, hogy hentes volt Göncön. Newyorkban is a hazai mesterségét folytatta, Newyorkból átköltözött Pencelvéniába, ott van most üzlete. Most azért volt odahaza, hogy az apja meg az anyja megismerjék a felesé­gét. Pásztor József parasztember volt Tornyos­némediben, Abaujmegyében. Trentonban dol­gozott az ólom gyárban és kettő ötvenet kere­sett. Most ötödmagával utazik. Gáspár János is abaujmegyei, Halsára való. Washingtonban dol­gozott vasútépítésnél. Kint van az anyja meg a sógora is, már négy esztendeje. A sógora vasúti lámpagyujtogató. Annyi pénzt küldött mór haza, hogy az asszony házat épített be­lőle és árendát vett ki a szalánci gróftól. Az is földet akar venni, mint a többiek, akik a faluból kimentek. Mályi Mihály Tiszapolgárra valósi. Józsi fia miatt, — hogy milyen körülmények kö­zött, azt nem lehet megtudni tőle, — Buda­pesten a toloncházban ült egy, darabig, ami mélységes elkeseredéssel tölti el a hazai ható­ságok irányában. Két évig dolgozott Pittsburg­ban az ajnworkban. Először egyötvenet kere­sett, most két dollárt keres naponta. Magyar­országon aratás idején van csak rendes nap­szám, de az csak három hétig tart. Ameriká­ban havonta hetvenöt forintot tesz félre, oda­haza ennyit egy esztendő alatt se takarithat meg. Hazament, hogy férjhez adja a lányát, ott is házasodott meg, de a felesége magyar j Most még négy esztendeig akar kint maradni, leány. A Kovács tisztelendő adta össze őket. ( hogy öfldet vehessen, ha hazajön. Az a véle­raj KASS ETTERMEBEN zongora humorista és seriőz énekes és www. wja .. , , . _ _ — Ismét ÖL dobos Tánc. 615 Tánc. A /erem kellemes &Uvösre temperálva villamos biltökésxülékiinkkel. C3XQlX3 TincimtiitTn»amanni?i nzzoxzzxxx lesz kiárusítva szerdán, pénteken és szombaton a Rudolf-éri halpiacon. Élő tiszai és íflhör ponty 7s— IV2 bg.-íg 1-50-2 P. fehér siltnivaló hal 1-— P. Vágóit harcsa leszállított árban. Minden időben nálam szerezhető be mindenféle élő ha'ak a legolcsóbb nap' árakon, 627 Telefon 15-1?. Bitó Antal, Szeged szab. kir. város halászali főbérlő. Nagy­mennyiségű Eredeti Waffenrád f*^ »A^ W ^ "AJT Steyr, Fegyvergyári szerezhető be. Alkatrészek és gummlk olcsón kaphat'k. fimerikai Royal írógép 9épelc Ráíliá IfoSIÓkO^ N(t0y ,ov tó műhely 255 ndülU RSÜ5RC». Kedvező fizetési feltételek!!! Kelemen Márton Kelemen ucca 11. Főposln mellett. készen ¡és rendelésre is ágy és aízlatnemüek. paplanok, boby, női, férfi és gyermek fehéraemüek PoBSák Testvérednél ^ Csekonics u. és Feketesas 11. sarok. ménye, ha több gyár volna Magyarországon, akkor ott is magasabb volná a napszám* Két. szlavóniai sváb ember hallgatja a be­szélgetést. Nem tudnak ugyan magyarul, de egyes szavakból sejtik, hogy miről lehet szó. Vannak, akik tolmácsolják, amit a többiek mon­danak. Erre az egyik németben megmozdul a közlékenység ösztöne és mellényének belső zse­béből előszed egy levelet. A levél Los-Angeles­böl jött, a sógora irta, hogy milyen ott az élet. Azt irta, hogy minél messzebb mennek nyugatra, annál nagyobb a kereset. Gyárban kezdik, azután földet vesznek és kertészked­nek. Egy ember jött haza tavaly Eszékre, aki három esztendő alatt négyezer forintot kere­sett meg az útiköltséget, hogy kivihette az egész családját. Odahaza egynegyven a leg­nagyobb napszám, hogy lehessen megélni be­lőle, mikor négytagú családnak félkiló hus meg se kottyan. — Már pedig a hus leginkább kell az egész­ségre, — véli Bacsó András. — Majd meg­lássa, Amerikában mennyi hust esznek az em­berek. — No lássa, — mondja a sváb, — nálunk még a hivatalnok se ehet mindig hust Bacsó András is az érdekesebb alakok' közé tartozik. Huszonnyolc-harminc esztendős jó­képű parasztlegény volt, ha jól tudom, Gö­mörből. Szintén másodszor ment ki Amerikába, még pedig a pencelvéniai Fajtakontriba. Egy esztendőnél tovább dolgozott odakint a brikk­gyárban. Nagyon keveset takarított meg és egy szót sem tanult meg angolul. Tipusa volt annak a magyar kivándorlónak, aki csak ágyu­töltelék az ipar háborújában. Noha másfél évet töltött Amerikában, fogalma sem volt az ame­rikai életről, illetőleg ennek az életnek csak a külsőségeit látta meg. Amerikai tudása abban koncentrálódott, hogy odakint nincs katona, a prezent-választás után több a munka, mint előtte és hust kell enni annak, aki dolgozni akar. Nála az első hatás az életmód emelkedése volt addig a fokig, hogy a munkát elbirja. Talán még egy esztendei amerikai tartózko­dás megtanította volna arra is, hogy a szimpla husevésen kivül más igényei is lehetnek az embernek. Vele egy tipus volt egy losonci tőt legény, aki szintén a brikk-gyárba ment vissza Trsn­tonba. ő már több időt töltött kint Amerikában, de még nem szerzett eleget, hogy feleségül vegye Marinkát és családot alapítson. Egy­előre csak látogatóban volt odahaza. Angolul ő is keveset tudott, de már angol szavakkal szívesen keverte a beszédet. TöLe hallottam a klasszikus kijelentést: — Ja szom gentleman. Közgazdasági tudását abban foglalta össze, hogy a téglagyártás a legbiztosabb ipar, mert házat mindig építenek az emberek, még pre­zent-választás idején is. Azért ő megint a trentoni téglagyárba megy vissza. Közölte ve­lem azt is, hogy most már komolyan meg akar tanulni angolul, hogy megszerezhesse az ame­rikai állampolgárságot. Azért ne higyjem, hogy kint akar maradni. Hazajön egész bizto­san. Csak azért lesz amerikai állampolgár, mert akkor idehaza nem parancsol neki Senki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom