Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-16 / 234. szám

1928 október 16. OÉLM^GYARORSZAG 3 Pálfy József kap megbízást a kendergyári sztrájk ügyében való közvetítésre A munkaügyi bíróság a közeli napokban tárgyalja a munkások bérkövetelését (A Délmagyarország munkatársától.") 'A kenderfonógyári munkások sztrájkja rendület­lenül tart. Vasárnap se, hétfőn se történt semmi egyik fél részéről sem a nagyon is kí­vánatos közeledés érdekében, bár hétfőn már olyan hirek kerültek forgalomba, hogy a kö­zeli napokban kilátás van a megegyezésre. E pillanatban, sajnos, még az a helyzet, hogy ezeket a híreszteléseket semmi sem igazolja. Arról is tudni véltek, hogy a Szegedi Mun­kaadók Szövetsége hétfőn délben nagyfontos­ságú ülést tart a sztrájk ügyében. Ebből csak annyi felelt meg a valóságnak, hogy nem a szövetség igazgatósága, hanem a szövetség el­nöksége foglalkozott a sztrájk ügyével és erről az alábbi kommünikét adta ki: — A Szegedi Munkaadók Szövetségének el­nöksége természetesen a mai napon is fog­lalkozott a kenderfonógyári sztrájk ügyével és megállapította, hogy tulajdonképen formai­lag csak a vasmunkások sztrájkja érthető, amely munkásoknak a Kenderfonógyár — a Munkaadók Szövetségének vonatkozó határo­zatához képest — megtagadta a maximális óradíj felemelése iránti kérelmét. De teljesen érthetetlen a Munkaadók Szövetség? elnöksége előtt a többi, mintegy 725 textilmunkás sztrájk­ja, mert megállapítás szerint ez a 725 textil­munkás egyáltalán nem állt elő semmiféle kö­veteléssel, sőt kívánsággal sem. — Ennélfogva a Munkaadók Szövetsége, mihelyt a textilmun­kások ezen indokolatlan sztrájk­nak véget veinek, folytatja a szakszervezettel megkezdett tár­gyalást és az eredeti tervek sze­rint is elsősorban a textilmun­kások ügyéi veszi tárgyalás alá. A szövetség elnökségének kommünikéje sze­rint tehát csak a vasmunkások kértek bér­javitást és a textilmunkások nem. A Szakszer­vezeti Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy « textilmunkások a vasmunkásokkal egyidejű­leg kértek a gyárvezetőségtől bérjavitást. Itt valahol tehát félreértésnek kell lenni. A Szakszervezeti Bizottság egyébként va­sárnap és hétfőn egész nap azzal foglalkozott, hogy összeírta a sztrájkoló munkásság bérkö­veteléseit Mint ismeretes, ugyanis szombaton a munkásság hátralékos munkabéréért jelent­kezett, a gyárvezetöség azonban nem fizette ki a munkabéreket. Ez arra indította a mun­kásságot, hogy birói uton követelje bérét a Kenüerfonógyártól. Az összeírások megtörtén­tek és abban az irányban is történtek lépé­sek, hogy a munkaügyi biróság soron kivül tárgyalja le ezt a pört, amelynél monstruózu­sábbat még aligha tárgyaltak a szegedi já­rásbíróságon A bíróságon a jövő hétre akar­ták kitűzni az ügy tárgyalását, de a munkás­Eág azt szorgalmazza, hogy még ezen a héten kapjon ter­minust. Lájer Dezső titkár szombaton egyébként le­velet intézett a sztrájk ügyében a Kender­fonógyár igazgatóságához, amelybeu újból le­szögezte a munkásság álláspontját és amely­ben Lájer titkár különösen a textilmunkások ügyében a kibontakozást könnyebben elkép­zelhetőnek vélte. Erre a Kenderfonógyár a következő levelet intézte Lájer Dezső titkár, hoz: — Most vett átiratára válaszolva, annak polemikus fejtegetéseivel egyáltalában nem foglalkozunk, hanem annak csak utolsó pasz­szusára reflektálunk azzal, mivel már átira­tában is elismerve van, hogy különösen a textilmunkásoknak semmi okuk nem volt arra, hogy a munkát abbahagyják, várjuk és követeljük a munka felvételét és ezt egyetlen módjának tekintjük annak, S hogy az ily könnyelműen és erőszakosan I előidézett mozgalom elintéztessék Ezt a levelet természetesen közölték a mun­kássággal, amelynek a válasza azonban el­utasító volt. A sztrájk ügye szóba került a hétfői tanácsülésen, amikor dr. Somogyi Szil­veszter a következőket mondotta: — Nyolcszáz családnak nincsen kenyere a kendergyári sztrájk következtében. A város nem tudhatja, hogy a munkások hibája, vagy a gyárvezetőség ridegsége idézte-e elő a moz­galmat, elég az hozzá, hogy a télvíz elején nyolcszáz család borzalmas nélkülözések elé néz. Ilyen esetekben bizonyos szociális köte­lessége a városnak a békéltető tárgyalások kezdeményezése és ezért megbízom dr. Pálfy József tanácsnokot, hogy hívja össze a mun­kásság képviselőjét és a gyár vezetőségét és ha lehetséges, valamilyen megegyezést létesít­sen közöttük. < IftWWBWWWWWnWBWWnWBWWWWHWWWnWWWBWftg tzga'masabb, m nt A titokzatos futár Stroseff Mihály, meséje szebb és érdekesebb, mint a Casanova szerelmeié. cselekménye pergőbb, élénkebb, mint a Carrier e. Mosjoukine Ivan legjobb alakítása Somogyi polgármesternek ez a kezdeménye­zése a legnagyobb mértékben helyes. A hoz­zánk jutott információk szerint a Munkaadók Szövetségének elnöksége is dr. Pálfy Józsefre gondolt mint közvetítőre és benne valóban megvan az intelligenciának, a tapintatnak és más képességeknek az a foka, amely képesít ennek a szerepnek sikerrel k?««*xrtető betöl­tésére. Szerdán kezdi meg a II. szárny adéfelszólamiási bizottság működését (A Délmagyarország munkatársától) j Hétfőn délelőtt tartotta a II. számú adófelszólam- i lási bizottság alakuló ülését. A IV., V, VI. adó­kerület felebbezéseivel foglalkozó bizottság az 1928. évi kereseti, jövedelmi és vagyonadó kivetése ellen beadott felebbezéseket fogja tárgyalni szerdától kezdődőleg nyolc napon keresztül. Az I-ső számú bizottság, melyhez az I., II., és III. adókerület tartozik, e hó 25-én kezdi meg működését, mig a Il-ik számú, a hozzája tartozó VII, VIII., IXa, IXb kerület felebbezéseit 29. táján kezdi tárgyalni. A II. számú bizottság a felebbezéseket 23—30-as turnusokban veszi elő. Szerdán a következők ügyeit tárgyalja a bizottság: Faragó Sándor asztalos, Hobiártbasa-ucca 5. Csik István asztalos, Szilléri-sugárut 17. Gál Emil asz­talos, Apáca-ucca 8. Takó László asztalos, Szent­györgy-ucca 10. Kakuszi Sándor asztalos, Korona, ucca 3. Katona Endre asztalos, Francia-ucca 9. Szabó M. és Társa ácsok, Csaba-ucca 60. Bodó Béla bádogos, Szekeres-ucca 20. Kolla Antal bor­bély, Petőfi Sándor-sugárut 51. Kispéter József bor­bély, Teréz-ucca 13. Dávid Istvánné manikűrös, Pulc-ucca 23. Erndt Péter cipész, Hétvezér-ucca 46. Csókási Sándor cipész, Hobiártbasa-ucca 22. Balogh Gábor cipész, Somogyi-telep. Tóth István cipész. Somogyi-telep. Horváth Mihály esztergá­lyos, Bécsi-kőrut 16. Horváth József esztergályos, Molnár-ucca 24. Ifj. Urbán István fuvaros, Katona, ucca 18. Orsolya András fuvaros, Szilléri-sugárut 50. Rittlrr Antalné autőfuvarozó, Rákóczi-ucca 13. Király István fuvaros, Rókusi feketeföldek. Tóth M. Mihály fuvaros, Kormányos-ucca 7. V. Szöllösy György fuvaros. Somogyi-telep. „Ellopfálc" a város Ut&a tái kiigazítási bonyodalmait a tanyán — A ölányos adatol és térképek miatt csak a jelenlegi batárokat tudiálc lerögzíteni (/A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged város hatósága évekkel ezelőtt elhatá­rozta, hegy a város külterületét behálózó dűlő­ulak eredeti vonalét kiiűzeli, mert ezek az utak a fokozalos etszántás következtében sok helyen már annyira elkeskenyedtek, hogy alig fér el rajluk egy-egy üres parasziszekér. Ez a kérdés nemrégen szerepeli a közigazgatási bizottság napirendjén is, amikor a polgár­mester bejelentette, hogy a város tanácsa már meglette a szükséges előkészületeket ennek a nagyarányú utkiigazitási munkának a végrehajtására és a munka költségvetésének fedezetéről költségvetésileg gondoskodik. A jövő évi költségvetés keretében a tanács Ja vaslatára a közgyűlés tényleg elő fs Irányzott erre a célra nyolcezer pengőt. Dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok, a szabad­ságon lévő Fodor Jenő helyettese, a hé'fői tanácsülésen ismertette a mérnöki hivatal je­lenlését, amely szerir.l a aütlőutak határvona­lának kiigazítása körülbelül öt éoig tartó munkát ietentene. Éppen ezért azt javasolja a mérnöki hivatal, hogy a város alkalmazzon erre a munkára egy szakértő mérnököt és két nepidifast, akik a telekkönyvi kivonatok és a régi térképek adatai aleplán a dfilőutak régi vonalát fokozatosan kitűzik. A tanácsülésen már-már elfogadták ezt a javaslatot, amikor bizonyos aggodalmak me­rültek fel. Kiderült ugyanis, hogy a város nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek alap­ján birói ulon is érvényesi'hetné jogait. A biróság ugyanis nem fogadja el döntő bizo­nyitékokul a leiekkönyvi bejegyzéseket, a mérnöki hivatalban örzött régi térkén pedig hiányos. Azok a gazdák, akik elszántoltak egy-egy darabol a dülőulakból, sokkal ké­nyelmesebb helyzetben vannak, mint a város, mert birtokban vannak és Joggal hivatkozhat­nak arra, hogy földjüket emberemlékezet óta olyan formában használják, mint ahogyan most van. — Akármi is lesz ennek az ulhatárkiigazi­tási akciónak a sorsa — mondotta a polgár­mester —, annyit mindeneseire meg kell tennünk, hogy legalább a mai állapotokat rögzítsük. Az utakat feltétlenül törzskönyvez­nünk kell, ki kell tűzetnünk a Jelenlegi ha­lárvonalakat, hogy a további elblrtokolásokat lehetetlenné tegyük. Ettől függetlenül meg kell kiséretnünk az eredeti határvonalak meg­állapítását is, bár áltól féllek, hogy ez a po­rok ¡dumáját indítja maid meg. Az érdekeli gazdák valószínűleg hallani sem akarnak majd a jogtalanul elbirtokolt és esetleg már évti­zedek óta használt földszallagok visszadásá­ról és n városnak birói uton kell majd érvé­nyesítenie jogait. A lanács ugy határozott, hogy Fodor Jenő pol«ármeslerhelyettes elnökletével kiküldi a kérdés tanulmányozására dr. luróczy Mihály főügyészt és Berzenczey Domokos főtaná­csost, akik Javaslatukat rövidesen a tanács elé terjesztik. Ha a tanács a Javaslat alapján ugylátja, hogy a halárkiigazitás leküzdhetet­len nehézségekbe ütközik, akkor az utak /e­lentegi határait rögziiteti és elkészítteti az utak pontos* okmányszerü törzskönyveit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom