Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-04 / 199. szám

1928 szeptember 5. r»*-».>vi •-> ifT n m IK*/, 5 II nyári szünet után megkezdődött a rendes munka a szegedi bíróságoknál Nem várható javulás a járásbíróságon (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi törvényszéken és a táblán befejeződött • nyár. A V/Zrf-tanács kivételével az összes polgári és büntető birák már visszaérkeztek szabadságukról, a táblán pedig már megkezdődött a rendes munka. Az ügyészek közül azonban még többen szabadságon vannak, igy dr. Zobay Ferenc, az ügyészség elnöke, ellenben megkezdte működését dr. Tompa Gyula ügyész, aki több nagyobb gyilkossági ügyben késziti el a vádiratot. Elkészült a vádirat a feleséggyilkos Szentháromság-uccai péksegéd bűnügyében is. Értesülésünk szerint valószínűleg Tompa Gyula késziti el Páll József rablógyilkosságának vádiratát is. A törvényszék vizsgálóbírójának a mindennapos kiszállások ós boncolások mellett különösen a tömeges tanyai bicskázások kivizsgálása és az ezzel kapcsolatos kihallgatások adnak nagy munkát. Csupán augusztus hónapban hat bicskázás történt, több mint száz kihallgatásra váró tanúval. A tanácsok és az egyes birák munkája az őszi hónapokban aránylag könnyebb lesz. Az uj büntetőnovella lényeges munkacsökkenést hozott és helyes adminisztráció mellett csak ritkán történhetik meg, hogy a tanácsok délelőtt és délután is tárgyaljanak. A járásbíróságon azonban nem változott a helyzet. Egyes birák már régen jövő évi terminusokkal dolgoznak, amely körülmény nemcsak a birák hátrányát jelenti, hanem sulyor san érinti a jogkereső közönségei is. E tekintetben javulás nem várható, mert remény sincs arra, hogy a járásbíróság létszámát fölemeljék. Tizennyolc nemzet kiküldöttei vettek részt a szegedi gyorsirókongresszuson Kimondták a Gyorsiró Világszövetség megalakítását — A külföldiek lelkesen köszöntötték Szegedet és hajnalig táncolták a csárdást (A Délmagyarország munkatársától) A XV. nemzetközi gvorsirókongresszus második ölésnapját vasárnap Szegeden tartották meg. Ez alkalomból 18 nemzet 150 delegátusa érkezett Szegedre Puky Endrének, a képviselőház alelnökének cs dr. Tracger Ernőnek, a gyorsirási ügyek kormánybiztosának vezetésével. Nem volt véletlen az, hogy a nemzetközi gvorsirókongresszus egv napra Szegedre tette át székhelyét — amint azt Puky elnök megnyitójában hangsulvoz'a —, megbecsülés akart ez lenni Szeged gyorsirási kulturája iránt. Fogadíalás a pályaudvaron A kongresszusi tagokat hozó budapesti gyorsvonat elé szép számmal vonult ki a szegedi gvorsiróvilág számos kitűnősége, élén dr. Vap Róbert alelnökkel. A város képviseletében dr. Tóth Béla főjegyző és dr. vitéz Szabó Géza jelentek meg. A Szegedi Gyorsírók Egyesületének ügyvezető-igazgatója, dr. Katona Dávid Kecskemétig a vendégek elé utazott, ahol az első üdvözletet "dta át a Szegedre igyekvő gyorsíróknak. A fogadtatás bensőségesen meleg és szívélyes wlt Bábeli hangzavarban hallatszott a tizennyolc nemzet tizennyolc nyelve és megkapóan érdekes volt a sok különböző tipusu delegátus és delepátusnő. A külföldieken kivül természetesen a magyar gyorsirási élet reprezentánsai is lejöttek Szegedre, igy a vezetőkön kivül dr. Murányi Ernő, dr. Sehark Béla. dr. Téglás Géza. dr. Szőke Sándor, dr. Radnai Béla, dr. Nosz Gyula, Bálint Antal, Konn.i Bernát és eljött Nemes Zoltán, a legjobb magyar gyorsiró, aki az első kongresszusi nap délutánján megtartott 400 fokos versenyt megnyerte. A vendégeket először dr. Tóth Béla üdvözölte Szeged város »130 ezer hü magyar «-ja nevében. Dr. Pap Róbert a Szegedi Gyorsírók Egyesületének köszöntését tolmácsolta francia nyelven. Puky Endre, mint a kongresszus elnöke köszönte meg a szíves fogadtatást és azt mondotta, hogy Magyarországon méltóbb helyen nem ülésezhetne a kongresszus, mint Szegeden. Utána Caracci egyetemi tanár, a kongresszus másik elnöke olaszul beszélt, dr. Helbig udvari tanácsos vedig németül. Ezzel a pályaudvari fogadtatás befejeződött és vendégek hosszú kocsisorban és villamosvonatokon elindullak a városba. Kiállítás a kultúrpalotában) Féltizenkettőkor a kultúrpalotában a gyorsiróknngresszus tagjai megtekintették a kiállítást. Bár a sok külföldi vendég a budapesti kiállítás ha- , laimas és értékes anyagát szombaton megszem- g lelte, a szegedi kisebb méretű, de a gyorsirászat's minden ágát felölelő kiállítás is legteljesebb el-1 ismerésüket vívta kj. A kultúrpalota nagy termé- K ben ízléses virágdísz között volt kiállítva a sok f feltűnően értékes gyorsírászati dokumentum. Markovits Iván, Bódogh János, Czigány János eredeti levelei, a különféle gyorsírászati rendszer tankönyvei, ritka gyorstó bravúrok, például 10.007 szó gyorsírással egy levelezőlapon és annak áttétele egy másfélfiéávzetnréfernyi nagyságú papírlapon. A gyorsirókiállitást nagy szakavatottsággal dr. Katona Dávid és Eckerdt Elek főtitkár rendezték, mig a kiállítás csinos külsejéről dr. Katona Dávidné gondoskodott. A kongresszus Tizenkét óra jóval elmúlt már mire a kongreszszus ülését a városháza dísztermében meg lehetett nyitni. Az elnöki emelvényen Puky Endre, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Széli Gyula, dr. Traeger Ernő, Carucei tanár, dr. Fuchs Róbert, a szász parlamenti gyorsiróiroda főnöke és dr. Murányi Ernő foglaltak helyet. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Puky Endre nyitotta meg »annak a városnak gyönyörű termében, amely minden kulturtörekvés iránt fogékony és amely város valóban a nemzetközi gyorsiró kongresszus expositurája«. A kongresszus elnökségét felajánlotta a szegedi gyorsírók elnökének, dr. Széli Gyulának, aki a kongresszus éljenzése közepette foglalta el az elnöki emelvényt. Dr Széli Gyula valóságos tanulmányban mutatott rá a magyar gyorsírás jelentőségére. Oknyomozó precizitással tárta a kongresszus elé a magyar gyorsírás történetét, amelynek legutolsó fejezete az volt, amikor a Gabelsberger-rendszer " N Y ECY ÜVEGl^HÍ; VALÓDI DIANA hü őre, a Szegedi Gyorsírók Egyesülete is áttért az egységes magyar gyorsírászati rendszer kultiválására. A megnyitót" dr. Murányi Ernő tolmácsolta németül és franciául. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester Szege« város nevében mondott meleg köszöntő szavakat a külföldi delegátusokhoz, nagy hatást érve et azzal a kijelentésével, hogy a város iskoláiban már régóta tanitiák a gyorsírást, mint kötelező tantárgyat. A kongresszusi ülés lefolyásának legérdekesebb része az volt. amikor a polgármester beszéde után sorra felálltak a különböző nemzetek képviselői és nyolc nyelven üdvözölték Szegedet. Dr. Saak Ottó (Berlin), az egyik német fődelegálus az árvizről is megemlékezett és csodálatának adott kifejezést a hullámsiriából életrekelt város szépségén. I. B. Estoup, a francia kamara gyorsiroda főnöke francia nyelven beszélt. Egy szikár öreg ur, Cromvell stockholmi tanár az északi népek nevében köszöntötte Szegedet, mint a svéd kormány megbízottja. Markovits (Belgrád) jugoszláv delegátus magyarul fejezte be beszédét: »éljenek a kedves szegedi szomszédok«. Dr. Schaek Béla, a magyar delegáció háláját tolmácsolta. Pedro de Sorribes (Barcelona) a spanyolok rokonszenvét fejette ki a vendéglátó Szegednek. A. A. Sehoevers (Amsterdam), a holland kormány kiküldötte, a németalföldiek nevében köszöntötte Szegedet. A kongresszust valósággal frappirozta profeszszor Giuseppe Oliprandi felszólalása, aki kihasználva olasz nyelvének minden zenélő vonását, áradozó szavakban méltatta Szeged érdemeit. Mr. Coock (Ujzéland) angolul beszélt. Ez a szőke angol két hétig utazott Ausztráliából, hogy a XV. nemzetközi kongresszuson résztvegyen. Dr. Fuchs Róbert (Drezda) és dr. Helbig (Bécs) beszéltek még nagy hatással. l/özebe / Í^iá-Zitiip, a^í-ónttfÁdp, Atí^Una, da.liAn.yri, ¿aiü/íátixtf. xáe/idenc/ój ó-f-tJ. rlaay vá/aí t/e/f^att. % t/^ü-n ¿f /e-ß'ea. c/iá^- e'A ¿nfóxeú í^emepi€->ie/eáf&ie. QfieM'ü-yf/ö o-á>á<í cit a/c/ rá/d tyen ¿aiifíö -min tkt-t^eÁ/ Z^föde&efveó. eyyén^vte^ •áer/t'exő M bt l ág. t'ftty i > vv:»^: .•;• eM yrt i